funiQ logo

Felfedezőtúra a 4-es metró nyomában

Töltsd le az útvonalat GPX-fájlként a GPS eszközödbe!
Teljes táv: 4,8 km
Össz. emelkedő:  38 m
Össz. lejtő: -30 m
Magasság max.: 123 m
Magasság min.: 100 m

Start: Fővám tér

Megközelítés:

autó: fizetős parkolás a környező utcákban
tömegközlekedés: M4; villamos: 2, 47, 48, 49; busz: 15, 115; troli: 83

A 4-es metró átadásával a fővárosiak számára más dimenzióba került a föld alatti közlekedés: kiderült, hogy lehet elegánsan, szép tereken áthaladva is utazni a felszín alatt. Az újbudaiak nap mint nap gyönyörködhetnek a kortárs építészet legnívósabb alkotásaiban, hiszen a nyomvonal 5 állomása is a kerületet szeli át. Túránk során körülnézünk az állomáson és a megállók felszínén is.

a 4-es metró legszínesebb megállója: a Móricz Zsigmond körtér

Sokáig kellett várni rá, de megérte. Az pedig csak külön öröm, hogy a metróvonal állomásai közül kettő nemzetközi építészeti díjakat is kapott, így az erre közlekedők nap mint nap gyönyörködhetnek a kortárs építészet legnívósabb alkotásaiban.

Budapest legújabb metrójának jelenlegi nyomvonala a budai oldalon a XI. kerületet szeli át, az összesen 7,5 kilométer hosszú vonal felét jelenti a Kelenföld vasútállomástól a Szent Gellért térig tartó szakasz.

Hotel Gellért Gyógyszálló
Hotel Gellért Gyógyszálló Fotó: funiQ

A 2014-ben átadott metró létrehozásának ötlete egyébként már az 1970-es években megszületett, igaz, az akkori tervek szerint nem pontosan errefelé kanyarodtak volna az alagutak. Aztán az 1990-es évek végétől már lényegében a mai útvonalhoz készültek tanulmányok és számítások, míg végül 2006-ban rakták le az Etele téren a metró alapkövét. Az építkezést kiemelt médiafigyelem övezte, így szinte naponta lehetett olvasni, hallani a fúrópajzsok munkájáról és sebességéről, az állomások építéséről.

A Kelenföldről indult alagútfúrások a Móricz Zsigmond körteret 2008 tavaszának végén érték el, majd két évvel később a Keleti pályaudvarnál fejeződtek be. Ezzel párhuzamosan a felszíni munkák is folytak, az állomások kialakítása közben pedig 2012 novemberében az első próbajárat is elindult: a Móricz Zsigmond körtér és a Kelenföldi állomás közötti szakaszon. A vonalon a francia Alstom egyterű, átjárható metrószerelvényei futnak, melyek 2015 őszétől kezdve robotpilótával közlekednek az állomások között.

a 4-es metró Kelenföldi Vasútállomás megállója
A 4-es metró Kelenföldi Vasútállomás megállója Fotó: funiQ

A metró útvonalát azonban nem csupán az állomások egyedülállóan izgalmas kialakítása miatt érdemes végigjárni. Akárhol szálljon is fel vagy le az ember, elég csak néhány lépést tennie, és máris izgalmas látnivalókkal, csodaszép épületekkel találja szemben magát.

Útvonal

Útvonalunkon a Fővám tértől utazunk a Kelenföldi vasútállomásig a 4-es metróval, mely útszakasz megtételéhez hivatalosan alig több, mint 8 perc szükségeltetik. Mi azonban szálljunk le minden állomáson, és nézzünk egy kicsit körül!

A nemzetközi építészeti elismerésben részesült Fővám téri metrómegálló megépülése az egész tér használhatóságára jó hatással volt: a 2-es villamosra a metróból kiérve egyből át lehet szállni, fent pedig sokkal tágasabb lett a gyalogos forgalom számára kijelölt hely. Erre nagy szükség is volt, hiszen a Váci utcát a Nagycsarnokkal összekötő tér az év minden napján turisták százait látja vendégül.

Fővám téri metrómegálló A felszíni kecses üveglejáró látványa nem is sejteti azt a monumentalitást, amely a metró mozgólépcsőjén állva érzékelhető. Nem véletlenül hasonlították sokan ezt a megállót egy gótikus katedrálishoz. Alkotói több építészeti díjat is nyertek.

