A város egyik legszebb pontján kezdjük a túránkat. A mai Szent Gellért téren nem is olyan régen még a gyógyiszapjáról híres Sáros fürdő működött, és a Gellért-hegy sziklái a Dunáig értek. 1894-ben azonban, a Ferenc József híd – a mai Szabadság híd – építésekor a Gellért-hegy Duna-közeli lejtőit levésték, a Sáros fürdőt pedig lebontották.

A helyére épített Szent Gellért Gyógyfürdő és Uszoda az 1900-as évek elején a város első luxuskategóriájú létesítménye volt, akkoriban Európa legkorszerűbb gyógyfürdőjének számított. Az 1920-as évektől a Gellért Szállóba már nemcsak automobillal érkezhetett az úri közönség, de akár repülővel is – ugyanis ekkor nyitott meg a budai rakparton a nagy szenzációnak számító dunai hidroplán-kikötő, melynek emléktábláját ma a híd előtti kőkerítésnél olvashatjuk.

A nagy múltú tér Buda egyik közlekedési csomópontja is, a 4-es metró egyik legszebb állomása is itt található: érdemes megnézni a 2 800 000 db üvegmozaikkal kirakott állomást is.

Szent Gellért tér Buda egyik legszebb, látnivalókban gazdag tere a XI. kerületi Szent Gellért tér. A Szent Gellért püspök nevét viselő tér jelentős tömegközlekedési pont, alatta hőforrásokat találunk, amelyekből a Gellért Szálló fürdőjét látják el gyógyvízzel.

Miután alaposan körbenéztünk a téren, induljunk el túránkra, a Gellért-hegyre. A szálló oldalában, a Kelenhegyi úton indulunk el, majd szinte a fürdő bejáratával szemben találunk egy lépcsőt. Még ne induljunk el erre, hanem jobbra tegyünk egy kitérőt: kb. 50 méterre innen található ugyanis a Szent Iván-barlangban kialakított pálos Sziklatemplom. Az évszázados múltra visszatekintő sziklatemplomban egyedülálló módon találkoznak a történelmi, a nemzeti, kulturális, vallási, valamint természeti örökségek és értékek. Mindenképpen érdemes bemenni és megcsodálni a hegyoldalban elhelyezkedő templomot, amely a nyitva tartási időben, a szentmisék időpontjainak függvényében szabadon látogatható.

Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom A Gellért-hegy oldalában, a Szent Iván-barlangban kialakított sziklatemplomhoz több vallási és történelmi esemény is fűződik. A templomot a pálosok számára építették, akik itt őrzik ereklyéjüket, Szent Pál egy csontját is. A templom bejáratánál áll az államalapító Szent István király szobra áll.

Visszatérve a lépcsőhöz, induljunk el a hegyoldalban. Ez már a Gellért-hegy természetvédelmi területe, ami a Duna-Ipoly Nemzeti Park gondozásában áll. A Dunára néző meredek hegyoldal még őrzi természetességét. A hegy botanikai értékei a folyamatos pusztulást követően sokat vesztettek jelentőségükből, de a természetes növénytakaró mára kis foltokban megmaradt: tavasszal az odvas és ujjas keltikék helyenként szinte teljesen elborítják hegyoldalt, és hazánkban csak itt található meg a keleti fekvésű sziklagyepeken élő fokozottan védett sárgás habszegfű.

A sok kis leágazó sétány között vezet a budai zöld turistaút zöld sáv jelzése, ha ezt követjük, majd a tetőre vezető zöld háromszög jelzést, egész biztosan eljutunk a Szabadság-szoborhoz. Addig azonban rengeteg leágazás, kitérő és kilátópont színesíti az utat, szerencsére ezek sikeresen ellensúlyozzák a sok lépcsőzést felfelé.

Érdemes néha letérni a "főútról", hiszen kiépített kilátók sora és sok-sok pad várja a világörökség részévé vált panorámában gyönyörködőket. Eleinte a gyógyfürdő épületét láthatjuk felülnézetből, majd a Szabadság híd díszes pillérei kerülnek közel hozzánk, kicsit feljebb pedig elénk tárul a szemközti, pesti Duna-part a Budapesti Corvinus Egyetemmel, a Vásárcsarnokkal és a Bálnával - hogy csak a legnagyobb épületeket említsük. Még néhány lécsővel feljebb jutva a hegyen már Buda tőlünk délre eső részeire is rálátunk.

