A belvárosban, az Orsolya téren álló orsolyita templom romantikus stílusú, kőfaragványokkal díszített homlokzata vonzza magára a járókelő figyelmét. Érdemes azonban szemünket a templom két oldalán álló épületekre is vetni: balra az orsolyita rend egykori rendházát, jobbra a rend alapította, ma is működő iskolát látjuk.

Szent Orsolya-rendház

Merici Szent Angéla alapította a Szent Orsolya Rendet 1535-ben. A rend követői feladatuknak tekintették az ifjú lányok hitbeli nevelését és a beteg, elesett emberek ápolását, felkarolását. Az ország 6 városában ténykedtek már a rend nővérei, amikor 1747-ben letelepedtek az újonnan alapított soproni rendházban. Az épület eredetileg egy, a XVII. században épült barokk lakóház volt. 5 évvel később a szomszédos házat is megvásárolták, majd a két épület összekapcsolásával és átépítésével hozták létre kolostorukat.

A ma látható három szintes, neoromán stílusú épület az 1860-as években alakult ki. Az átépítési terveket egy fiatal soproni építész, Handler Nándor (született: Ferdinánd) készítette. A zárda oratóriumtermében ma a Római Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény látható, gazdag anyaga a soproni barokk művészetet mutatja be.

Szent Orsolya-templom

Már 1747 előtt, az orsolyita rend városba érkezését megelőzően egy egyszerű kis fatemplom – a Szent Kereszt-templom – állt a mai Szeplőtelen Fogantatás-templom helyén. Ebben a templomban két neves esemény is történt: 1773-ban Mária Terézia látogatott Sopronba és részt vett itt egy vasárnapi szentmisén. 1805-ben pedig nagy ünnepség koronázta egész Sopronban a rendalapító, Merici Szent Angéla szentté avatását.

A XIX. század közepére a Szent Kereszt-templom elhanyagolttá vált, az orsolyita rend egy nagyobb, méltóbb templom építését tűzte ki célul. Az építéshez szükséges pénz összegyűjtését Széchenyi Emília grófnő szervezte meg.

Handler Nándor két tervet is készített az új templom felépítésére, külső megjelenése első, 1859-ben készült terveinek felel meg, míg a templom belseje második, 1862-ben készített tervei szerint valósult meg. Az 1862-64 között épült Szeplőtelen Fogantatás-templom egytornyos keskeny, magas homlokzata romantikus-neogótikus elemeket tükröz. Az épületen látható páratlan kőfaragványokat Hild Károly faragta margitbányai kőből.

Az 1945-ös bombázásokat Sopron is megsínylette, számos épülete mellett az orsolyiták temploma is valóságos romhalmazzá változott. Azonban két év alatt sikerült újjáépíteni a templomot, amely még 1947-ben újra megnyitotta kapuit.

A helyreállított templom 30 méter magas, nyolcszögletű tornyával, finom homlokzati részleteivel a neogótikus templomok sorából kiemelkedik, szépségével felülmúlja a város egyéb romantikus épületeit. A hangulatos, bensőséges épületben gyakran tartanak esküvőket és keresztelőket a hagyományos katolikus miséken kívül.

Homlokzatának két oldalán neogótikus, karcsú támpilléreken két, 1895-ben faragott orsolyita szent kőszobra helyezkedik el: a bal oldalin Merici Szent Angéla, a jobb oldalin Szent Orsolya.

A templom teljes berendezése az 1860-as évek környékéről származik, és minden darabja romantikus stílusjegyeket visel magán. A templomban látható jellegzetes csúcsíves nyílások, a vékony, színezett fejezetű oszlopokról induló bordák a gótikát idézik, a főoltár, a mellékoltárok és a szószék azonban romantikus, és látható itt néhány 1740 körül készült szép barokk szobor is. A színes üvegablakok a fertőrákosi püspöki kastélyban működő üvegfestő műhelyben készültek 1860 és 1867 között.

A templom 30 méter magas tornyában három igen értékes, neogótikus díszítésű harang van, amelyek mindegyikét Seltenhofer Frigyes öntötte 1863-ban. A 600 kg-os Szeplőtelen Boldogasszony-nagyharang palástján Szűz Mária, Szent János és Szent József látható. 300 kg-os Szent Angéla-harang palástját Szent Angéla, Szent Ágoston és Szent Emília képe díszíti. 165 kg-os Szent Orsolya-kisharangon Szent Orsolya, Szent Benedek és Szent Ignác alakja látható. Mindhárom harang füles koronás.

A harangok különlegessége az, hogy átvészelték a két világháborút, mert a legtöbb harangtól eltérően ezeket nem tudták elvinni és beolvasztani. A három harang eltávolítás ugyanis csak a torony megbontásával lett volna lehetséges, mert az ablakokon nem fér ki egyik sem. Így maradtak meg eredeti formájukban.

Szent Orsolya Iskola

A Szent Orsolya iskola helyén eredetileg két barokk lakóház állt. A templom mellett lévő kétemeletes épületet 1848-ban vásárolta meg az orsolyita rend, majd később részben leromboltatták, és a zárda valamint a templom munkálataival egy időben Handler Nándor tervei alapján kétemeletes iskolát építettek a helyére.

Az iskola játszóudvarát az egykori várfal tövében alakították ki. Az épületből zárt folyosó vezet a csillagvizsgáló céljára készült neogótikus toronyba. Pincéjében a rómaiak központi fürdőjének maradványaira bukkantak 1954-ben, valamint az udvari részen tárták fel a római castrum vár déli kapujának maradványát is.

Az Orsolya téri Általános Iskola az államosítás után vált koedukálttá. Az intézmény ma gimnáziumként, általános iskolaként, óvodaként és kollégiumként működik. Az iskola falán emléktábla őrzi dr. Németh Alajos püspöki tanácsos, középiskolai hittanár és Sopron krónikása nevét és munkásságát.

Az Orsolya tér közepén álló Mária-kút és a mögötte lévő Lábasház szintén figyelemre érdemes építmények.