Sopron belvárosát mindig is hangulatos, ám szűk utcák, egymást érő házak jellemezték, ami egyáltalán nem kedvezett a kézműves műhelyeknek. Ezért a helyi kereskedők az XVII. században a külvárosba költöztek, elsősorban az egykori várárok helyén feltöltött területre. A város északnyugati részét ettől kezdve főleg őstermelők és kézművesek népesítették be: tímárok, pékek, szíjgyártók, fazekasok, kőfaragók, kovácsok, kádárok éltek itt.

A soproni pékmesterség legrégebbi ismert helye is a belvárostól északra, a Bécsi utcában található. A telek a középkortól kezdve beépített, a XVII. századtól kezdve pedig folyamatosan pékek lakták. Az épület első ismert tulajdonosa Joachim Hübner pék volt, aki 1686-tól élt és dolgozott a házban. Azonban nem ő volt itt az első pék: az épület kapujának zárókövét egy 1666-ból származó pékcímer díszíti, amelyen két oroszlán látható. Az állatok mancsuk között koronázott perecet tartanak, közöttük kettős zsemlével. A címerpajzson kívül, a kőlap négy sarkába az 1666-os évszám 1-1 számjegyét vésték. A pékség későbbi tulajdonosa, Ferdinand Hübner monogramját és az épület egyik átépítésének évét, az 1749-es évszámot is a címerbe vésette.

Az épületben sokáig csak pékség működött, mígnem az utolsó tulajdonos dinasztia, a Sever család Fiuméból hozott olasz nyelvű cukrászreceptek alapján a péktermékek mellett süteményeket és fagylaltot kezdett árulni. Ebben az időben – a XX. század elején – a kenyérboltot kettéválasztották: egyik részében a pékárú kapott helyet, a másikban a cukrászsütemények sorakoztak üvegburák alatt, egy kis asztalnál pedig két fő helyben is elfogyaszthatta a desszertjét. A fagylaltot rendelésre házhoz is szállították, amelyhez 3-5 férőhelyes bádoghengereket készítettek, ezekben vitték ki kis üvegtálakban a vevőnek a hűs nyalánkságot.

Az épület az ifjabb Sever Mihály halálát követően a Soproni Múzeum kezelésébe került, akik 1975-ben – az eredeti berendezéseket megtartva – nyitották meg a múzeumot.

A Pékmúzeumban korabeli kemencét, dagasztóteknőt, kelesztő ládákat láthatunk. Az egykori lisztraktárat alakították a XX. század elején cukrászműhellyé, ennek berendezése is a korabeli, itt találjuk azt a fém hengert is, amelyben a fagylaltot szállították házhoz. Mivel a pékek éjjel is dolgoztak, deszkakamrát is találunk az épületben, ahol a mester rövid pihenőt tarthatott. Az utcához legközelebbi helyiség volt a pékbolt és a cukrászda. A pékcsalád lakását járva, a kis szobák és a konyha berendezését látva időutazást tehetünk a XIX. század iparos család mindennapi életébe.

A mesteremberek mindig rendelkeztek pár négyszögöl szőlővel és kereset kiegészítésként borméréssel is foglalkoztak, ennek tárolására is szolgált az épület alatti pince. Emellett a cukrászatban használt meggy, cseresznye, dió, mandula is megtermett a szőlőben. A padlásfeljáró a félemeleten található úgynevezett magazinba vezet, ahol egykor a lisztet és a gabonát tárolták. Az előtte lévő lépcsőpihenőről pedig mozgatható létra segítségével juthatunk fel a padlásra, amit dió, bab és kukorica raktározására használtak.

A Pékmúzeum kapujában kifüggesztett cégtáblán a „finompékség” felirat látható, amely arra utal, hogy fehér lisztből is állítottak elő péksüteményeket. A fontosabb készítmények köre a következő volt:

• zsemle (Semmel) - a zsemle vizes, könnyű változata
• zsemle (Mundsemmel) - a legfinomabb búzalisztből készült a főurak és a gazdag polgárok asztalára
• zsíros zsemle (Geschmalzene Semmel) - a péksütemény tejes, vajas, zsíros változata
• kettős zsemle (Zwilling Semmel) - ennek az ábrázolása látható a céhpecséten
• perec (Ostern-Pretzen) - januártól húsvétig terjedő időszakban sütötték.
• rozskenyér (Roggenbrot) - rozslisztből előállított barna kenyér, amely nagy mennyiségben készült
• fonott kalács (Heilig-Backt) - mindenszentekre sütötték nagy mennyiségben, díszes fonással
• katonakenyér (Comis Brod) - készítése a múlt század közepétől vált jelentőssé, amikor a pékeknek a laktanyák ellátására is kellett kenyeret szállítaniuk

Nyitva tartás

• Január-április: zárva (előzetes bejelentkezéssel látogatható)
• Május-szeptember: kedd-vasárnap 14-18 óráig
• Október-december: zárva (előzetes bejelentkezéssel látogatható)

Elérhetőség

Cím: 9400 Sopron, Bécsi út 5.

Tel.: +36 99 311 327

Web: www.turizmus.sopron.hu/latnivalok/muzeumok/pekhaz