Békéscsaba
A 60 000 lakosú Békés megyei város főként az 1997 óta minden év októberében megrendezésre kerülő Csabai Kolbászfesztiválról ismert. A méltán híres rendezvény és a főszereplő gasztronómiai különlegességek évente még egy békéscsabányi, azaz 60-70 000 embert csábítanak el a 3 napos fesztiválra. A ma már hungarikumnak számító csabai kolbászt több száz éve ugyanúgy meghatározott módon, szigorúan fekete bors nélkül készítik a békéscsabaiak. És ha ez még nem tenné elég híressé a megyeszékhelyet, itt rendezik meg hazánk egyik legnépszerűbb sörfesztiválját, a júniusi Csabai Sörfesztivál és Csülökparádét is.
Békéscsaba főterének érdekessége, hogy egymástól alig 15 méter távolságra két evangélikus templom áll, a Kistemplom és a Nagytemplom.
Látnivalók
Meseház Egy XIX. századi, podsztyenás házban nyílt meg ez a kiállítóhely és kézműves műhely. Az ide látogatók megismerhetik Schéner Mihály, Kossuth- és Munkácsy-díjas képzőművész színes mesevilágából való alkotásait; a Napsugár bábegyüttes bábfiguráit; és a Ványai János munkásságát bemutató fazekas műhelyt.
Evangélikus nagytemplom Az empire stílusú, XIX. század elején épült templom Magyarország és Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma. A békéscsabai Evangélikus kistemplommal szemben, mindössze 15 méter távolságban álló épület 5000 fő befogadására alkalmas. Istentiszteletre híváskor a kistemplom harangjai szólalnak meg.
Evangélikus kistemplom A korábbi vályogtemplomot Tessedik Sámuel lelkész bontatta le, és építtette a helyére 1745-ben a ma is látható templomot. Eredeti barokk stílusú homlokzatait a XIX. század végén neoreneszánsz elemekkel díszítették. A templom orgonáját Dangl Antal orgonaépítő készítette 1896-ban.
Jézus Szíve templom Az 1993-ban felszentelt templom harangtornya nyitott, ácsolt fa szerkezetű, haranglábszerű, amelyre feltekintve a két benne lévő harangot is látjuk. Belsejében 500 nm-es secco kép található, melynek megfestéséért az alkotót, Patay Lászlót a pápa a legmagasabb kitüntetéssel illette.
Békéscsabai Jókai Színház 1879-ben nyitották meg az Alföld első kőszínházát, melynek színházterme akkor a Vigadó nevet viselte, és 600 ember befogadására volt alkalmas. Állandó társulata 1954 óta van, előtte vándortársulatok vagy évadra szerződött társulatok léptek fel benne. 1994-ben teljes felújításon esett át az épület.
Árpád Gyógy- és Strandfürdő Az 1922-ben épült strandfürdő hazánk harmadik ilyen jellegű létesítménye. A közel 100 éves fürdőben az évtizedek során rengeteg fejlesztés, bővítés történt, így az eredeti nyitott, vasbeton úszómedence helyett ma már 10 medencében fürödhetünk, amelyből 4 gyógyvizes.
Pósteleki kastélyrom A ma Békéscsabához tartozó Pósteleken található, az 1900-as évek elején épült kastély a Wenckheim és a Széchenyi családok nevéhez fűződik. A kastély állapota a II. világháború óta folyamatosan romlik. A mai kastélyrom körül és a hozzá tartozó közel 15 hektáros parkban érdemes sétálni egy nagyot.
Munkácsy Emlékház Munkácsy Mihály gyermekéveit békéscsabai rokonánál töltötte. 1994-ben adták át az Emlékházat, ahol életével dokumentumok és fénymásolatok segítségével ismerkedhetünk meg, munkásságáról pedig 21 eredeti alkotásából - köztük vázlatok, tanulmányalakok, szalonképek, portrék - szerezhetünk átfogó képet.
