Szinte mindenkinek ismerősen csenghet a Lechner családnév, és így talán meglehetősen furcsa is, hogy jelen esetben nem az Ödön keresztnév áll mögötte. De, van kapcsolat: Lechner Gyula a nagynevű építész, Lechner Ödön testvére volt, és nem mellesleg szintén nagyon tehetséges ember. Festett, írt, ő fordította németre Az ember tragédiáját, és az ő számára tervezte meg a magyar szecesszió atyja a Bartók Béla út 40. alatt álló bérházat is.

Mindez akkor történt, amikor még egészen másmilyen volt a ma már nyüzsgő Bartók Béla út és környéke. Lechner unokaöccse, Kismarty-Lechner Jenő visszaemlékezése alapján valahogy így kell elképzelni a környezetet: „A Fehérvári út még kövezetlen sáros országút, a mai Körtérig bepöfögő budafoki helyiérdekű vasúttal, kávédarálónak csúfolt zömök lokomotívjaival. A mai körtér valamikor nádas, vizes terület lehetett, mert még az említett Lechner-bérház építésekor, az úttest közepén ott állott a figyelmeztető tilalomtábla a felírással, hogy halászni és vadkacsára vadászni tilos. Itt volt a városi vámsorompó és a ma vendéglőül szolgáló kertes kis ház volt a vámépület. Szomszédságában hamarosan felépült néhány spekulációs bérház a Lágymányosi utca sarkán, szörnyű giccses gipszarchitektúrával. Ezek mellé építette Lechner Ödön ezen a vidéken az első modern és építőművészi szempontból is első jelentősebb épületét a később rohamosan beépülő lakóterületnek”.

Tehát erre a vidékre tervezte meg Lechner Ödön a bérházat, amely 1899-re készült el. A szecesszió mesterének tipikus stílusjegyei ezen az épületen is felfedezhetőek: ilyen például a jellegzetes téglakeretezés az ablakok körül vagy a cirkalmas kéménydíszítések, a hullám- és függönyíves záródású ablakok, magyaros vasrácsozatok a lépcsőházban. Az épületnek három teljes értékű emelete van, bár eredetileg eggyel magasabb lett volna, azonban Lechner egy teljes emeletet lebontatott, mert nem volt elégedett a kivitelezéssel. Ez ahhoz vezetett, hogy megduzzadtak a költségek, ami miatt állítólag összetűzésbe került a testvérével, ráadásul nem futott már tisztességes kapura sem, így az éveken át csak gyalulatlan deszkákból állt. Itt csatlakozott be később Ödön unokaöccse, Jenő a történetbe, aki szép tölgyfakaput tervezett a háznak, nagybátyja stílusához igazodva. Ez máig eredeti állapotában maradt fenn.

A legfelső emeleten időközben egy műtermet alakítottak ki, ahol többek között Zemplényi Tivadar festőművész is élt és alkotott.