A Rák-patak partján, az egykori soproni Déli pályaudvar szomszédságában fekvő Erzsébet-kert egyike hazánk legrégebbi közparkjainak.

A szépen gondozott, eredetileg Preysing generális magántulajdonában lévő parkot 1763-ban vásárolta meg a város a generális özvegyétől. Az akkoriban Neuhofként emlegetett nyilvános franciapark korábban kissé túl szabályos jellege az idő előrehaladtával egyre oldottabb lett, végül afféle „soproni Városligetté” változott. 1841-ben a városban katonáskodott Petőfi, aki diák rajongóival és katonacimboráival szívesen járt a Neuhofba, amikor éppen nem barátjánál, Fabricius Endrénél töltötte idejét a Fabricius-házban.

A park hatalmas, több száz éves fái között hazai nyárfák, szilfák, kaliforniai szárnyas-diófák, díszcseresznyék, japánakácok, tulipánfák, fűzfák, gesztenyefasor is található. Nevezetes fafajai közül kiemelkedik a kaliforniai óriás- vagy mamutfenyő, amely az 1870-es éveiben Magyarországra eljutott első példányok egyike. Ennek a hatalmas fenyőfajta első példányait 1853-ban hozták át Európába Bécsből, a császári kertészetből. Az ott fel nem használt fölös szaporítóanyag csak a kiegyezés után kerülhetett át hozzánk, így a XIX. század 70-es éveinél korábbi mamutfenyő nem található Magyarország területén. A fák között hangulatos sétányok, pihenésre alkalmas padok kaptak helyet.

Sörfőzde és sörház, mutatványos bódék, katonazenekarok, a Tűztorony fúvósai és cigányzenekarok szórakoztatták a zöldbe kisétáló városlakókat. 1863-ban a Neuhofban tartották az első soproni magyar dalos ünnepélyt, és 1899-ben zenepavilont is építettek a kertben, amely azonban a korábban épült kioszkkal együtt a II. világháborúban elpusztult.

1898-tól a korábbi Neuhofot a tragikus körülmények között elhunyt, Magyarországon méltán közszeretetnek örvendő királyné emlékének tiszteletére Erzsébet-kertnek nevezték el. Ugyanebben az évben az Erzsébet-kert bővítésére a város megvette a szomszédos Vághy-féle gyümölcsöskertet. A kert egyes részei 1942 óta természetvédelmi területnek számítanak.

A soproniak körében közkedvelt park az eltelt évszázadok során elveszítette régi fényét, útjai sok helyen tönkrementek, növényzete elgazosodott, kiöregedett, ezért 2015 tavaszán lezárták az Erzsébet-kertet és felújították. A munkálatok során fákat és cserjéket telepítettek, évelővirágokkal teli ágyásokat alakítottak ki, felújították a sétányokat, újjáépítették a zenepavilont, valamint az egykori serház épületének és teraszának jelzésértékű helyét is kijelölték egy esetleges későbbi rekonstrukcióra gondolva. Emellett a szárazon rakott támfal, a „kaszkád” felújítása is elkészült a 2015 novemberéig tartó munkálatok során. Ugyanekkor a kert történetét ismertető információs táblákat helyeztek el a területen madárodúk és a növényállományt bemutató névtáblák mellett. 2015-ben az Erzsébet-kertben található, népszerű játszóteret is felújították

Az Erzsébet-kert fáinak árnyékában bújuk meg gróf Bánffy Miklós egész alakos bronzszobra. Az író, polihisztor, Magyarország egykori külügyminisztere Bánffy Miklós idősödő férfiként látható az alkotáson, amint a térdén nyugvó, nyitott könyv idézetére mutat. Az olvasható idézet a gróftól származik: „Könyörtelen következetességgel visz tova az első, mindegynek látszó lépés a végzet ösvényén”. A szobor körüli kődarabok a trianoni békeszerződés idején szétszakított ország szimbólumai.

Párkányi Rabb Péter alkotását 2013. december 14-én, az éves soproni Hűség Napi megemlékezési ünnepségen avatták fel. Ebből az alkalomból emlékhelynek nyilvánították az Erzsébet kertnek ezt a részét.