Békéscsaba első templomával, az Evangélikus kistemplommal szemben, az utca túloldalán találjuk Magyarország és Közép-Európa legnagyobb evangélikus templomát, a Nagytemplomot.

A XIX. század elején a felekezet vezetői úgy döntöttek, hogy új templomot kell építtetniük, ugyanis az evangélikus hitközösség száma olyan nagyra nőtt, hogy a Kistemplom már nem tudta befogadni a hívőket. Az építés megkezdése előtt több lehetőség is felmerült. Volt, aki azt támogatta volna, hogy bontsák le a régi evangélikus templomot, és annak helyére, anyagának felhasználásával építsék fel a Nagytemplomot. Mások úgy vélték, két újabb templomra van szükség a város két végén, így a felekezet tagjai eloszlanak majd a három templom között. Végül a harmadik megoldást választották, így került mai helyére, a Kistemplommal szemben, az utca túloldalára a Nagytemplom. 

Hat egybefüggő telket vásároltak meg, és elfogadták Czigler Antal gyulai építészmester terveit, így elkezdhették felépíteni a templomot. A telkek talaja elég ingoványos volt, így cölöpöket kellett leverniük, amire boltozás és alaptest került. A templom alapkövét 1807-ben tették le, ám építése közben a nagy infláció miatt a templomra szánt pénz elértéktelenedett, a falu pedig elszegényedett, így az építkezés évekre abbamaradt. Végül 1824 nyarára épült fel a templom. 

A Nagytemplom nem csak méreteivel, de építési stílusával is kitűnik a többi közül. A XIX. század eleji építészetre már nem voltak jellemzőek a korábbi barokk és copf jegyek, ám a klasszicista stílus még nem érte el hazánkat, így az ebben az időszakból származó épületek igen különleges látnivalónak számítanak. Az ekkori épületeket empire stílusúnak mondjuk, ami ugyan hasonlít a copf stílushoz, de nagyobb monotonitás jellemzi, és már megjelennek klasszicista vonások.

A templom méretei valóban lenyűgözőek. Órapárkányos tornya 75 méter magasba nyúlik fel, melyből 15 métert tesz ki a toronysisak a tetején lévő csillaggal. Csúcsára eredetileg hagyományos keresztet terveztek, ám ez a gyülekezet nemtetszését váltotta ki, így a legtöbb tiszántúli lutheránus templomhoz hasonlóan ez is csillag-díszt kapott. Ez alatt 12 ágú koronaszerűség található, amely a 12 apostolt szimbolizálja.

Az empire stílus monotonitását mutatja a templom hosszú oldalán található 7-7, illetve a rövidebb falakon lévő 3-3 teljesen egyforma sáv, melyek mindegyikén 7,5 méter magas, téglalap alakú ablakok helyezkednek el. A főhomlokzaton három bejárati ajtót is találunk, amely igencsak megkönnyíti a bejutást, amire szükség is van, hiszen a templomban 3500 ülőhely található, összesen pedig 5000 fő fér el benne. 

A Nagytemplom harangjait az I. világháborúban lefoglalták, és ezek azóta sem lettek pótolva, így az itteni istentiszteletre is a Kistemplom harangjai szólítják a hívőket. 

A templom orgonáját Herotek József készítette 1822-ben. A XX. század elején javításra szorult a hangszer, és ekkor derült ki, hogy az orgonaépítő becsapta őket, fa- és ónötvözet sípokat helyezett a szerkezetbe a cinsípok helyett, így gyakorlatilag újjá kellett építeni az egész orgonát. Az 1902-ben újraszentelt hangszernek 2993 sípja van.