funiQ logo

Budai Arborétum

az arborétumban lévő F épület, a kapuból nézve
Az arborétumban lévő F épület, a kapuból nézve Fotó: funiQ

A Budai Arborétum az ország egyik legszebb, leggazdagabb arborétuma – egy „zöld sziget a rohanó város szívében”. Az arborétum korábban a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi-, illetve Tájépítészeti és Településtervezési Kar épületegyütteséhez tartozott, 2016 januárjától pedig a Szent István Egyetem részévé vált a budai campus. A díszkert korábban zárva volt a nagyközönség előtt, napjainkban viszont már bárki gyönyörködhet benne.

a Budai Arborétum Ménesi úti bejárata
A Budai Arborétum Ménesi úti bejárata Fotó: funiQ
  • Budai Arborétum
    Budai Arborétum
  • rózsaszín tavirózsák a Budai Arborétumban
    Rózsaszín tavirózsák a Budai Arborétumban
  • a Budai Arborétum E épülete
    A Budai Arborétum E épülete Fotó: funiQ
  • a Szent István Egyetem Somogyi Kollégiuma a Budai Arborétumból nézve
    A Szent István Egyetem Somogyi Kollégiuma a Budai Arborétumból nézve Fotó: funiQ
  • a Szent István Egyetem Entz Ferenc Könyvtára a Budai Arborétumból nézve
    A Szent István Egyetem Entz Ferenc Könyvtára a Budai Arborétumból nézve Fotó: funiQ
  • nehézszagú gólyaorr mező
    Nehézszagú gólyaorr mező Fotó: funiQ
  • Ormos Imre mellszobra a Budai Arborétumban
    Ormos Imre mellszobra a Budai Arborétumban Fotó: funiQ
  • Budai Arborétum
    Budai Arborétum Fotó: funiQ
  • virágok a Budai Arborétum főépülete előtt
    Virágok a Budai Arborétum főépülete előtt Fotó: funiQ
  • Budai Arborétum
    Budai Arborétum Fotó: funiQ
  • a Budai Arborétum a Villányi út felől
    A Budai Arborétum a Villányi út felől Fotó: funiQ

Az arborétum a XI. kerületben, a Gellért-hegy déli lábánál terül el, és a Villányi útról nyílik a bejárata. Az arborétum területét átszelő Ménesi út két részre osztja a díszkertet, az Alsó és a Felső Kertre. A XIX. század végén kezdődött parképítési folyamatnak köszönhetően mára oktatási, kutatási és ismeretterjesztési célú gyűjteményes kert alakult ki.

Az arborétum története több mint száz évre nyúlik vissza – területén egykor szőlőskertek voltak, amelyek a XIX. század végi filoxérajárvány következtében megsemmisültek. Ezeknek a szőlőskerteknek a helyén alapította meg Entz Ferenc a Kertészeti Tanintézetet.

Az arborétum teljes területe közel kilenc hektár, jelenleg nagyjából kétezer fás szárú, kétszázötven féle évelő dísznövény, és több száz hagymás virág élőhelye. Az arborétumot a kiemelkedő dendrológiai értékei, a környezetvédelmi jelentősége, és a magyar kertészeti felsőoktatásban betöltött szerepe révén 1975-ben helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították, 2005 óta pedig műemléki védettséget is élvez.

Budai Arborétum
Budai Arborétum Fotó: funiQ
  • Budai Arborétum
    Budai Arborétum Fotó: funiQ
  • tündérrózsák a tavon a Budai Arborétumban
    Tündérrózsák a tavon a Budai Arborétumban
  • mályva a Budai Arborétumban
    Mályva a Budai Arborétumban
  • Budai Arborétum
    Budai Arborétum
  • madármutató tábla a Budai Arborétumban
    Madármutató tábla a Budai Arborétumban

Az első növényeket 1893-tól kezdték telepíteni – csaknem ezer féle fát és cserjét, valamint kilencven évelő fajt ekkoriban telepítettek az arborétum területére. Ekkor még csak a Ménesi úttól északra eső Felső kert tartozott a tanintézethez. Az itteni fák egy része, például néhány tölgy, dió, platán és páfrányfenyő már több mint százesztendős. A Ménesi és a Villányi út között kapott helyet az Alsó Kert, amelyben a növényeket jóval később, az 1960-as években kezdték el beültetni.

