Háttal a Dunának, a Szent Gellért tér bal oldalán, egy PALACK Borbár feliratú saroképületben indítjuk a túrát. Ez az Eraviszkusz-ház, aminek a történetét egy névmagyarázattal kezdjük. Annyit elöljáróban elárulunk, hogy ha a XX. század elején járnánk itt, műegyetemisták diskurzusaiba csöppennénk bele.

Eraviszkusz-ház Az 1900-as évek elején épített palotában 1905-től a Műegyetem kávéház, vendéglő és sörcsarnok kapott helyet. Ebben az időben a Műegyetem diákjainak és tanárainak fő találkahelye volt az épület. A Szent Gellért térre és a Duna-partra néző Eraviszkusz-ház ma a Palack Borbárnak ad otthont.

Haladunk tovább, és átmegyünk a Bartók Béla út páratlan számozású oldalára, hogy a 17-19-es számmal ellátott háznál aztán megálljunk egy percre. Itt annak idején katonai kollégium működött, és tulajdonképpen ma is egyetemisták foglalják el egy részét. A háznak van egy hatalmas, békés, kívülről nem látható belső udvara, de a legnagyobb érdekesség mégis az első emeleten keresendő.

Szent Imre kollégium A Szent Imre kollégium egykori épületében 1908-ban katonai hallgatók béreltek szobákat. Érdekessége még, hogy első emeletén egy régi, de máig működő kápolna bújik meg, mivel az épületet eredetileg templomnak tervezték. Az 5 szintes épület ma a BME Közlekedésmérnöki Karának kollégiumaként működik.

Tovább haladva ezen az oldalon, a 25-ös szám, vagyis a Faur Zsófi Galéria előtt állunk meg legközelebb. Ez a hely egy hamisítatlan modern művészeti galéria, ahol gyakoriak a hazai kortárs fotókiállítások. De ami talán még ennél is fontosabb, az az összefogás, amelynek ez a hely is részese, és amely más galériákkal és civilekkel együtt arra törekszik, hogy a Bartók Béla utat nyüzsgő szellemi központtá alakítsa.

Faur Zsófi Galéria A Bartók Béla út az elmúlt évtizedben egyre inkább kulturális utca lett, ahol a korábban üresen állt üzlethelyiségekben ma galériák és műtermek érik egymást. Az itt lévő Faur Zsófi Galéria célja a magyar kortárs művészet népszerűsítése, a hazai kortárs művészeknek megjelenési helyszín biztosítása.

A Gárdonyi tér oldalára térünk át, megcsodáljuk Gárdonyi Géza szobrát, és meg sem állunk a Hadik kávéháznak és a Szatyor Bárnak otthont adó épület szomszédjáig, vagyis a Bartók Béla út 40. alatti Lechner Gyula-házig. A nevet nem írtuk el, annak ellenére, hogy a ház építésze valóban Lechner Ödön volt. A megrendelő azonban a testvére, Gyula, róla lett elkeresztelve. A bérház még akkor készült, amikor poros országút futott a Bartók Béla út helyén, és mocsaras területeket vettek be a kacsák nem is olyan messze innen. A magyar szecesszió nagy mesterének tipikus stílusjegyei a mai napig is felismerhetőek a házon.

Lechner Gyula-ház A magyar szecesszió atyja, Lechner Ödön bátyja, Gyula számára tervezte a Bartók Béla úton álló, háromemeletes házat. Az 1899-re felépült ház ablakainak téglakeretezése, kéménydíszítése, a lépcsőházban látható magyaros vasrácsozata mind az építész munkáinak jellegzetes stílusjegye.

Egy nagy ugrással túlszökkenünk a Móricz Zsigmond körtéren és a Gombán is, és megkeressük a Bartók Béla út 62-64-et. Itt működött régen a Bartók mozi, még korábbi nevén Simplon. Menő helynek számított, ahova a város minden pontjáról eljártak a filmrajongók. Premiereket is vetítettek itt. Ma pedig fáradtságunkat orvosolhatjuk itt: finom kávét kínáló újhullámos kávézóba térhetünk be.

Bartók mozi 1910-ben Simplon néven nyílt meg Dél-Buda egykor legmodernebbnek számító mozgóképszínháza, a későbbi Bartók mozi. Nyitásakor egyszerre volt mozi, ahol a némafilmeket zongorán kísérték és színház, ahol zenés-táncos revüket mutattak be. Az 1998-ban bezárt mozi helyén ma bár és kávézó működik.

A következő állomáshoz le kell kanyarodni a Villányi útra, és egy tekintélyes palotaszerű épületig kell elsétálni (Villányi út 5-7.). Ez a nagynevű Szent Margit Gimnázium, ami 1932-ben nyílt meg egyházi leánygimnáziumként.

Szent Margit Gimnázium A Szent Margit Gimnázium egy 1920 óta működő leányiskola. Mai neobarokk épületüket 1930-ban kezdték építeni dr. Fábián Gáspár műépítész tervei alapján, 1932-ben készült el a villa-hatású épület. A II. világháború után az iskola több néven működött, 1996 óta ismét egyházi oktatás zajlik benne.