érkezik a metró a 4-es metróvonal Fővám téri megállójába
Érkezik a metró a 4-es metróvonal Fővám téri megállójába Fotó: funiQ

A föld alól a felszínre érve ezen az állomáson szó szerint kinyílik a világ: a dunai panoráma, a Szabadság híd elegáns látványa, szemben pedig a Gellért-hegy markáns sziklatömbje páratlan látvány. A gyönyörködés után a Fővám tér házai közül elsőként a Budapesti Corvinus Egyetem tömbjére esik a pillantásunk, mely a pesti Duna-part egyik meghatározó épülete az 1870-es évek óta.

Budapesti Corvinus főépülete, egykori Fővámház A XIX. század második felétől Pest gyors fejlődésnek indult, ezért szükségessé vált egy megfelelő méretű épület a sok elvámolnivaló árunak. Ybl Miklós tervezte a korában nagyon modern és korszerű Vámpalotát, ami mára a Budapesti Corvinus Egyetemnek ad otthont.

a Budapesti Corvinus Egyetem főépületének főbejárata

A budai oldalon feljönni hasonlóan kellemes, igaz, itt olyan mélységből - 32 méterről - érkezik fel az ember, hogy mindenképpen örül, ha ismét megpillanthatja az eget. A Szent Gellért tér metrómegállója elnyerte az ArchDaily nemzetközi építészeti portál Az év épülete díját a közösségi épület kategóriában, és szerencsére a megújult téren a felszíni látnivalók miatt sincs szégyenkezni valónk.

Szent Gellért téri metrómegálló A víz tematikája uralta Szent Gellért téren a 4-es metró állomása is követi ezt a témát. A díjnyertes állomás 2 800 000 db üvegmozaikkal van kirakva, ami miatt úgy érezzük, mintha hatalmas hullámok vennének körül.

szédítő mintájú a 4-es metró Szent Gellért téri megállójának burkolata
Szédítő mintájú a 4-es metró Szent Gellért téri megállójának burkolata Fotó: funiQ

A felszíni teret egyértelműen meghatározó épületegyüttes a Danubius Hotel Gellért Budapest és Gyógyfürdő tömbje, mely a hegy lankáira húzódva nyújt elegáns látványt. Ám a Duna felé is érdemes elnézni: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez tartozó, a vegyészkart kiszolgáló CH épület felújított szépségével és 1782-es évszámával vonzza a tekintetet.

BME - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem CH épülete A CH néven ismert, mára szépen megújított neoreneszánsz épületbe valójában 1904-ben költöztek be a leendő vegyészmérnökök, bár az épület homlokzatán az 1782-es év szerepel. Mivel ezt a dátumot tekintik a műszaki egyetem alapítási évének, az új campus első épületére is nagy betűkkel ráírták.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karának CH épülete
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karának CH épülete Fotó: funiQ

Utazzunk tovább a metrón, a következő állomás a XI. kerület egyik legfontosabb csomópontja, a Móricz Zsigmond körtér. A metróállomást ennek megfelelően úgy tervezték, hogy az itt naponta áthaladó hatalmas embertömeg könnyedén és zökkenőmentesen jusson el a kívánt irányokba.

Móricz Zsigmond körtér metrómegálló Színes falburkolata és hosszú mozgólépcsői teszik egyedivé a Móricz Zsigmond körtéri metróállomást. Itt nem érezzük a "metrószelet", mivel az állomások elé és után a metróalagútban függőleges irányú szellőzőaknákat alakítottak ki, amelyeken a szerelvények előtt feltorlódott levegő távozhat.

érkező metró a 4-es metró Móricz Zsigmond körtér megállójában
Érkező metró a 4-es metró Móricz Zsigmond körtér megállójában Fotó: funiQ

Feljőve a felszínre, ha valaki felpillant a körtér közepén állva, több érdekes és szép épületet vehet észre, ilyen például a tér közepét uraló Gomba is. Városképi szempontból azonban a legmeghatározóbb látványt a tér dél-keleti tömbje adja, az egy hatalmas háznak látszó, ám valójában több, különböző épületből álló Gregersen-házsor.

Gregersen házsor Gregersen Hugó számos bérházat tervezett, köztük az egyik legjelentősebb a Móricz Zsigmond körtéri tömb, mely kétség kívül meghatározza a tér városképét. Az 1930-as években épült házsor egységes homlokzata mögött több különböző épület húzódik.

A Móricz Zsigmond körtérhez mintegy 400 méterre eső, következő metrómegálló az Újbuda-központ, mely szintén egy forgalmas csomóponthoz épült: a Bocskai út és a Fehérvári út találkozásánál álló piac és bevásárlóközpont, az itt összeérő tömegközlekedési útvonalak és a távolsági buszok megállóhelye miatt sokan használják.