Munkácsy Mihály Múzeum A világ legnagyobb Munkácsy-gyűjteményét magáénak mondható, 1914 óta működő békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban nem csak a híres magyar festő képeit csodálhatjuk meg, de természettudományi, régészeti és néprajzi kiállításokat is megtekinthetünk, a gyerekeket pedig foglalkoztató műhely várja.
Erzsébethelyi Evangélikus templom Az 1800-as évek második felében annyira megnőtt az evangélikus gyülekezet tagjainak száma, hogy a békéscsabaiaknak új templomot kellett építeniük, amelyet 1876-ban szenteltek fel. Az Erzsébethelyi Evangélikus templom barokk oltára eredetileg a békéscsabai Kistemplomban állt.
Városháza A Békéscsaba jelképének tekinthető, késő romantikus stílusú Városháza 1871 és 1873 között épült. Az épület eredetileg U alakú alaprajzát Sztraka Ernő, homlokzatát Ybl Miklós tervezte. 1927-ben alakították át az építményt, így jött létre a mai zárt, árkádos udvar. Itt rendezik a Városházi Estéket.
CsabaPark A helyi kolbászkészítés mestersége mára néphagyománnyá vált, a recept egyik generációról hagyományozódik a következőre. A park múzeumában végigkövethetjük a kolbászkészítés történetét, megtekinthetjük a hagyományos eszközöket, és interaktív módon kerülhetünk közelebb ehhez az élő hagyományhoz.
Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely A kiállítóhely együttese több egységből áll. A kisparaszti tanya a kor gabonatermesztésre berendezkedett embereinek felszereléseit, a család életének színterét mutatja be. Megnézhetjük ugyanitt a Vésztő-Mágori gépszínt, a Csókás pusztáról áttelepített Csókási szélmalmot és "A mag" szoborkompozíciót.
Békéscsabai István malom Az 1953-ban épült malom volt Békéscsaba első, a vidéken lévők közül a második gőzmalom hazánkban. 150 éves működése során több tulajdonosa is volt, többször átépítették, korszerűsítették. A még egy lisztrobbanást is túlélt, ma műemlékvédelem alatt álló malmot 2005-ben zárták be, azóta üresen áll.
Görögkeleti-Ortodox-Román templom Ez Békéscsaba legkisebb temploma, amelyet 1838-ban épített a helyi görög-román-szerb gyülekezet. A templom késő barokk stílusú. Találunk benne egy 1789-as, rokokó ikonosztázát, amelyet a siklósi templomból szállítottak át a templom felszentelésre. Román-ortodox szertartásokat tartanak az épületben.
Páduai Szent Antal-templom (Belvárosi templom) Az 1910-ben épült, 3000 fő befogadására alkalmas neogótikus templomot Hofhauser Antal tervezte. A belülről bazilikális elrendezésű római katolikus templom vöröstégla burkolatú, tornyai 61 méter magasak, és a bennük található 3 harang szólítja a hívőket a szentmisére.
Református templom Wagner Ferenc tervezte az 1912-ben felépült neoromán stílusú templomot, amely az akkori közel 1000 református hívő számára épült. A templom 44 m magas tornyában egy 1049 kg-os harang található, melyet 1912-ben Sopronban öntött Seltenhofer Frigyes. A templomban festett, színes üvegablakok vannak.
Boltmúzeum A múzeumban az 1920-30-as évek boltjainak megmaradt relikviái közül tekinthetünk meg jó néhány darabot. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolában kiállított tárgyakat 1987-ben kezdte el összegyűjteni a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ Megyei Szövetsége, 2 évvel később megnyílt a Boltmúzeum.
Szlovák Tájház 1972-ben nyitották meg a Szlovák Tájházat, melyet egy műemléki védelem alatt álló podsztyenás házban alakítottak ki. A tájház egy jómódú XIX. századi szlovák parasztgazda család életmódját és lakáskultúráját mutatja be. A benne található berendezési tárgyak némelyike igen értékes.
