A török hódoltságot követő időkben a mai Békéscsaba területe pusztaság volt, melyet Harruckern János György kezdett el betelepíteni főként evangélikus tótokkal. Ők 1717-re építették fel a ma is használt Evangélikus kistemplom elődjét. 

A katolikus hívők száma a XVIII. század közepéig elenyésző volt, – 1736-ban például összesen 30 fő – a miséket egy lakásban tartották meg. 

1750-ben plébánia létesült Békéscsabán, és kápolnát rendeztek be a hívőknek, akik ekkor nagyjából 300-an voltak. Ebben az időben sem volt gondtalan a kapcsolat az evangélikusok és a katolikusok között, mind a két fél szabad vallásgyakorlását féltette. Elrendelték a területi elkülönülést, amely meghatározta, hogy a pápisták csak a város keleti felében telepedhetnek le.

1769-ben épület fel az első római katolikus templom, mely egy torony nélküli, Páduai Szent Antal tiszteletére emelt épület volt, mellette haranglábbal. A XVIII. század végére torony is épült a templomhoz.

A XIX. század sok változást hozott a békéscsabaiaknak is. Katolikus hitüket szabadabban gyakorolhatták, mint korábban, olyannyira, hogy már a cselédeknek sem volt kötelező uruk vallását követni. Az 1830-as évek elején villám csapott a templomba, amit így fel kellett volna újítani, azonban olyan mértékben megnőtt a hívők száma, – a század végére már több, mint 9000 katolikus élt itt – hogy túl szűkössé vált számukra a régi templom, így a rendbehozatal helyett inkább lebontották azt, és elkezdtek újat építeni helyette. 

A Hofhauser Antal tervezte monumentális templomot 1910-ben szentelték fel. A neogótikus templom vöröstégla burkolatú, harangtornyai 61 méter magasak, melyekben 3 harang található, egy 900, egy 350 és egy 80 kg-os. 

A  3000 fő befogadására alkalmas templom belseje bazilikális rendszerű: főhajóból, két mellékhajóból, kereszthajóból és egy 10 méter széles szentélyből áll. A bejárati kapu előtt hármas tagolású kapuárkád húzódik, melyeket korinthoszi oszlopok választanak el egymástól. A tornyok vonalától kissé beljebb húzódó homlokzat bejárata fölött a Magyarok Nagyasszonyát láthatjuk kezében a Kisdeddel, két oldalán egy-egy angyal, akik hazánk címereit tartják. A főhomlokzat beljebb ugró tükörfelületén rózsaablak látható. Az oromzatcsúcsokat a tervező lótuszbimbókkal látta el. A torony négy sarkán egyszerűbb vízköpők helyezkednek el.