Sopron
Sopront sokféleképpen emlegetik: a „leghűségesebb város”, a soproni borvidék központja, a kékfrankos„ fővárosa” elnevezés mind erre a történelmi városra utal. Az osztrák határ közelében, a Fertő tó szomszédságában fekvő város barokk műemlékekben gazdag belvárosa, valamint kilátókkal, várakkal és egyéb látnivalókkal tűzdelt külvárosai több napos érdekes városlátogatást biztosítanak.
Sopron a fesztiválok városa, számos gasztronómiai, zenei esemény, például a VOLT Fesztivál, a Tavaszi Napok, a Borünnep, a Soproni Ünnepi Hetek vagy a Tündérfesztivál is maradandó élményeket kínál az idelátogatóknak. A Soproni-hegység vonulatai pedig számos túraútvonallal várják a kirándulókat.
Látnivalók
Sopron több pontján láthatóak Scrabantia, a római kori település maradványai. Többek között a városi út, a városfal illetve a fórum saroképülete is megtekinthető. A Forum Scarbantiae az egykori Pannóniától megmaradt egyetlen itáliai mintára épített fórumunk.
Sopron főtere Sopron Fő tere az 1676-ban dúlt nagy soproni tűzvészt követően nyerte el mai képét, azóta alig változott. Történelmi épületei között találunk múzeumot, templomot, a Városházát és a főtéren áll a Tűztorony is, amelynek teraszáról pompás kilátás nyílik a környékre.
-
Vármegyeháza a főtéren Fotó: funiQ -
Városnéző kisvonat a főtéren Fotó: funiQ -
Fő tér a Tűztorony tornyából Fotó: funiQ -
Vármegyeháza Fotó: funiQ
Szent Mihály főangyal-templom A belvárostól északra, a városfalon kívül találjuk az eredetileg a XIII. században épített Szent Mihály főangyal-templomot. A XV. században gótikus, a XVIII. században neogótikus formában átalakított templom méreteivel a budapesti Mátyás-templom után hazánk második legjelentősebb gótikus alkotása.
Központi Bányászati múzeum A soproni főtér mellett álló, XV. században épült kék-fehér épület az 1700-as években került az Esterházy család kezébe. Az épület 1957 óta ad otthont a Központi Bányászati múzeumnak. A 600 m²-es kiállítást járva szórakoztató, játékos formában ismerhetjük meg a magyar nemesfémbányászat történetét.
Erdészeti múzeum A főtér közelében álló, középkori alapokon nyugvó épület 1614-től egészen 1945-ig állt az Esterházy család tulajdonában. Ezt követően a '80-as években renoválni kezdték a műemléki védelem alatt álló palotát, amelyben ma az Erdészeti múzeum időszaki és állandó tárlatai láthatók.
Két Mór-ház A XVIII. századi barokk építészet egyik szépen fennmaradt példája a Sopron északi részén lévő Két Mór-ház, amely valójában két gazdaház kapuval összekapcsolt együttese. Elnevezését a kapuját díszítő két mór alakról kapta, amik a kapu párkányát tartják.
Árpád-házi Szent Margit-kápolna és Szent Margit-templom 1943-ban egy villa átalakításával lelt otthonra az Árpád-házi Szent Margit Lelkészség. Ezt az épületet évtizedekig használták kápolnaként és templomtérként a környékbeli hívők, 2015-ben azonban új templomot szenteltek fel a villa mögött. A Szent Margit-templom 7 méteres keresztje messzire látszik.
Szent Júdás Tádé-templom (Domonkos templom) A Kéttornyú templomként is emlegetett templomot domonkos rendi szerzetesek építették a Várkerület peremén. A Domonkos-rendi szerzeteseket Batthyány Erzsébet telepítette le Sopronban, 1674-ben. A XVIII. század első felében épült templom berendezését egy domonkos szerzetes faragta.
Károly-kilátó Népszerű kirándulóhely, és ma már (a Tűztorony mellett) a város jelképe is a Károly-kilátó. A 398 méter magas Károly-magaslaton álló kő kilátót 1936-ban adták át. Kétszintes tetőteraszáról szemkápráztató panoráma nyílik Sopronra, a Fertő tóra, Kópházára, Nagycenkre és a Soproni-hegység vonulataira.
Szeplőtelen Fogantatás-templom (Orsolyita templom) A Merici Szent Angéla alapította Szent Orsolya Rend 1747-ben telepedett le Sopronban. Az Orsolya téren vásárolt épületeket 1864-re kolostorrá, templommá és iskolává alakították. A Handler Nándor tervezte templom romantikus jegyeivel, faragott kőszobraival tűnik ki Sopron többi temploma közül.
