funiQ logo

BME - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem CH épülete

Ne tévesszen meg senkit az évszám: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szent Gellért tér felőli végében álló épületét nem 1782-ben építették! A CH néven ismert, mára szépen megújított neoreneszánsz épületbe valójában 1904-ben költöztek be a leendő vegyészmérnökök. A homlokzaton olvasható évszám a mérnökképzés indulásának idejét jelzi, II József ugyanis ebben az évben alapította meg a pesti egyetem keretein belül a mérnökképző intézetet. Ezt a dátumot tekinthetjük a műszaki egyetem alapítási évének, így nem csoda, hogy a századfordulón kijelölt új campus első épületére is nagy betűkkel ráírták.

a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem CH épülete
A Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem CH épülete Fotó: funiQ

Az épület tervezője, Czigler Győző is sokat tett azért, hogy a Műegyetem erre a kétségkívül páratlan szépségű helyre, és az ide épült nagyszabású épületekbe költözhessen. A Széchenyi-fürdőt, a Gozsdu-udvart is megálmodó építész szinte egész életében - tervezői munkája mellett - a műszaki egyetem tanított, és a képzéshez igazodó épületegyüttes telepítési terveit is ő dolgozta ki a kijelölt campusra, amely létrejöttekor még meglehetősen külvárosi területnek számított.

A CH épület felépültével azonban a környék is kezdett megváltozni, a századforduló után néhány évvel megindult itt az egyetemi oktatás. Ám Czigler Győző váratlanul meghalt 1905-ben. Igaz, hogy a CH épület mellett még az ő tervei szerint készült el 1906-ban a Fizikai épület a Budafoki úton, ám halálát követően Hauszmann Alajos és Petz Samu vették át az épületegyüttes tervezését.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem CH épülete
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem CH épülete Fotó: funiQ

Az elgondolásaik szerint kialakult sokszínű és tágas campuson azonban a CH épület ma is amolyan fogadó-épületnek számít, hiszen a Szent Gellért tér és főleg a Szent Gellért téri metrómegálló felől érkezők először ennek az épületnek a főhomlokzatát pillantják meg, amelyen az évszám mellett a magyar címer is látható.

Az eredetileg kupolával díszített, földszint plusz két emeletes elegáns, szinte palotaszerű épület több előadót és az alagsorban bújva jó néhány kémiai laboratóriumot is magába foglal, és száz év elteltével is a műegyetem vegyészkarának ad otthont, amely az utóbbi években biomérnöki képzéssel egészült ki.

Túraajánlatok

Séta Újbuda szívében Dél-Buda kulturális központját sétáljuk körbe, miközben olyan kérdésekre is választ kapunk, hogy miért neveztek el egy épületet 500 ezüst dénár nyomán, hogyan kerül egy máig működő templom egy bérháznak látszó épület első emeletére vagy hogyan szórakoztak egykor a fiatalok a Budai Parkszínpadnál.

Panoráma séta a Gellért-hegyen át A Világörökség része, népszerű randihelyszín és az egyik legszebb panorámájú kilátó. Ez mind a Gellért-hegy, amit hiába látunk nap mint nap, mégis ritkán sétálunk fel rá. Itt az alkalom, látogassuk meg az örökifjú hölgyet a tetején, majd pedig sétáljunk le az arborétumon keresztül a Feneketlen-tóig.

Egyetemek és parkok a Duna két partján Az egyetemi negyedtől a Kopaszi-gátig tartó rövid, de annál tartalmasabb túra a lágymányosi és a ferencvárosi Duna-partok patinás városképét járja végig, miközben rengeteg érdekes épületet ismerünk meg, és többször is keresztezzük a Dunát.

Felfedezőtúra a 4-es metró nyomában A 4-es metró átadásával kiderült, hogy lehet elegánsan, szép tereken áthaladva is utazni a felszín alatt. Az újbudaiak nap mint nap gyönyörködhetnek a kortárs építészet legjobb alkotásaiban, hiszen a nyomvonal 5 állomása is a kerületet szeli át. Túránk során körülnézünk az állomások felszínén is.