„Ott volt mindenki, aki fontos. Ott volt mindenki, aki számít. Ott volt általában mindenki.” Ezekkel a szavakkal jellemzi a Hadik kávéházat Karinthy Márton író, Karinthy Frigyes unokája. A Bartók Béla úti legendás irodalmi múltú kávéház több mint ötven év után 2010-ben nyitott meg újra.

A Hadik a Bartók Béla út 36-38. szám alatt álló ház, amelyet Svarcz Jenő tervei alapján Dr. Palócz Ignác építtetett fel. A kivitelezést Mann József építőmester végezte, akinek szintén a Bartók Béla úton volt saját háza, a vasbeton munkákat Biehn János műszaki irodája készítette, akik egyebek mellett a Magyar Királyi Országos Levéltár, illetve a Budapesti Műszaki Egyetem Kémiai (CH) épületén is dolgoztak. A homlokzat kialakítása eltér a kezdeti tervektől, az eredeti elképzelés szerinti neobarokk stílusjegyeket ugyanis szecessziós elemek váltották fel az elkészült épületen. A házban harminc lakást alakítottak ki, a padlásra pedig többnyire munkahelyiségek kerültek: ezek közül említésre méltó a Gárdonyi Géza térre néző műterem, amelyet korábban Csontváry Kosztka Tivadar bérelt ki.

Az épület földszintjén található Hadik kávéház 1906-ban, más források szerint 1910-ben nyitotta ki kapuit először, bár Saly Noémi irodalomtörténész, helytörténész kutatásai szerint 1911-ben, Téri Nándor nyitotta meg. A kávéház, amely nevét a közeli Hadik laktanyáról kapta, látogatottsága tíz évvel a megalapítása után kezdett felívelni, amikor Kaiser Adolf és fiai átvették az üzemeltetést. A Nyugat első nemzedékének írói, többek között Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, és Füst Milán is gyakran megfordult a korabeli értelmiségek gyülekezőhelyévé vált kávéházban. Rajtuk kívül számos író nemcsak törzsvendégként szerepelt a Hadik életében, hanem a műveik jelentős részét is megihlette az egyedi hangulatú kávéház. Devecseri Gábor és felesége, Devecseriné Guthi Erzsébet, Déry Tibor, valamint Karinthy Frigyes műveinek is kulcsfontosságú motívuma a Hadik kávéház. Németh Andor egy teljes regényét ihlette meg a kávéház, Egy foglalt páholy története című művével állított emléket a Hadiknak.

A kávéház nem csak a múlt század eleji irodalmi életnek adott otthont: sakk-kör is működött a Hadikban, amelynek elnöke Karinthy Frigyes volt, emellett ő töltötte be az eszperantók magyarországi elnökének szerepét is. Az irodalmi alkotókon kívül ismert művészek, például festők, színészek is a kávéház gyakori vendégei voltak.

A Hadik a második világháború alatt bezárt, és csak a következő évezredben nyitotta meg újra a kapuit. Az újranyitás keretében a kávéházat két részre osztották: a Hadik kávéház mellett üzemel a Szatyor Bár és Galéria, amely a Karinthy által Szatyornak elnevezett, a kávéházhoz tartozó pincehelyiségről kapta mai nevét. A Hadik a méltán híres kávéház a XIX. századi irodalmi élet egyik legfontosabb központjának hangulatát kívánja feleleveníteni, míg a Szatyor bár a kortárs írók és képzőművészek alkotásainak ad otthont programjaival és kiállításaival. 2016 szeptemberében ismét megújult a Hadik, modernebb belsővel és megújult gasztronómiai választékkal próbálja elérni a fiatalabb generációkat is.

A kávéház változatos kulturális rendezvényekkel várja vendégeit: irodalmi estek, a kortárs filmművészet alkotásainak vetítése és kerekasztal-beszélgetés, valamint a fiatal költők körében egyre népszerűbb Slam Poetry estek is megtalálhatók a Hadik programlehetőségeinek repertoárjában. A programokon való részvétel általában ingyenes, azonban a helyszín korlátozott befogadóképességéből kifolyólag előzetes regisztrációhoz kötött.

Elérhetőségek

Asztalfoglalás (kizárólag telefonon): +36 1 279 0290

Programok

Telefon: +36 1 279 0291

E-mail: hadikkavehaz@gmail.com

Web: www.hadikkavehaz.com

Nyitvatartás

Hétfő-vasárnap: 9:00-23:00