Sokan ma nem is tudják, hogy honnan kapta a Fővám tér elnevezést a Szabadság híd pesti oldalán fekvő terület. Igaz, régi történet ez, még a XIX. század második feléből, amikor az 1867-es kiegyezést követően az addig kisvárosias Pest hihetetlen fejlődésnek indult.

A fejlődés pedig sok bonyodalommal járt. Többek között azzal, hogy a városba egyre-másra érkeztek ellenőrizetlenül mindenféle áruféleségek, így szükségessé vált egy elég tágas és a hivatalhoz méltó vámpalota felépítése, melyben az egyre több és összetettebb vámügyeket intézni lehet.

S hogy miért pont ide épült fel? A helyszínt gróf Andrássy Gyulának köszönhetjük, aki sok vita és érdekellentét után is kitartott amellett, hogy a vámháznak a közraktárak, a Duna és a teherszállításra alkalmas vasúti sínek mellett a helye. (A Soroksár felől érkező áruszállító vagonok egészen a mai Bálna Budapestig, az egykori közraktárakig, majd később a Fővám palotáig bejöttek.)

A kor leghíresebb és legjobb építészét, Ybl Miklóst bízták meg a kiemelt fontosságú tervezéssel, az építkezés pedig 1870-ben megkezdődött, és négy éven át tartott. A reprezentatív épület terveit Ybl számos alkalommal átrajzolta a felmerülő igények miatt, ám a végeredmény nem csak szép, de korszerű is lett.

A vasúti sín befutott az épület belsejébe, ahol forgótárcsán fordították meg a mozdonyt, és itt is volt a Dunához vezető hajózható alagút, melyet zsilipelni lehetett a túl magas vízállás idején. Volt távbeszélő és több felvonó is a házban, ahol egyébként nem csak raktárakat és irodákat, hanem lakásokat is kialakítottak - például a külföldről érkező vámügyi szakértők számára.

Nem csoda hát, hogy az építkezés végső költségvetése messze meghaladta az eredetileg tervezettet, és Ybl sok kritikát kapott a homlokzat túlzó díszítettsége miatt is. Ám felépültével az épület a pesti Duna part meghatározó épületévé vált, amely azonban a második világháborúban nagy mértékben megrongálódott. A háború utáni helyreállítást már a kijelölt új funkciónak megfelelően végezték: egyetem lett az egykori vámpalotából.

A nagymértékű átalakítás után, 1950-ben költözött be a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem, melynek utódjaként 2004 óta a Budapesti Corvinus Egyetem működik az egykori Fővám palota falai között.