Csabagyöngye Kulturális Központ 2012 óta működik Békéscsaba közművelődési és kulturális komplexuma, amelynek központi elemét az 1967-ben épült Ifiházból alakították ki. A több mint 6000 nm-en elterülő rendezvényhelyszín kiállításoknak, koncerteknek, tanfolyamoknak, szakköröknek ad otthont.
Fiume Szálló A Sztraka Ernő tervezte egyemeletes, neoklasszicista épület 1868-ban épült fel. 1890. október 6-án a 13 vértanú aradi emlékművének avatásáról visszatérve ebben itt szállt meg Munkácsy Mihály. 1934-ben átnevezték Csaba Szállodára, és a régi Fiume Szálló nevet csak 1988-ban kapta vissza.
Széchenyi-liget A liget története igazán izgalmas. Volt már evangélikus temető, túlélt egy kolerajárványt, épült benne sörház, ahol a fiatalok cigányzenére ropták, ma pedig a parkrendezési munkálat után a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület látogatóközpontja és ökoturisztikai ismeretterjesztő útvonalak vannak benne.
Egyéb látnivalók: Beliczay Kúria, Ibsen Ház, Jankay-Kolozsváry-Tevan Gyűjtemény, Halászlányos-kút, Angyalos-kút, Tornászlány szobor, Ifjú mérnökök szoborcsoport, Trianon emlékmű, Balassi Bálint Művelődési Központ, volt Sörház, Babakiállítás, Evangélikus Gimnázium épülete, Nemzeti Bank épülete, Szoborsétány, Kossuth szobor, Körösök Völgye látogatóközpont
Fesztiválok, éves programok: Tavaszi Fesztivál, Bor és Grill Fesztivál (március), Országos Társastánc Bajnokság (április), Csaba Expo (május), Sörfesztivál és Csülökparádé (június), Nemzetközi fafaragó- és kézműves tábor (július, Kapu skanzen), Nemzetközi Fúvósfesztivál, Lecsófesztivál (augusztus), Csabai Kolbászfesztivál (október).
Története
A mai város környéke az itt talált leletek alapján már az ókor óta lakott terület. A késő bronzkorból származó tárgyi emlékek az Alföld első kultúráját, a Körös-kultúra népét jelzi. A vaskorban a szkíták, szarmaták, majd a kelták, utána a hunok hódították meg a térséget. A honfoglalás után több kisebb település állt a területen, ahol félnomád gazdálkodás zajlott.
A régészek szerint Csaba legkésőbb a XIII. század első felében jött létre. A település első írásos említése az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben található. Neve valószínűleg a török eredetű, magyarul "ajándék"-ot jelentő személynévből származik. A régi időkben Csaba mellett nyolc másik település állt azon a helyen, ahol most a város van.
Fennmaradt források szerint az 1300-as évek végén a gerlai Ábránfy család birtokainak egyike volt a terület. A következő évszázadból csak annyit tudunk, hogy egyre jelentősebbé vált a település. Ezt is csak onnan tudjuk, hogy 1509-ben Ábránfy János több más birtokrészével együtt együtt nyolcezer forintért zálogosította el a területet. 1521-ben már valószínűleg állt az Ábránfy család kastélya, melyet azonban írásos emlék csak 1529-ben említ.
A török háborúk korában a város eleinte fennmaradt, bár már a tizenöt éves háború során is hatalmas károkat szenvedett el. Végül a XVII. század folyamán, az Oszmán Birodalom ellen folytatott felszabadító harcok során néptelenedett el. A legújabb kori kutatások szerint lakossága nem pusztult el teljesen, hanem inkább elmenekült. A gyulai rácok 1703-ban felégették a falut, így az újra néptelenné vált.
