Séta Újbuda szívében
Töltsd le az útvonalat GPX-fájlként a GPS eszközödbe!| Teljes táv: | 4,3 km |
|---|
| Össz. emelkedő: | 33 m |
|---|---|
| Össz. lejtő: | -33 m |
| Magasság max.: | 123 m |
|---|---|
| Magasság min.: | 99 m |
Start: Szent Gellért tér
Megközelítés:
- autó: Műegyetem előtti parkoló
- tömegközlekedés: metró: M4; villamos: 19, 41, 47, 47B, 48, 49, 56, 56A ; busz: 7, 133E; hajó: D11, D12
Dél-Buda kulturális központját sétáljuk körbe ezen a kellemes útvonalon, miközben olyan kérdésekre is választ kapunk, hogy hogyan nevezhettek el egy épületet 500 ezüst dénár nyomán, hogyan kerül egy máig működő templom egy bérháznak látszó épület első emeletére vagy hogy hogyan szórakoztak egykor a fiatalok a Budai Parkszínpadnál.
Újbudán járunk, abban a kulturális negyedben, ahol az 1800-as évek végén még szőlő termett a Gellért-hegy lankáin, vízimadarakra vadásztak a Műegyetem helyén, és nem volt se körtér, se Bartók Béla út, csak leginkább sáros országút. Lechner Ödön unokaöccsének szavait idézve: „Lágymányos és az egész Kelenföld akkor még üres telkekből, nagy szőlőskertekből, virágos mezőkből, mocsaras nádasokból állott. Amikor 1896-ban a mai Szabadság-hidat (akkoriban Ferenc József-híd) megnyitották, a budai hídfő tengelyében a Gellért-fürdő helyén még kis akácerdő volt, közepén egy sárgára meszelt házikóval, szomszédságában a régi Sáros-fürdő néhány rozoga pavilonjaival. A mai Műegyetem épületeinek területe még a főváros szemétlerakodó telepe volt.“ (dr. Kismarty-Lechner Jenő, 1961)
Ahogy teltek az évek, a környék beépült, folyamatosan változott, és most különösen találó a sóhaj; „ha a házak beszélni tudnának...”. Annak, aki vágyik erre, jó hírrel szolgálunk: túránk során megszólaltatunk közülük néhányat, hadd meséljenek arról, hogy nevezhettek el egy épületet 500 ezüst dénár nyomán, hogyan kerül egy máig működő templom egy bérháznak látszó épület első emeletére, vagy hogy hogyan lett egy premiermoziból igényes hamburgerező.
A Bartók Béla út nem is olyan régóta, de egyre felfutóbb szakasznak számít, és már a kultúra utcájaként is emlegetik. Galériák telepedtek meg az egykor üresen pangó épületekben, hangulatos kávézók teraszain szürcsölhetjük a feketét, de régi fotóműhelybe is betérhetünk. Kialakulóban van itt egy nyüzsgő, szellemi élet, amelyeket rendezvények támogatnak meg, és amit a kerület lakóinak törekvése visz előre.
És mi még ennél a tartalmas utcánál is tovább megyünk: sétánk során elkanyarodunk a Villányi útra, a Feneketlen-tóhoz, a Bocskai útra, a Bercsényi utcára és a Műegyetem rakpartot is útba ejtjük, hogy aztán a kiindulópontban, a Szent Gellért téren zárhassuk a kirándulást.
Útvonal
Háttal a Dunának, a Szent Gellért tér bal oldalán, egy PALACK Borbár feliratú saroképületben indítjuk a túrát. Ez az Eraviszkusz-ház, aminek a történetét egy névmagyarázattal kezdjük. Annyit elöljáróban elárulunk, hogy ha a XX. század elején járnánk itt, műegyetemisták diskurzusaiba csöppennénk bele.
Eraviszkusz-ház Az 1900-as évek elején épített palotában 1905-től a Műegyetem kávéház, vendéglő és sörcsarnok kapott helyet. Ebben az időben a Műegyetem diákjainak és tanárainak fő találkahelye volt az épület. A Szent Gellért térre és a Duna-partra néző Eraviszkusz-ház ma a Palack Borbárnak ad otthont.
Haladunk tovább, és átmegyünk a Bartók Béla út páratlan számozású oldalára, hogy a 17-19-es számmal ellátott háznál aztán megálljunk egy percre. Itt annak idején katonai kollégium működött, és tulajdonképpen ma is egyetemisták foglalják el egy részét. A háznak van egy hatalmas, békés, kívülről nem látható belső udvara, de a legnagyobb érdekesség mégis az első emeleten keresendő.