Artner-palota és Körmendi-Csák Galéria A római kori alapokon nyugvó, barokk polgármesteri palota a XVIII. században került a névadó Artner család kezébe. Nevüket őrzi az épület kapuja felett lévő címer. Az épületben ma a Körmendi-Csák Galériát találjuk, ahol kortárs művészeti időszaki kiállításokat járhatunk be, díjmentesen.
Bezerédj-palota A belvárosban álló, műemléki épület eredetileg a Festetics családé volt, csak 1833-ban vásárolta meg a névadó Bezerédj család. A város egyik legszebb rokokó palotájának tartott épületben adott koncertet Liszt Ferenc 1940-ben, és itt született Bezerédj Pál, a magyar selyemhernyó tenyésztés atyja.
Evangélikus templom Sopron belvárosában áll hazánk harmadik legnagyobb evangélikus temploma. Az 1782-83-ban épült templom 52,5 méter magas, kupolás tornya csak 80 évvel később készült el. A templom tornyában 4 harang lóg, egyikük a Hűség harang, amely megszólalt Sopron a népszavazás eredményeképpen magyar város maradt.
Erzsébet-kert Az 1763 óta látogatható Erzsébet-kert egyike hazánk legrégebbi közparkjainak. Az 1898-ig Neuhofként emlegetett parkot 2015-ben teljes körűen felújították, a II. világháborúban elpusztult zenepavilonját is újjáépítették, emellett új, a kert történetét bemutató információs táblákat helyeztek el.
Szent György-templom Sopron belvárosában, a turisták előtt szinte teljesen rejtve áll a Szent György-templom vörös-fehér épülete. A homlokzati torony nélküli templomban látható hazánk legrégebbi, 1633-ból származó orgonája, emellett a város legrégebbi harangja is itt található.
Ózsinagóga A XIV. század elején épült zsinagóga három részből áll: a férfiak számára fenntartott tórateremből, a nőknek épült imahelyiségből és a rituális fürdő épületéből. Az Ózsinagógát járva jobban megismerkedhetünk a zsidó vallással és az 1300-as évek zsinagóga építészetével is.
Újzsinagóga A XIV. század második felében, egy bankár magán zsinagógájának épült az Újzsinagóga. Elnevezésében az új jelzőt azért kapta, mert az utca túloldalán áll egy közösségi zsinagóga is, amely közel 70 évvel idősebb nála. Az Újzsinagóga egyetlen tórateremből és a rituális fürdő márvány kávás kútjából áll.
Eggenberg-ház A belvárosban álló, középkori alapokra épült barokk épület udvarán az ellenreformáció idején evangélikus miséket hallgathattak a hívők a tulajdonosnő jóvoltából. Az 1674 és 1676 között itt zajlott istentiszteleteket a lelkész az udvarról látható emeleti mellvédbe épített kő szószéknél tartotta.
Sörházdombi-kilátó A Lövérek üdülőnegyedben lévő nyolc szintes fa kilátót 2006-ban építették. Sopron központjához ez a kilátó van a legközelebb, valamint a Lövérek legalacsonyabb dombján áll, így igen népszerű a turisták körében. A kilátóból megcsodálhatjuk Sopront, a Fertő tavat és a környék hegyvonulatait.
Mini Vármegye Makettpark 2016 óta működik a több mint 800 m²-es Mini Vármegye Makettpark, ahol az 1900-as évekbeli Magyarország területén fekvő Sopron vármegye legismertebb látnivalóinak makettjeit láthatjuk. A harmincnál is több kiállított darab között várak, kastélyok, templomok is megjelennek a Fertő tó körül.
Pékmúzeum A soproni iparosok a XVII. századtól a belvárostól északra telepedtek le, a helyi pékmesterség legrégebbi ismert helye is itt található. Az 1686-tól egészen az 1960-as évekig csak pékek lakta Bécsi utcai házban kapott helyet a Pékmúzeum, amely a korabeli pékek életét és mesterségét mutatja be.
Nepomuki Szent János-kápolna 1764-ben állították az apró kápolnát a Tűztorony Előkapu felőli részén. Története akkor vett érdekes fordulatot, amikor 1893-ben lebontották a régi Városházát és alóla római kori szobrok kerültek elő. A környék feltárásakor a kápolnát lebontották, majd 1899-ben az Alsólövérekben újra felépítették.
Mária-kút Az 1749-ben készült Mária-kút eleinte a Kecske-templom mögötti ferences, később bencés kolostor udvarán állt. Jelenlegi, Orsolya téri helyére az 1930-as években került. A kút súlyosan megsérült a II. világháborúban, Szakál Ernő soproni szobrász faragta újra 1968-ban.
