Sopron belvárosában, a turisták előtt szinte teljesen rejtve áll a Szent György-templom. A Szent György utca vonalától kicsit beljebb, kétemeletes épületek között megbújó templomot gyakorlatilag csak akkor veszi észre az ember, amikor már csak néhány méterre van tőle. A homlokzati torony nélküli vallási hely építésének története egy gyilkossággal kezdődik.

A legenda szerint Büki János soproni lakost meggyilkolta Geissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára és Schmuckenpfennig János helyi polgár. Schmuckenpfennig Jánosnak vezeklésül Rómába kellett volna zarándokolnia, azonban IX. Bonifác pápa engedélyt adott arra, hogy a büntetést adományként rója le. Geissel Henrik adományából épült fel a főtéren álló Kecske-templom tornya, Schmuckenpfennig János pedig azt a telket adományozta templomépítés céljára, ahol ma a Szent György-templom áll.

A templom építését 1393-ban kezdték meg, öt évvel később pedig fel is szentelték a gótikus stílusú épületet. Ekkor a templom Szent György utca felőli homlokzatát még egy nyolcszögletű torony ékesítette, ennek két oldalán nyíltak a kapuk a nyolc oltárú templom belsejébe.

1674-ben, a rekatolizáció idején Kollonich Lipót győri püspök a jezsuita rend kezébe adta a templomot. Két évvel később tűzvész pusztított Sopronban, amely a Szent György-templomot sem kímélte. A jezsuiták barokk stílusban újították fel, 1694-ben pedig újraszentelték. A felújítás során a főhajót gazdag stukkóval díszítették, két oldalán pedig kápolnasorral keresztezték. Homlokzatán ma is látható két gótikus dombormű, amelyek a XVII. században készültek. A szentély melletti keresztelő kápolnában középkori freskótöredéket láthatunk. A stukkódíszeket az 1700-as évek elején Pietro Antonio Conti készítette. A templom berendezése is többnyire a XVIII. századból származik.

1706-ban Vak Bottyán és seregei a mai Kuruc-dombról ostromolták és lőtték Sopront. Néhány lövedék elérte a belváros épületeit, több ágyúgolyó eltalálta a Szent György-templomot is, amelynek beszakadt a teteje, rongálódott a főoltárja és szószékeit is javítani kellett. A Szent György utcáról látható homlokzatot 1714-re felújították, barokk stílusúra formált hagymasisakos tornyát 1720-ban szentelték fel. 1773-ban a jezsuiták elhagyták Sopront, a templom a káptalan kezelésébe került, ekkortól nevezik dómtemplomnak.

1869-ben a templom főhomlokzatához kapcsolódó torony ledőlt az utcára. A ma látható tornyot Spach Ferdinánd tervezte. Az 55 méter magas, órapárkányos, gúlasisakos tornyot a templom Várfalsétány felőli végén emelték 1882-ben. A torony két harangházában összesen 3 harang kapott helyet: legnagyobb, 800 kg-os Szent Teréz-harangját Seltenhofer Frigyes fiai öntötték 1928-ban, ahogy a 200 kg-os Szent Imre-harang is ekkor készült. A 80 kg-os Szent György-lélekharangot 1839-ben öntötte Seltenhofer Frigyes Sopronban. Különlegessége, hogy ez a város legrégebbi harangja és hogy a harang tárcsával és füles koronával is fel van szerelve. Az I. világháború előtt öntött harangok jellemzője volt a füles korona, amivel azonban a harang nyelve mindig ugyanazon a helyen ütötte meg a harang palástjának alját, a pártázatot. Az I. világháború után tárcsás korongú harangokat öntöttek, amelyeket a tárcsa segítségével forgatni lehetett, így a nyelv nem csak egy helyen ütötte a harangot.

A Szent György-templomban található hazánk feltételezetten legrégebbi orgonája, amelyet 1633-ban készített Johann Wöckherl bécsi mester. Belső szerkezete, orgonahangja az 1633-as orgonaszekrénye az 1753-as állapotnak felel meg.

A templom minden nap 8 és 18 óra között ingyenesen látogatható.