Szent Imre kollégium A Szent Imre kollégium egykori épületében 1908-ban katonai hallgatók béreltek szobákat. Érdekessége még, hogy első emeletén egy régi, de máig működő kápolna bújik meg, mivel az épületet eredetileg templomnak tervezték. Az 5 szintes épület ma a BME Közlekedésmérnöki Karának kollégiumaként működik.
Tovább haladva ezen az oldalon, a 25-ös szám, vagyis a Faur Zsófi Galéria előtt állunk meg legközelebb. Ez a hely egy hamisítatlan modern művészeti galéria, ahol gyakoriak a hazai kortárs fotókiállítások. De ami talán még ennél is fontosabb, az az összefogás, amelynek ez a hely is részese, és amely más galériákkal és civilekkel együtt arra törekszik, hogy a Bartók Béla utat nyüzsgő szellemi központtá alakítsa.
Faur Zsófi Galéria A Bartók Béla út az elmúlt évtizedben egyre inkább kulturális utca lett, ahol a korábban üresen állt üzlethelyiségekben ma galériák és műtermek érik egymást. Az itt lévő Faur Zsófi Galéria célja a magyar kortárs művészet népszerűsítése, a hazai kortárs művészeknek megjelenési helyszín biztosítása.
A Gárdonyi tér oldalára térünk át, megcsodáljuk Gárdonyi Géza szobrát, és meg sem állunk a Hadik kávéháznak és a Szatyor Bárnak otthont adó épület szomszédjáig, vagyis a Bartók Béla út 40. alatti Lechner Gyula-házig. A nevet nem írtuk el, annak ellenére, hogy a ház építésze valóban Lechner Ödön volt. A megrendelő azonban a testvére, Gyula, róla lett elkeresztelve. A bérház még akkor készült, amikor poros országút futott a Bartók Béla út helyén, és mocsaras területeket vettek be a kacsák nem is olyan messze innen. A magyar szecesszió nagy mesterének tipikus stílusjegyei a mai napig is felismerhetőek a házon.
Lechner Gyula-ház A magyar szecesszió atyja, Lechner Ödön bátyja, Gyula számára tervezte a Bartók Béla úton álló, háromemeletes házat. Az 1899-re felépült ház ablakainak téglakeretezése, kéménydíszítése, a lépcsőházban látható magyaros vasrácsozata mind az építész munkáinak jellegzetes stílusjegye.
Egy nagy ugrással túlszökkenünk a Móricz Zsigmond körtéren és a Gombán is, és megkeressük a Bartók Béla út 62-64-et. Itt működött régen a Bartók mozi, még korábbi nevén Simplon. Menő helynek számított, ahova a város minden pontjáról eljártak a filmrajongók. Premiereket is vetítettek itt. Ma pedig fáradtságunkat orvosolhatjuk itt: finom kávét kínáló újhullámos kávézóba térhetünk be.
Bartók mozi 1910-ben Simplon néven nyílt meg Dél-Buda egykor legmodernebbnek számító mozgóképszínháza, a későbbi Bartók mozi. Nyitásakor egyszerre volt mozi, ahol a némafilmeket zongorán kísérték és színház, ahol zenés-táncos revüket mutattak be. Az 1998-ban bezárt mozi helyén ma bár és kávézó működik.
A következő állomáshoz le kell kanyarodni a Villányi útra, és egy tekintélyes palotaszerű épületig kell elsétálni (Villányi út 5-7.). Ez a nagynevű Szent Margit Gimnázium, ami 1932-ben nyílt meg egyházi leánygimnáziumként.
Szent Margit Gimnázium A Szent Margit Gimnázium egy 1920 óta működő leányiskola. Mai neobarokk épületüket 1930-ban kezdték építeni dr. Fábián Gáspár műépítész tervei alapján, 1932-ben készült el a villa-hatású épület. A II. világháború után az iskola több néven működött, 1996 óta ismét egyházi oktatás zajlik benne.
Továbbhaladva a Villányi úton, nem tudjuk elvéteni azt az sárga, kéttornyú templomot, amit akár Újbuda logójáról is felismerhetünk. Ez a Szent Imre-templom, mellette pedig ott a gimnázium, mindkettő a ciszterci rend igazgatása alatt működik a Villányi út 25-ben.
Szent Imre-templom A XI. kerület központjában épült fel a Budai Ciszterci Szent Imre Templom, amelynek jellegzetes tornyai Újbuda logóján is láthatók. A neobarokk stílusú templom gyönyörű képet alkot a Feneketlen-tóval együtt. A templom a szentmisék mellett kiállításoknak, koncerteknek, hangversenyeknek is otthont ad.
Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium A Feneketlen-tó szomszédságában található Szent Imre Gimnázium 1929-re, a két tornyú, sárga templom 1938-ra épült fel. A templom hamar Buda egy fontos jelképévé vált, ma ezt láthatjuk a XI. kerület logóján is. Az iskola díszes, ötszintes épületét Wälder Gyula tervezte.
Ha átmegyünk az út másik oldalára, a Feneketlen-tóhoz, annak szomszédságában kell keresnünk azt a kultikus helyet, amely színházi előadások, koncertek, mozis estek és szép emlékű budai nyár esték pezsgő színtere volt az ötvenes évek végétől kezdve. A Budai Parkszínpad a város egyik legrégebbi és legpatinásabb szabadtéri színpada volt, amely 2015 óta - ugyan részben megváltozott funkcióval – ismét várja a budaiakat.
Budai Parkszínpad 1958-ban Bartók Béla színpad néven nyílt meg a később Budai Parkszínpadként emlegetett szabadtéri színház és koncerthelyszín. A legendássá vált helyszínen 2200 fő nézhetett egyszerre operetteket, esztrádaműsorokat, koncerteket. 10 éves szünetelést követően 2015-ben nyílt meg az Új Budai Parkszínpad.
Feneketlen-tó és környéke 1877-ben tárták fel azt a föld alatti vízforrást, amely az ekkor létrejött Feneketlen-tavat egy évszázadon át táplálta. Ma a tó környéke kedvelt pihenőhely, ahol egy modern játszótér és az Új Budai Parkszínpad vendéglő és közösségi tér is helyet kapott.
A Feneketlen-tó környékét a másik irányban elhagyva és a Kosztolányi Dezső téren átvágva most a Bocskai útra térünk rá. A 10-es házszámot kell keresni és egy 31 méter magas templomtornyot ahhoz, hogy következő állomásunkhoz érjünk, amely nem más, mint a Kelenföldi Evangélikus templom. 1928-ban készült el a toronyhoz tartozó templom, Schulek Frigyes fiának tervei alapján. A stílus neoromán, a templombelső szép magyaros motívumokat rejt, és még kerekesszékkel is megközelíthető.
Kelenföldi Evangélikus templom A helyi evangélikusok 1914 óta vágytak egy templomra a környéken, ám a háború miatt az építkezés 1925-re tolódott. A tervezéssel a Halászbástya építészének, Schulek Frigyesnek fiát, Schulek Jánost bízták meg. Az 1928-ban felavatott, neoromán stílusú templomot 2014-ben akadálymentesítették.
A 4-es villamos végállomásánál, Újbuda-központ megállónál folytatjuk az utat. A jellegzetes, vasbeton és terméskő burkolatú református templommal szemben mintegy építészeti kontrasztként találjuk a fiatalnak mondható vásárcsarnokot, amelynek négy szintjén mindent megtalálunk, ami a nagybevásárlás fogalmába beletartozik, sőt még kistermelőktől is vásárolhatunk, közvetlenül. A földszinti virágsoron érdemes végigmenni, akkor is, ha éppen nem szeretnénk csokrot venni.
Fehérvári úti vásárcsarnok 1977-ben jött létre a piac jellegű Fehérvári úti vásárcsarnok. A Halmos György tervezte épület egy többemeletes, piramisszerű, nyitott piactér volt. Az időjárás viszontagságaitól sújtott, megrongálódott épületet a 2000-es években befedték és felújították az épületet, modern csarnokot hozva létre.
Elhaladunk az Allée előtt, majd balra fordulunk. A hangulatos egyetemi negyedben sétálunk tovább, először a Bercsényi utcán, majd a Bertalan Lajos utcán végigsétálva érünk ki a Műegyetem rakpartra. A BME K, azaz központi épületében van az utolsó állomásunk, mégpedig egy 10x14 méteres fekete dobozban. Itt található a Szkéné Színház, amely egy kulturális befogadó tér alternatív előadásokkal és remek társulatokkal.
Szkéné színház A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi „K“ épületének 2. emeletén működik a Szkéné színház. A színház elődje, a Műegyetemi Irodalmi Színpad 1961-ben jött létre Keleti István vezetésével. Ekkor két tanteremben zajlottak a próbák és az előadások, 1970-ben építettek új színháztermet.
Innen már csak az egyetem budai campusának első épülete, a vegyészkarnak otthont adó, CH néven ismert épülete választ el indulópontunktól, a Szent Gellért tértől.