Lábasház Sopron belvárosában látható az egyemeletes, műemléki védettség alatt álló Lábasház. A földszinten árkádos kialakítású, késő reneszánsz stílusú épület a XVI-XVII. században épült. Ma időszaki kiállításokat és a Nádasdy Huszárezred Emlékmúzeumát rejti az épület.
Schreiner-ház, Sopron A belvárosban álló, háromhomlokzatú Schreiner-ház a neobarokk építészet egyik első itthoni példája. A ma látható, Handler Nándor tervezte épület elődje 1706-ban, Vak Bottyán Sopron elleni ostroma során sérült meg. Az épületet ért ágyú- és puskagolyók közül 1-1 ma emléktáblán látható a ház falán.
Greiner-ház A Greiner-ház utcájában 1619 és 1778 között fegyvertár működött, innen az utca neve. Az 1680-as években épült egyemeletes, barokk Greiner-ház névadója Greiner Ferenc, aki itt épületben nyitotta meg a város első postahivatalát és postakocsi állomását, amit aztán a család három nemzedéken át vezetett.
Prépost-ház A belvárosban, a Szent György utca 5. szám alatt áll az úgynevezett Prépost-ház, amely az egykor itt élt Szent György Káptalan prépostja után kapta nevét. A XVII. század közepén épült lakóház jellegzetessége a kapujának zárkövén látható oroszlánfej, valamint fölötte az építési évszám, 1644.
Szezonális programok
Bobpálya A 900 méter hosszú pályán egy vagy kétszemélyes bobokkal csúszhatunk le. A 13 kanyarból álló lesikló úton kedvünk szerint adhatunk gázt, vagy fékezhetünk le. A gyerekeket hinta, csúszdák és gyermekmarkoló is várja, a kényelmünkről pedig a bobbüfé gondoskodik.
Lővér Kalandpark Sopronban, a Lővér Kalandparkban már 3 éves kortól ki lehet próbálni a kötélpályákat. A pályákon kívül van még itt csúszópálya, íjászat, mászófal és még sok-sok játék, amik az egész családnak remek szórakozást garantálnak.
Summit Sport Egyesület mászófala A 13 méter magas mászófal, 160 m²-es mászófelületén kezdő és gyakorlott mászók egyaránt megtaláljuk a maguk mászóútját. Az egyesületen kívüliek számára havi 1-2 nyílt napon látogatható fal és annak megmászásához szükséges technika megismerésében tapasztalt sziklamászók segítik a kezdőket.
Vasfüggöny Sífutópálya A Soproni hegységben található, becsületkasszával működő sífutópálya elnevezését onnan kapta, hogy a négy pályából a legmagasabban fekvő három az egykori Vasfüggöny vonalán lett kialakítva.
Soproni sípálya – Dalos-hegy A Dalos-hegyi sípálya nem működik, ám saját felelősségre használható.
Soproni Műjégpálya Van kijelölt ideje az extrém korcsolyázásnak, ekkor a fejvédő viselése kötelező!
Története
A város területe az itt talált régészeti leletek tanúsága szerint az újkőkor óta lakott. A római korban a fontos kereskedelmi útvonalakon fekvő Scarbantia városa volt itt. Később a rómaiak elhagyták, a honfoglaló magyarok már csak romvárost találtak a helyén.
A letelepülő magyarok várost alapítottak, amelyet ispánjukról Suprunnak neveztek el, majd városfalat és várat építettek a védelmére. 1273-ban a csehek elfoglalták, később, mivel a város segített a magyaroknak visszahódítani, szabad királyi városi címet kapott.
Bár 1529-ben a törökök feldúlták, sikerült szabad városnak maradnia, többször tartottak itt országgyűlést és a magyarországi reformáció fontos helyszíne lett. Mivel Bocskai hadai feldúlták, a város bástyákkal és városfallal erősítette meg védelmét. 1676-ban Sopron nagy része leégett, az ekkor felépülő barokk belváros máig meghatározza a város arculatát.
A reformkor idején itt épült fel a Dunántúl első vasútja, amely összeköttetést biztosított Bécsújhellyel és Béccsel. A szabadságharc idején hamar megszállták, később gyorsan fejlődött, a régió igazgatási központja lett, ám a XX. század elejétől csökkent fontossága.
Trianon után 1921-ben Sopron népszavazás során úgy döntött, Magyarország része akar maradni, ezért viseli ma is a „leghűségesebb város” jelzőt. A II. világháború tragédiája Sopront sem kerülte el: zsidó lakosságát elhurcolták, légitámadás érte.
A vasfüggöny elszigetelte Ausztriától, de a város ipara fejlődésnek indult. 1989-ben itt tartották a páneurópai pikniket, amely során rövid időre megnyílt a határ, és NDK-állampolgárok százai szöktek nyugatra.