1715-ben Csabát lakatlan helyként említik, egy évvel később azonban nevét már az adófizető városok közt találjuk. Az újratelepítés Harruckern János Györgynek köszönhető, aki kitüntette magát a török elleni harcokban, és így jutalmul megkapta Békés vármegye bizonyos részeit. Nagy szerepe volt a város újbóli benépesítésében. Főként evangélikus szlovák parasztokat telepített le a területen. A tótok betelepülése egészen a XVIII. század végéig tartott. A város ma is a magyarországi szlovákok egyik kulturális központja.
1777-ben az Élővíz-csatorna létrehozása a mezőgazdaság, a városiasodás, és az egészségügy területén is a fejlődést jelentett.
1840-ben Csaba mezővárosi rangot kapott. 1847-re a város az ország húsz legnagyobb városa között volt, népessége elérte a 22 000 főt.
1858-ra elérte a várost a vasút, és felgyorsult a fejlődés, amelynek következtében új házak, gyárak épültek. A XIX. század végén azonban a munkanélküliség nagy gondot jelentett, és 1891-ben munkáslázadás tört ki, melyet román nemzetiségű katonák segítségével fojtottak el. A város egyik legfontosabb személyisége Áchim L. András volt, aki pártot alapított parasztokból (Magyarországi Parasztpárt), és éveken át a város parlamenti képviselője volt.
1885-ben fejezte be Zsigmondy Béla a Kossuth téren az artézi kút fúrását: ekkortól van a városnak egészséges ivóvize. 1888 tavaszán a megáradt Körös Doboz felől áttörte a gátat és elárasztotta az egész határt. Csak rendkívüli erőfeszítéssel sikerült a várost megmenteni a pusztulástól. Megelőzésül építették meg ezután a körgátat.
1911. május 11-én lőtte le Zsilinszky Gábor, Bajcsy-Zsilinszky Endre testvére egy vitában Áchim L. Andrást.
1944 őszén a brit és amerikai légierő több száz nehézbombázója bombázta a vasútállomást és környékét. Ezek szinte teljesen megsemmisültek, több más épület pedig megrongálódott. Emiatt a mai napig foghíjas az állomásépülettel szemben álló tér, az egykori Kakas Szálló helyén. Október 6-án a Szovjetunió Vörös Hadserege elfoglalta, majd megszállta a várost.
1947-ben kezdődött a magyar-csehszlovák lakosságcsere, ennek során főleg csallóközi felvidéki magyarokat telepítettek be a tótok helyére. A város 1941-ben még 52 000 főt számlált, 1949-re ez a szám 43 000-re esett vissza,
Az 1950-es megyerendezés során Békéscsabát Békés megye megyeszékhelyévé nyilvánították.
A kibontakozó szocializmus idején a várost Magyarország egyik legfontosabb élelmiszeripari központjává fejlesztették. Huszonöt év alatt a lakosság száma 42 ezerről 65 ezerre emelkedett. A hatvanas években megkezdődött a tervszerű iparosítás, felfutott a baromfi feldolgozás és a nyomdaipar is. Ezenkívül forgácsoló szerszámgépgyár, hajtómű- és felvonógyár, konzervgyár, hűtőház létesült. Ekkor jött létre több kis üzem összevonásából a Kner Nyomda is.
A nyolcvanas évekre a város lakosságának már több mint fele az iparban dolgozott. A rendszerváltás után az ipar válságba került, sok termelőüzem bezárt, vagy csak csökkentett kapacitással dolgozott tovább, és rengetegen elveszítették az állásukat.
A város a 2000-es évekre már túljutott a mélyponton. Új beruházók érkeztek, elkészült a város bevásárlóközpontja, a Csaba Center, amely Magyarország legnagyobb ilyen jellegű létesítménye 80 000 m² bruttó alapterülettel. Felújították a strandfürdőt, megépült az elkerülőút, a négysávos, gyorsforgalmi autóút Gyula felé, átadták a repülőteret és megújult a város sétálóutcája.