Útvonalunkon a Fővám tértől utazunk a Kelenföldi vasútállomásig a 4-es metróval, mely útszakasz megtételéhez hivatalosan alig több, mint 8 perc szükségeltetik. Mi azonban szálljunk le minden állomáson, és nézzünk egy kicsit körül!

A nemzetközi építészeti elismerésben részesült Fővám téri metrómegálló megépülése az egész tér használhatóságára jó hatással volt: a 2-es villamosra a metróból kiérve egyből át lehet szállni, fent pedig sokkal tágasabb lett a gyalogos forgalom számára kijelölt hely. Erre nagy szükség is volt, hiszen a Váci utcát a Nagycsarnokkal összekötő tér az év minden napján turisták százait látja vendégül.

Fővám téri metrómegálló A felszíni kecses üveglejáró látványa nem is sejteti azt a monumentalitást, amely a metró mozgólépcsőjén állva érzékelhető. Nem véletlenül hasonlították sokan ezt a megállót egy gótikus katedrálishoz. Alkotói több építészeti díjat is nyertek.

A föld alól a felszínre érve ezen az állomáson szó szerint kinyílik a világ: a dunai panoráma, a Szabadság híd elegáns látványa, szemben pedig a Gellért-hegy markáns sziklatömbje páratlan látvány. A gyönyörködés után a Fővám tér házai közül elsőként a Budapesti Corvinus Egyetem tömbjére esik a pillantásunk, mely a pesti Duna-part egyik meghatározó épülete az 1870-es évek óta.

Budapesti Corvinus főépülete, egykori Fővámház A XIX. század második felétől Pest gyors fejlődésnek indult, ezért szükségessé vált egy megfelelő méretű épület a sok elvámolnivaló árunak. Ybl Miklós tervezte a korában nagyon modern és korszerű Vámpalotát, ami mára a Budapesti Corvinus Egyetemnek ad otthont.

A budai oldalon feljönni hasonlóan kellemes, igaz, itt olyan mélységből - 32 méterről - érkezik fel az ember, hogy mindenképpen örül, ha ismét megpillanthatja az eget. A Szent Gellért tér metrómegállója elnyerte az ArchDaily nemzetközi építészeti portál Az év épülete díját a közösségi épület kategóriában, és szerencsére a megújult téren a felszíni látnivalók miatt sincs szégyenkezni valónk.

Szent Gellért téri metrómegálló A víz tematikája uralta Szent Gellért téren a 4-es metró állomása is követi ezt a témát. A díjnyertes állomás 2 800 000 db üvegmozaikkal van kirakva, ami miatt úgy érezzük, mintha hatalmas hullámok vennének körül.

A felszíni teret egyértelműen meghatározó épületegyüttes a Danubius Hotel Gellért Budapest és Gyógyfürdő tömbje, mely a hegy lankáira húzódva nyújt elegáns látványt. Ám a Duna felé is érdemes elnézni: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez tartozó, a vegyészkart kiszolgáló CH épület felújított szépségével és 1782-es évszámával vonzza a tekintetet.

BME - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem CH épülete A CH néven ismert, mára szépen megújított neoreneszánsz épületbe valójában 1904-ben költöztek be a leendő vegyészmérnökök, bár az épület homlokzatán az 1782-es év szerepel. Mivel ezt a dátumot tekintik a műszaki egyetem alapítási évének, az új campus első épületére is nagy betűkkel ráírták.

Utazzunk tovább a metrón, a következő állomás a XI. kerület egyik legfontosabb csomópontja, a Móricz Zsigmond körtér. A metróállomást ennek megfelelően úgy tervezték, hogy az itt naponta áthaladó hatalmas embertömeg könnyedén és zökkenőmentesen jusson el a kívánt irányokba.

Móricz Zsigmond körtér metrómegálló Színes falburkolata és hosszú mozgólépcsői teszik egyedivé a Móricz Zsigmond körtéri metróállomást. Itt nem érezzük a "metrószelet", mivel az állomások elé és után a metróalagútban függőleges irányú szellőzőaknákat alakítottak ki, amelyeken a szerelvények előtt feltorlódott levegő távozhat.

Feljőve a felszínre, ha valaki felpillant a körtér közepén állva, több érdekes és szép épületet vehet észre, ilyen például a tér közepét uraló Gomba is. Városképi szempontból azonban a legmeghatározóbb látványt a tér dél-keleti tömbje adja, az egy hatalmas háznak látszó, ám valójában több, különböző épületből álló Gregersen-házsor.

