A XX. század elején a norvég Gregersen családnév sokak számára ismerősen csengett Budapesten. Otthonából egy véletlen folytán még az 1800-as évek közepén érkezett meg hazánkba Gregersen Guilbrand, aki 1848-ban önként részt vett a magyarok oldalán a szabadságharcban.

Már itt megmutatkozott kivételes tehetsége a híd- és vasútépítés terén, így aztán nem meglepő, hogy az 1850-es évektől kezdve egyre több vasúti építkezés kötődött a nevéhez, és az általa vitt céghez. A fővárosban is számos épületet köszönhetünk az ácsmunkákkal is foglalkozó Gregersen-cégnek: a Parlament vagy a Szépművészeti Múzeum faszerkezeteit is ők készítették. 12 gyermeke közül többen választották szakmájuknak az építőipart, így nem csoda, ha Hugó nevű unokájának érdeklődése is ebbe az irányba fordult.

Gregersen Hugó építészként számos bérházat tervezett, köztük az egyik legjelentősebb a Móricz Zsigmond körtéri tömb, mely kétségtelenül meghatározza a tér városképét. A Móricz Zsigmond körtéren sokáig beépítetlenül állt a házsornak helyet adó terület - furcsa kontrasztban az 1900-as évek elején a tér túloldalára épült, szecessziós városi bérházakkal.

Az 1930-as évek közepén felépült lapostetős házsor egységes homlokzata mögött több különböző épület húzódik, közöttük van Gregersené is, aki a konkrét tervezés mellett a koncepció megálmodója is volt. Elképzelése szerint a letisztult formavilágú, modernista stílusban épült, hatemeletes házak finom ívben fordulva keretezik a teret, földszinti helyiségeikben pedig eredetileg is üzleteket alakítottak ki.

Működött itt fényképészet, cipészműhely, gyerekholmit árusító bolt, virágos, villamossági szaküzlet és még sok minden más, illetve 1934-től kezdve a homlokzaton fényes neonreklám hirdette a tömbben működő modern Simplon (későbbi Bartók) mozit is, amely megnyitásától kezdve sokáig a főváros egyik legkorszerűbb filmszínházának számított.