Az új telepítések az Alsó Kertben nem a növényrendszertan logikáját követték, hanem a fajok környezeti igényeit vették figyelembe, a Felső Kert beültetésével ellentétben. Az Alsó Kert az esztétikus, parkszerű elrendezésre is tágabb lehetőséget nyújtott. Az Alsó Kert kiemelkedő értékei a díszcserje-, és az orgona gyűjtemény, valamint a fenyves tisztás, amelyet a Madárbarát kert bemutató táblái szegélyeznek. Az Alsó Kert területén kialakított mesterséges tóban hetven féle vízi és mocsári növény él. A Ménesi úti támfal pedig igazi mediterrán mikroklímát teremt, amelyet a füge és a ciprusfélék is kedvelnek.

fehér tündérrózsa a Budai Arborétumban
Fehér tündérrózsa a Budai Arborétumban
  • halastó a Budai Arborétumban
    Halastó a Budai Arborétumban Fotó: funiQ
  • ősz a Budai Arborétumban
    Ősz a Budai Arborétumban Fotó: funiQ
  • üvegház a Budai Arborétumban
    Üvegház a Budai Arborétumban
  • őszi színek a Budai Arborétumban
    Őszi színek a Budai Arborétumban Fotó: funiQ

A Felső Kertben kaptak helyet a magyar kertészettudomány neves alakjainak szobrai és emlékművei. Itt található Ormos Imre mellszobra, aki a modern magyar kerttervezés és kerttervezési oktatás kiemelkedő alakja volt. Ormos Imre szobra mellett látható Magyar Gyula botanikus, kertész, növénynemesítő mellszobra is. Mellettük kapott helyet a Lippay János-emlékmű, melynek talpazatán „a magyar nyelvű kertészeti szakirodalom megalkotója” felirat olvasható. 2013-ban, a budai kertészeti oktatás kezdetének százhatvanadik, a Budai Arborétum százhuszadik évfordulója alkalmából állítottak szobrot Probocskai Endrének – ugyanebben az évben volt a születésének századik évfordulója is –, aki a Faiskolai Termesztési Tanszék megálmodója és létrehozója volt.

Az Alsó Kertben Kucs Béla Térdeplő lány virággal című szobra található. A kőszobor talpazatával együtt több mint két méter magas, egy térdeplő női akt, rózsával a kezében. A műalkotás eredetileg egy bécsi kiállításra készült 1964-ben, majd két évvel később, 1966-ban került jelenlegi helyére.

pihenőhely a tó mellett a Budai Arborétumban
Pihenőhely az arborétum tava mellett Fotó: funiQ

Az arborétum különféle rendezvényeknek is otthont ad. Többek között itt rendezték meg 2015-ben a Kertészeti és Gasztronómiai Szakkiállítás és Vásár elnevezésű eseményt is.

Az arborétum szakmai felügyeletét a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszéke látja el. Az arborétum nyitva tartási időben, a látogatási szabályok betartása mellett díjtalanul és szabadon látogatható. Az arborétum területén szervezett rendezvények időtartama alatt az arborétum látogatásához is belépőjegyet kell váltani.

Nyitva tartás:

Téli nyitva tartás:
Hétfő-vasárnap: 8.00-16.00
Nyári nyitva tartás:
Hétfő-vasárnap: 8.00 - 18.00
Szombaton, vasárnap, ünnep- és munkaszüneti napokon csak az Alsó Kert látogatható.

Túraajánlatok

Panoráma séta a Gellért-hegyen át A Világörökség része, népszerű randihelyszín és az egyik legszebb panorámájú kilátó. Ez mind a Gellért-hegy, amit hiába látunk nap mint nap, mégis ritkán sétálunk fel rá. Itt az alkalom, látogassuk meg az örökifjú hölgyet a tetején, majd pedig sétáljunk le az arborétumon keresztül a Feneketlen-tóig.