Gregersen házsor Gregersen Hugó számos bérházat tervezett, köztük az egyik legjelentősebb a Móricz Zsigmond körtéri tömb, mely kétség kívül meghatározza a tér városképét. Az 1930-as években épült házsor egységes homlokzata mögött több különböző épület húzódik.

A Móricz Zsigmond körtérhez mintegy 400 méterre eső, következő metrómegálló az Újbuda-központ, mely szintén egy forgalmas csomóponthoz épült: a Bocskai út és a Fehérvári út találkozásánál álló piac és bevásárlóközpont, az itt összeérő tömegközlekedési útvonalak és a távolsági buszok megállóhelye miatt sokan használják.

Újbuda-központ metrómegálló Az Újbuda metrómegálló stratégiai fontosságú az Allee és a Fehérvári úti vásárcsarnok miatt. Ahogyan a 4-es metró többi megállójánál, itt is különleges látványelemek fogadják az utasokat: a mozgólépcsők mellett látható üvegfalak mögött sejtelmes zöld fény világít.

A felszínen szinte elvész a forgalmas kereszteződés látványában a késő szecessziós református templom és a hozzá kapcsolódó két lakóház, melyeket Medgyaszay István tervezett. A tervező tipikus kézjegyeit hordozó épületegyüttes azonban megérdemel néhány perc figyelmet.

Magyar Advent Temploma (Kelenföldi református templom) A zajos újbudai csomópont Bocskai úti oldalán 1929 óta áll két egyforma bérház és közötte egy templom: a Magyar Advent Temploma és a két bérház Medgyaszay István tervezésében a kelenföldi református közösség számára épült fel.

Haladjunk tovább a metróval. A XI. kerület sűrűn lakott városrészében, lakótelepek ölelik körbe a Bikás parkot, következő állomásunkat. A zöldfelület a környék legkedveltebb rekreációs pontja, így a metró tervezésekor fokozott figyelmet kellett fordítani arra, hogy a lehető legkevesebb vesszen oda belőle. A pesti Duna-parton álló Bálna épületére emlékeztető, üvegkupolás építmény jól illeszkedik a helyszínhez, sőt, modern látványa valóságos dísze lett a parknak.

Bikás Park metrómegálló A Bikás parki metróállomás külső épülete alakváltó: bálnából sárkánnyá képes válni. Az alakváltó építmény mást is tud: átereszti, sőt, szinte magába szívja a fényt, hogy aztán sötétedéskor belső, színes világításának erejével a kinti sötétségen hatoljon át.

A metrómegállótól a Tétényi úton kell mintegy 300 métert sétálni a belváros irányába, hogy elérjük a környék meghatározó épületét, a Szent Imre Kórház tömbjét. Ezen a területen azonban a századfordulón még egy másik intézmény, az Erzsébet Sósfürdő működött. Az itt található gyógyvíz jótékony hatásai különböző fürdő- és ivókúrák alkalmával élvezhették az ide látogatók.

Erzsébet Sósfürdő (Szent Imre Kórház) A mai Szent Imre Kórház helyén állt a messze földön híres Erzsébet Sósfürdő, ami annyira fontos intézmény volt a városban, hogy 1900-tól már erre vezették a villamos vonalát is. Ybl Mikós tervezte az emeletes fürdőházat, de a fürdőhöz tartozott hotel, étterem és kápolna is.

Ha a metrómegállótól a másik irányba fordulunk, az állomás tőszomszédságában, a Kelenföldi vasútállomás irányába indulva az Etele úton találjuk a Kelenföld városközpont épületegyüttesét. A hatvanas évek emblematikus épülete ez, amely művelődési központnak, mozinak és könyvtárnak is helyet adott.

Kelenföldi városközpont Noha több ízben is felmerült a felújítás gondolata, a Kelenföldi városközpont épülete egyelőre meglehetősen kihasználatlanul áll a Bikás park metrómegálló közvetlen szomszédságában. A cipésztől a hentesig, a könyvtáron át a moziig elérhető volt szinte minden szolgáltatás az itt élők számára.

A következő, és egyben utolsó állomás a 4-es metró budai végállomása, a Kelenföldi vasútállomás. A távlati tervekben szerepel az is, hogy a vonalat Gazdagrétig meghosszabbítják, ekkor nagyjából a budai szakasz közepére esik majd a mostani végpont.

Kelenföld vasútállomás metrómegálló A Kelenföldi állomáson minden a közlekedésről szól: a vonatokról, buszokról és a parkolókból érkezők legfőbb célja, hogy minél gyorsabban eljuthassanak a belvárosba. Ezért itt a terek áteresztőképessége volt a legfontosabb szempont a tervezéskor, a dizájn a többi állomáshoz képest háttérbe szorult.