funiQ logo

Szent Mihály főangyal-templom, Sopron

A kora középkor építészeti szokásai szerint a templomot a városfalon kívül, a temetőben építették fel. Sopron legkorábbi plébániatemploma, a Szent Mihály főangyal-templom eredetije a XIII. században épült, román stílusban. A templom első írásos említése egy 1278-ban kelt dokumentumból származik, ettől az évtől kezdve ismerjük a helyi plébánosok nevét is. Első jelentős átalakítására a XV. században került sor, amikor gótikus stílusúra formálták. A XVIII. század első felében az épületet barokk jegyekkel gazdagították. Ennek nyomait id. Storno Ferenc tervei alapján tüntették el és ő alakította ki a ma is látható neogótikus stíluselemeket is a templomon.

Szent Mihály főangyal-templom az utcáról nézve
Szent Mihály főangyal-templom az utcáról nézve Fotó: funiQ
  • Szent Mihály főangyal-templom
    Szent Mihály főangyal-templom Fotó: funiQ
  • régi sírkövek a Szent Mihály főangyal-templom mögött
    Régi sírkövek a Szent Mihály főangyal-templom mögött Fotó: funiQ
  • Szent Mihály főangyal-templom
    Szent Mihály főangyal-templom Fotó: funiQ
  • a Szent Mihály főangyal-templom hátulja az utcáról nézve
    A Szent Mihály főangyal-templom hátulja az utcáról nézve Fotó: funiQ

A Szent Mihály-templom méreteivel és arányaival a budapesti Mátyás-templom után Magyarország második legjelentősebb gótikus alkotása. Imponáló méreteivel könnyedén észrevehető a soproni Tűztorony kilátószintjéről is.

Szent Mihály főangyal-templom a Tűztoronyból nézve
Szent Mihály főangyal-templom a Tűztoronyból nézve Fotó: funiQ

A templom külsején és belső kialakításán egyaránt fellelhetőek az eredeti gótikus és a XIX. századi neogótikus jellemzők. Középkori például a torony alsó szintje, a hajó támpillérei és az ülőfülkék, a bejárat béllete azonban már XIX. századi, ahogy a torony felső szintje is a csúcsíves ablakokkal és a kőcsipkés, körbefutó erkéllyel.

kilátás a Szent Mihály főangyal-templom elől
Kilátás a Szent Mihály főangyal-templom elől Fotó: funiQ

A templomon belül több XV. századból fennmaradt falfestmény látható, habár ezeknek nagy részét az évszázadok során felújították. Van viszont itt egy, az 1460-70-es években készült fa Madonna-szobor, amely eredeti szépségében látható. A barokk korból egyedül a főoltárkép maradt meg, a mellékoltárok képeit többnyire Storno Ferenc festette az 1860-as években.

Szent Mihály főangyal-templom tornya
Szent Mihály főangyal-templom tornya Fotó: funiQ

A templom mellett áll a XIII. században épült, román stílusjegyeket őrző Szent Jakab-kápolna. A szabályos nyolcszög alaprajzú rotundát gótikus ablakok díszítik, amelyek a fertőrákosi püspöki kastélyban működő üvegfestő műhelyben készültek 1860 és 1867 között. A templom felé néző bélletes kapu timpanonjában egy életfát, annak két oldalán pedig egy-egy sárkány domborművét láthatjuk. A hangulatos templomkertben a keresztút stációit és szép, régi sírköveket találunk.

Szent Jakab-kápolna a Szent Mihály főangyal-templom mellett
Szent Jakab-kápolna a Szent Mihály főangyal-templom mellett Fotó: funiQ

Érdekességként elmondható, hogy a Szent Mihály főangyal-templomban minden hónap utolsó vasárnapján horvát nyelvű misét tartanak.

A templom csak a vasárnap délelőtti mise idején illetve rendezvény esetén van nyitva, de az előtérből be lehet kukucskálni a belső térbe. A templomkertbe azonban be lehet menni, így a templomot és a kápolnát is szabadon körüljárhatjuk.

kálvária stációk a Szent Mihály főangyal-templom kertjében
Kálvária stációk a Szent Mihály főangyal-templom kertjében Fotó: funiQ

A Szent Mihály főangyal-templom makettje is látható a soproni Mini Vármegye Makettpark 30-nál is több látnivalója között.