Szent Gellért tér
A város egyik legszebb pontja a mai Szent Gellért tér, ahol nem is olyan régen még a gyógyiszapjáról híres Sáros fürdő működött, és a Gellért-hegy sziklái a Dunáig értek. 1894-ben azonban, a Ferenc József híd – a mai Szabadság híd – építésekor a Gellért-hegy Duna-közeli lejtőit levésték, a Sáros fürdőt pedig lebontották.
A Szent Gellért püspök nevét viselő tér alatt hőforrásokat találunk, amelyekből a Gellért Szálló fürdőjét látják el gyógyvízzel. A mai Gellért Hotel és Gyógyfürdő 1912 és 1917 között épült Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor tervei alapján. Megépülése után egy évvel, 1918-ban nyitotta meg a kapuit. A fürdőkomplexum Budapest első luxuskategóriájú létesítménye volt, akkoriban Európa legkorszerűbb gyógyfürdőjének számított. Az 1920-as évektől a Gellért Szállóba már nemcsak automobillal érkezhetett az úri közönség, de akár repülővel is – ugyanis ekkor nyitott meg a budai rakparton a nagy szenzációnak számító dunai hidroplán-kikötő, melynek emléktábláját ma a híd előtti kőkerítésnél olvashatjuk.
A szállón kívül a tér meghatározó épületei a Bartók Béla és a Budafoki út között álló Eraviszkusz ház és a rakparton álló, 1904-ben épült neoreneszánsz épület, a Műegyetem CH épülete, ami 100 éve ad otthont az egyetem vegyészkarának.
A XX. század elején is már nagy társasági élet folyt a téren, az Eraviszkusz ház aljában működött a Műegyetem kávéház, a Bartók Béla út túloldalán, a mai Szeged étterem helyén pedig a híres Gebauer kávéház működött, rivalizálva a közeli Hadikkal, a Gellért szálló épületében pedig megnyílt Buda első sörözője.
A tér mai képének egyik legfiatalabb eleme a fürdő bejáratával szemben található Forrásház, más néven Gellért kút, amelynek kiépítése 2002-ben kezdődött el, és a következő év tavaszára készült el. Még frissebb "lakó" a téren a fiatal énekest ábrázoló Cseh Tamás-szobor, amely 2013 óta állít emléket a kerület híres lakosának.
A nagy múltú tér Buda egyik közlekedési csomópontja is, a 4-es metró egyik legszebb állomása is itt található: érdemes megnézni a 2 800 000 db üvegmozaikkal kirakott állomást is.
Még több fotó a Szent Gellért térről:
Látnivalók
Műszaki Egyetem CH épülete A CH néven ismert, mára szépen megújított neoreneszánsz épületbe valójában 1904-ben költöztek be a leendő vegyészmérnökök, bár az épület homlokzatán az 1782-es év szerepel. Mivel ezt a dátumot tekintik a műszaki egyetem alapítási évének, az új campus első épületére is nagy betűkkel ráírták.
Gellért téri metrómegálló A víz tematikája uralta Szent Gellért téren a 4-es metró állomása is követi ezt a témát. A díjnyertes állomás 2 800 000 db üvegmozaikkal van kirakva, ami miatt úgy érezzük, mintha hatalmas hullámok vennének körül.
Eraviszkusz-ház Az 1900-as évek elején épített palotában 1905-től a Műegyetem kávéház, vendéglő és sörcsarnok kapott helyet. Ebben az időben a Műegyetem diákjainak és tanárainak fő találkahelye volt az épület. A Szent Gellért térre és a Duna-partra néző Eraviszkusz-ház ma a Palack Borbárnak ad otthont.
Szent Gellért Gyógyfürdő és Uszoda A budai hőforrásoknak köszönhetően a késői szecesszió jegyében megépült a Szent Gellért fürdő és szálló, amely 1918-ban nyitotta meg a kapuit, és azóta is töretlen népszerűségnek örvend. A 2004-ben felújított, fürdő előtti téren kapott helyet a Forrásház nevű kút, amely a tér jellegzetességévé vált.
Gellért-hegy Budapest egyik látványossága a természeti és történelmi értékekben gazdag Gellért-hegy, amelynek szinte minden pontjáról gyönyörű a kilátás. 1987-ben a hegyet a Citadella és a Duna két partjának panorámája révén az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
Hidroplán-kikötő emléktábla A Szent Gellért téri hidroplán-kikötő egykor a mai BKK-hajóállomás helyén állt. Az állomást 1923-ban nyitotta meg az Aeroexpress hidroplán-légitársaság, azonban az állomást 3 évvel később bezárták a veszteséges üzemeltetés miatt. Az egykori hidroplán-kikötő emléktáblája ma a Duna-parton található.
Szabadság híd 1896 óta köti össze a budai Szent Gellért teret a pesti Fővám térrel Budapest zöld hídja, a Szabadság híd. A főváros legrövidebb Duna-hídja sem úszta meg sértetlenül a II. világháborút, közepét felrobbantották, ám ez volt az első állandó híd, amely a háború után újra összekötötte Budát és Pestet.
Túraajánlatok
Séta Újbuda szívében Dél-Buda kulturális központját sétáljuk körbe, miközben olyan kérdésekre is választ kapunk, hogy miért neveztek el egy épületet 500 ezüst dénár nyomán, hogyan kerül egy máig működő templom egy bérháznak látszó épület első emeletére vagy hogyan szórakoztak egykor a fiatalok a Budai Parkszínpadnál.
Panoráma séta a Gellért-hegyen át A Világörökség része, népszerű randihelyszín és az egyik legszebb panorámájú kilátó. Ez mind a Gellért-hegy, amit hiába látunk nap mint nap, mégis ritkán sétálunk fel rá. Itt az alkalom, látogassuk meg az örökifjú hölgyet a tetején, majd pedig sétáljunk le az arborétumon keresztül a Feneketlen-tóig.
Egyetemek és parkok a Duna két partján Az egyetemi negyedtől a Kopaszi-gátig tartó rövid, de annál tartalmasabb túra a lágymányosi és a ferencvárosi Duna-partok patinás városképét járja végig, miközben rengeteg érdekes épületet ismerünk meg, és többször is keresztezzük a Dunát.
Felfedezőtúra a 4-es metró nyomában A 4-es metró átadásával kiderült, hogy lehet elegánsan, szép tereken áthaladva is utazni a felszín alatt. Az újbudaiak nap mint nap gyönyörködhetnek a kortárs építészet legjobb alkotásaiban, hiszen a nyomvonal 5 állomása is a kerületet szeli át. Túránk során körülnézünk az állomások felszínén is.