A 8 évesen megárvult Munkácsy Mihály 1852-ben Békéscsabára került anyai nagybátyjához, Reök Istvánhoz. Békéscsabára testvérei közül csak Gizella került, akit Reök Sarolta és Steiner Jakab nevelt fel. 

Steinerék 1850-ben adták el a kúriát Omaszta családnak, amely dinasztia közel száz éven keresztül lakta a házat. Bútoraikat, tárgyaikat megőrizte az evangélikus egyház: az ezekből összeállított szobabelsők tájékoztatnak a századforduló Békéscsabájának kisnemesi, polgári világáról.

Munkácsy 11 éves korában Lángi Mihály békéscsabai asztalosnál kezdett el inaskodni, aki azonban rosszul bánt vele. Inasévei letelte után Aradra költözött. 

Ezt követően 1865-66-ban élt egy fél évet Békéscsabán, ahol megrendelésekre készített portrékat. Ebben az időszakban készültek például a Húsvéti locsolkodás, a Vidovszky János és felesége arcképe, valamint a Búsuló betyár és az Estebéd pusztán című olajképei. 1866 elején a békéscsabai nagyvendéglőben lépett fel, Szigligeti Ede A mama című vígjátékában alakította Berky Ákost.

1874-ben házasságot kötött Cécile Papier-vel, de Marches báró özvegyével. Nászútjuk első állomása Pest volt, utána pedig Békéscsabára indultak, hogy Munkácsy ismerőseit és rokonait meglátogassák. Itt műtermet rendezett be, ekkor készült a Kukoricás, a Poros út I. és a tanulmányok a Falu hőséhez. Elkészült a Zálogház végleges változata is, majd a Persely előtt és a Leány a kútnál című képek. A Salonban kiállította a Zálogházat.

Az 1894-es évben járt utoljára Békéscsabán.

Munkácsy Mihály rokonai, Reök Sarolta és Steiner Jakab építette fel 1840-ben azt a 8 szobás klasszicista kúriát, amelyben a magyar festő születésének 150. évfordulóján, 1994-ben kialakításra került a világ első Munkácsy Emlékháza. 

Az itt látható, a festő különféle alkotói korszakait bemutató 21 eredeti Munkácsy képet a Magyar Nemzeti Galéria anyagából kapta kölcsön az emlékház, míg a város tulajdonát képező 9 Munkácsy művet a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum őrzi. Életével dokumentumok és fénymásolatok segítségével ismerkedhetünk meg.