Újbuda-központ metrómegálló Az Újbuda metrómegálló stratégiai fontosságú az Allee és a Fehérvári úti vásárcsarnok miatt. Ahogyan a 4-es metró többi megállójánál, itt is különleges látványelemek fogadják az utasokat: a mozgólépcsők mellett látható üvegfalak mögött sejtelmes zöld fény világít.

vizes hatású üvegfal a 4-es metró Újbuda-központ megállójában
Vizes hatású üvegfal a 4-es metró Újbuda-központ megállójában Fotó: funiQ

A felszínen szinte elvész a forgalmas kereszteződés látványában a késő szecessziós református templom és a hozzá kapcsolódó két lakóház, melyeket Medgyaszay István tervezett. A tervező tipikus kézjegyeit hordozó épületegyüttes azonban megérdemel néhány perc figyelmet.

Magyar Advent Temploma (Kelenföldi református templom) A zajos újbudai csomópont Bocskai úti oldalán 1929 óta áll két egyforma bérház és közötte egy templom: a Magyar Advent Temploma és a két bérház Medgyaszay István tervezésében a kelenföldi református közösség számára épült fel.

Magyar Advent temploma
Magyar Advent temploma Fotó: funiQ

Haladjunk tovább a metróval. A XI. kerület sűrűn lakott városrészében, lakótelepek ölelik körbe a Bikás parkot, következő állomásunkat. A zöldfelület a környék legkedveltebb rekreációs pontja, így a metró tervezésekor fokozott figyelmet kellett fordítani arra, hogy a lehető legkevesebb vesszen oda belőle. A pesti Duna-parton álló Bálna épületére emlékeztető, üvegkupolás építmény jól illeszkedik a helyszínhez, sőt, modern látványa valóságos dísze lett a parknak.

Bikás park, háttérben a 4-es metró feljárójával
Bikás park, háttérben a 4-es metró feljárójával Fotó: funiQ

Bikás Park metrómegálló A Bikás parki metróállomás külső épülete alakváltó: bálnából sárkánnyá képes válni. Az alakváltó építmény mást is tud: átereszti, sőt, szinte magába szívja a fényt, hogy aztán sötétedéskor belső, színes világításának erejével a kinti sötétségen hatoljon át.

A metrómegállótól a Tétényi úton kell mintegy 300 métert sétálni a belváros irányába, hogy elérjük a környék meghatározó épületét, a Szent Imre Kórház tömbjét. Ezen a területen azonban a századfordulón még egy másik intézmény, az Erzsébet Sósfürdő működött. Az itt található gyógyvíz jótékony hatásai különböző fürdő- és ivókúrák alkalmával élvezhették az ide látogatók.

Erzsébet Sósfürdő (Szent Imre Kórház) A mai Szent Imre Kórház helyén állt a messze földön híres Erzsébet Sósfürdő, ami annyira fontos intézmény volt a városban, hogy 1900-tól már erre vezették a villamos vonalát is. Ybl Mikós tervezte az emeletes fürdőházat, de a fürdőhöz tartozott hotel, étterem és kápolna is.

Szent Imre Kórház
Szent Imre Kórház Fotó: funiQ

Ha a metrómegállótól a másik irányba fordulunk, az állomás tőszomszédságában, a Kelenföldi vasútállomás irányába indulva az Etele úton találjuk a Kelenföld városközpont épületegyüttesét. A hatvanas évek emblematikus épülete ez, amely művelődési központnak, mozinak és könyvtárnak is helyet adott.

Kelenföldi városközpont Noha több ízben is felmerült a felújítás gondolata, a Kelenföldi városközpont épülete egyelőre meglehetősen kihasználatlanul áll a Bikás park metrómegálló közvetlen szomszédságában. A cipésztől a hentesig, a könyvtáron át a moziig elérhető volt szinte minden szolgáltatás az itt élők számára.

A következő, és egyben utolsó állomás a 4-es metró budai végállomása, a Kelenföldi vasútállomás. A távlati tervekben szerepel az is, hogy a vonalat Gazdagrétig meghosszabbítják, ekkor nagyjából a budai szakasz közepére esik majd a mostani végpont.

Kelenföld vasútállomás metrómegálló A Kelenföldi állomáson minden a közlekedésről szól: a vonatokról, buszokról és a parkolókból érkezők legfőbb célja, hogy minél gyorsabban eljuthassanak a belvárosba. Ezért itt a terek áteresztőképessége volt a legfontosabb szempont a tervezéskor, a dizájn a többi állomáshoz képest háttérbe szorult.

mozgólépcső a 4-es metró Kelenföldi Vasútállomás megállójában
Mozgólépcső a 4-es metró Kelenföldi Vasútállomás megállójában Fotó: funiQ