Már majdnem felérünk a hegytetőre, amikor elágazik az út, és a zöld jelzés jobbra, a hegy oldalában az északi, Tabán felőli oldalába vezet el. Bár most nem erre megyünk, érdemes észben tartani, hogy ott milyen érdekes látnivalók vannak: a Szent Gellért-szobor a vízeséssel, a Gruber József víztározó és a felette látható Kilátó-szobor, valamint a 2001-ben felavatott szoborcsoport, a Filozófusok kertje.

Továbbmegyünk a felfelé vezető lépcsőn, és már ki-kitűnik a fák közül Budapest egyik legismertebb szimbóluma, a kalandos történetű Szabadság-szobor nőalakja.

Szabadság-szobor A Gellért-hegyi monumentális Szabadság-szobor magasan a Citadella fölé emelkedik, a belváros szinte minden pontjáról jól látható. A szoborcsoport a szovjet katonák tiszteletére épült, a rendszerváltás után viszont nagyobb változtatásokon esett át. Mára a főváros egyik legfontosabb jelképévé vált.

Valószínűleg a város azon pontján állunk, ahonnan a legtöbb fénykép készül - nem véletlenül, hiszen lenyűgöző a panoráma egész Budapestre. Innen már a Budai vár felé is ellátunk, a pesti háztetők végtelen sora és a dél-budai területek mellett.

A szobor mögött hatalmas, tömör erődítmény áll, a Citadella. Szép hangzású neve ellenére háborús és elrettentési céllal épült 1854-ben, de már akkor is korszerűtlennek bizonyult. 1848-49 után az elnyomás jelképe lett, de - ahogy a később a Szabadság-szobor is - mára turisztikai attrakcióvá szelídült.

Citadella A Gellért-hegy tetejének beépítése már évezredekkel ezelőtt megkezdődött: ennek utolsó állomása az 1854-ben felépült Citadella. Az erődjellegű épület sokáig az elnyomás jelképe volt, de az 1950-es évektől kedvelt turistacélponttá vált.

Az erődítmény déli fala mentén, a Citadella sétányon elsétálva balra fordulunk a virágos kert felé, majd onnan jobbra kiérünk a Szirtes útra. Elindulunk lefelé, és ahogy balra rákanyarodnánk a Kelenhegyi útra, egy kis terecske szélén láthatjuk az 1937 óta üzemelő Búsuló Juhász éttermet, amelynek legendás bárja az egyetlen olyan zenés, éjszakai szórakozóhely volt a '70-es évek Budapestjén, amely hajnalig várta a szórakozni vágyókat.

Jobbra a Somló közben folytatjuk az ereszkedést, először lépcsőkön, majd tovább a Szüret utcán. Az utca bal oldalának teljes hosszában a Budai arborétum található, ez az eredetileg oktatási, kutatási és ismeretterjesztési célú gyűjteményes kert, amely mára szerencsére szabadon látogatható. Két, jellegében különböző részből áll, az Alsó és a Felső kertet a Ménesi út választja el egymástól.

Budai Arborétum A Budai Arborétum Magyarország egyik leggazdagabb arborétuma, amelyben hozzávetőleg kétezer fás szárú, kétszázötven féle évelő dísznövény, és több száz hagymás virág található. Az arborétumot 1975-ben természetvédelmi területté nyilvánították, 2005 óta pedig műemléki védettséget is élvez.

Fontos tudni, hogy a Felső kert csak hétköznap látogatható, így ha hétvégén járunk erre, csak a Villányi útról nyíló Alsó kertben tudunk sétálni.

Leérve a Villányi útra, az arborétum mellett három gyönyörű, ikonikus épületet látunk. Sorrendben a Szent Imre gimnáziumot, a Szent Imre-templomot és a Szent Margit Gimnáziumot.

Az út túloldalára átmenve Újbuda egyik legnépszerűbb közparkjában zárjuk a sétánkat. A Feneketlen-tó partja tökéletes helyszín a pihenésre, piknikezésre, számtalan felfedeznivaló szoborral, felújított játszótérrel, és persze azzal a tudattal, hogy a zöldből kilépve könnyen hazajuthatunk bármilyen irányba is induljunk el.

Feneketlen-tó és környéke 1877-ben tárták fel azt a föld alatti vízforrást, amely az ekkor létrejött Feneketlen-tavat egy évszázadon át táplálta. Ma a tó környéke kedvelt pihenőhely, ahol egy modern játszótér és az Új Budai Parkszínpad vendéglő és közösségi tér is helyet kapott.