Továbbhaladva a Villányi úton, nem tudjuk elvéteni azt az sárga, kéttornyú templomot, amit akár Újbuda logójáról is felismerhetünk. Ez a Szent Imre-templom, mellette pedig ott a gimnázium, mindkettő a ciszterci rend igazgatása alatt működik a Villányi út 25-ben.

Szent Imre-templom A XI. kerület központjában épült fel a Budai Ciszterci Szent Imre Templom, amelynek jellegzetes tornyai Újbuda logóján is láthatók. A neobarokk stílusú templom gyönyörű képet alkot a Feneketlen-tóval együtt. A templom a szentmisék mellett kiállításoknak, koncerteknek, hangversenyeknek is otthont ad.

Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium A Feneketlen-tó szomszédságában található Szent Imre Gimnázium 1929-re, a két tornyú, sárga templom 1938-ra épült fel. A templom hamar Buda egy fontos jelképévé vált, ma ezt láthatjuk a XI. kerület logóján is. Az iskola díszes, ötszintes épületét Wälder Gyula tervezte.

Ha átmegyünk az út másik oldalára, a Feneketlen-tóhoz, annak szomszédságában kell keresnünk azt a kultikus helyet, amely színházi előadások, koncertek, mozis estek és szép emlékű budai nyár esték pezsgő színtere volt az ötvenes évek végétől kezdve. A Budai Parkszínpad a város egyik legrégebbi és legpatinásabb szabadtéri színpada volt, amely 2015 óta - ugyan részben megváltozott funkcióval – ismét várja a budaiakat.

Budai Parkszínpad 1958-ban Bartók Béla színpad néven nyílt meg a később Budai Parkszínpadként emlegetett szabadtéri színház és koncerthelyszín. A legendássá vált helyszínen 2200 fő nézhetett egyszerre operetteket, esztrádaműsorokat, koncerteket. 10 éves szünetelést követően 2015-ben nyílt meg az Új Budai Parkszínpad.

Feneketlen-tó és környéke 1877-ben tárták fel azt a föld alatti vízforrást, amely az ekkor létrejött Feneketlen-tavat egy évszázadon át táplálta. Ma a tó környéke kedvelt pihenőhely, ahol egy modern játszótér és az Új Budai Parkszínpad vendéglő és közösségi tér is helyet kapott.

A Feneketlen-tó környékét a másik irányban elhagyva és a Kosztolányi Dezső téren átvágva most a Bocskai útra térünk rá. A 10-es házszámot kell keresni és egy 31 méter magas templomtornyot ahhoz, hogy következő állomásunkhoz érjünk, amely nem más, mint a Kelenföldi Evangélikus templom. 1928-ban készült el a toronyhoz tartozó templom, Schulek Frigyes fiának tervei alapján. A stílus neoromán, a templombelső szép magyaros motívumokat rejt, és még kerekesszékkel is megközelíthető.

Kelenföldi Evangélikus templom A helyi evangélikusok 1914 óta vágytak egy templomra a környéken, ám a háború miatt az építkezés 1925-re tolódott. A tervezéssel a Halászbástya építészének, Schulek Frigyesnek fiát, Schulek Jánost bízták meg. Az 1928-ban felavatott, neoromán stílusú templomot 2014-ben akadálymentesítették.

A 4-es villamos végállomásánál, Újbuda-központ megállónál folytatjuk az utat. A jellegzetes, vasbeton és terméskő burkolatú református templommal szemben mintegy építészeti kontrasztként találjuk a fiatalnak mondható vásárcsarnokot, amelynek négy szintjén mindent megtalálunk, ami a nagybevásárlás fogalmába beletartozik, sőt még kistermelőktől is vásárolhatunk, közvetlenül. A földszinti virágsoron érdemes végigmenni, akkor is, ha éppen nem szeretnénk csokrot venni.

Fehérvári úti vásárcsarnok 1977-ben jött létre a piac jellegű Fehérvári úti vásárcsarnok. A Halmos György tervezte épület egy többemeletes, piramisszerű, nyitott piactér volt. Az időjárás viszontagságaitól sújtott, megrongálódott épületet a 2000-es években befedték és felújították az épületet, modern csarnokot hozva létre.

Elhaladunk az Allée előtt, majd balra fordulunk. A hangulatos egyetemi negyedben sétálunk tovább, először a Bercsényi utcán, majd a Bertalan Lajos utcán végigsétálva érünk ki a Műegyetem rakpartra. A BME K, azaz központi épületében van az utolsó állomásunk, mégpedig egy 10x14 méteres fekete dobozban. Itt található a Szkéné Színház, amely egy kulturális befogadó tér alternatív előadásokkal és remek társulatokkal.

Szkéné színház A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi „K“ épületének 2. emeletén működik a Szkéné színház. A színház elődje, a Műegyetemi Irodalmi Színpad 1961-ben jött létre Keleti István vezetésével. Ekkor két tanteremben zajlottak a próbák és az előadások, 1970-ben építettek új színháztermet.

Innen már csak az egyetem budai campusának első épülete, a vegyészkarnak otthont adó, CH néven ismert épülete választ el indulópontunktól, a Szent Gellért tértől.