Szent Imre-templom

A templom és a Feneketlen-tó együttes képe gyönyörű látványossága Dél-Buda központjának. A jellegzetes, kéttornyú templom sziluettjét láthatjuk az egész kerület, Újbuda logóján is.

Szent Imre-templom látképe a Feneketlen-tó déli részén állva
Szent Imre-templom látképe a Feneketlen-tó déli részén állva Fotó: funiQ

A Feneketlen-tó felől nézve a Szent Imre-templom bal oldalán helyezkedik el a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium épülete – az eredeti tervek szerint a templomtól jobbra került volna az iskolaépület, balra pedig a végül csak tervezés szintjén maradt rendházat szerették volna felépíteni. Az eredeti tervek szerint az épületeket egy szobrokkal díszített kolonnáddal – oszlopos folyosóval – kötötték volna össze.

Szent Imre-templom a szomszédos Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium emeletéről nézve
Szent Imre-templom a szomszédos Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium emeletéről nézve Fotó: funiQ

A neobarokk stílusú, összterületét tekintve 921 négyzetméteres templom a vasbeton váz és a barokkos elemek mellett mégis egyszerű szerkezetű, és letisztult, világos kompozíciója van. A templom belsejében a mennyezetet festett kazettás elemek díszítik. A templom két tornya közötti homlokzaton a ciszterci rend jelentős alakjainak szobra áll. A toronyban eredetileg átvilágított, tejüveggel épített toronyórák voltak, és a templom felújításának terveiben az órák visszaállítása is szerepel.

a bejáratból feltekintve a Szent Imre-templom főhomlokzatára
A rend jelentős alakjai Fotó: funiQ

A ciszterci rend 1912-ben kezdte meg tevékenységeit a XI. kerületben – ebben az évben alapították meg a ciszterciek budai gimnáziumát is, amely ideiglenesen a Váli utcai elemi iskola III. emeletén kapott helyet. A zirci apát, Békefi Remig a tulajdonában lévő Villányi út– amely akkoriban még a Szent Imre herceg útja nevet viselte – 3–7. szám alatti telken templomot, iskolát és rendházat tervezett felépíteni. 1924-re a Villányi út 3. szám alatti telken felépült az ideiglenes Nagyboldogasszony templom, és a hozzá tartozó plébániaház, amely az 1923-ban létrejött Kelenföldi Nagyboldogasszony Plébánia tevékenységének helyszíne volt.

a Szent Imre-templom a Feneketlen-tó felől
A Szent Imre-templom a Feneketlen-tó felől Fotó: funiQ

A mai Szent Imre-templom alapkövét 1936-ban tették le, és 1938-ban, Szent Imre napján Serédi Jusztinián hercegprímás szentelte fel a Wӓlder Gyula műépítész 1920-as években elkészült tervei alapján épített templomot. Wӓlder Gyula a kor kiemelkedő építésze volt, az ő tervei alapján épült a Székesfővárosi Közlekedési Rt. (ma BKV) székháza az Akácfa utcában, valamint a Madách téren található monumentális téglaépület, hogy csak néhányat említsünk munkái közül. A Szent Imre-templom közelében, a Himfy utcában építtette fel a saját házát, amelyben ma a templom Lelkipásztori Irodája működik.

A Szent Imre-templom, valamint a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium nevet az 1930 óta Szentimrevárosként ismert kerületrész alapján választották. A templom felavatása után a korábbi Nagyboldogasszony templomot lebontották – ennek a helyére tervezték a rendház felépítését, ami a II. világháború miatt azonban sohasem valósult meg.

Szent Imre-templom és a szomszédos Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium a Feneketlen-tó felől nézve
Szent Imre-templom és a szomszédos Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium a Feneketlen-tó felől nézve Fotó: funiQ

A kommunista rendszer az 1950-es években betiltotta a szerzetesrendek tevékenységeit, így a ciszterci rend működését is – ettől az évtől az esztergomi főegyházmegye papsága látta el a plébánia működtetésének feladatait. A templom belsejének felújítására 1972 és 1975 között került sor, a külső részének renoválása pedig egy évvel később, 1976-ban kezdődött meg, és 1979-ig tartott.

2001-ben a templom és a gimnázium közötti téren állították fel a Klebelsberg Kuno-emlékművet, mert az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter nagymértékben hozzájárult a ciszterciek iskolájának létrehozásához, valamint a rend működéséhez. Az 1939-ben, eredetileg a IV. kerületben felavatott szoborcsoport Grantner Jenő alkotása. A II. világháború alatt a szoborkompozíció megsérült, így azt elbontották, és a 2000-ben történt helyreállítása után került a XI. kerületbe. A főalak középen Klebelsberg Kuno, mellette a férfi mellékalak a tudományt, a női mellékalak pedig a művészetet szimbolizálja.

a Szent Imre-templom hajója
A Szent Imre-templom hajója Fotó: funiQ
  • Klebelsberg Kuno-szobor
    Klebelsberg Kuno-szobor Fotó: funiQ
  • Klebelsberg Kuno szobra a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium mellett
    Klebelsberg Kuno szobra a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium mellett Fotó: funiQ
  • a tudományt szimbolizáló férfialak a Klebelsberg Kuno-szobor jobb oldalán
    A tudományt szimbolizáló férfialak a Klebelsberg Kuno-szobor jobb oldalán Fotó: funiQ
  • a művészetet szimbolizáló nőalak a Klebelsberg Kuno-szobor bal oldalán
    A művészetet szimbolizáló nőalak a Klebelsberg Kuno-szobor bal oldalán Fotó: funiQ
  • szobor a Szent Imre-templomban
    Szobor a Szent Imre-templomban Fotó: funiQ
  • szentképek a Szent Imre-templomban
    Szentképek a Szent Imre-templomban Fotó: funiQ

2016-ban a főbejárattól nézve a templom bal oldalán Orbán Tibor építész tervei alapján egy kápolnát alakítottak ki, amely a szegények orvosáról, Batthyány-Strattmann Lászlóról kapta a nevét. A kápolna hagyományőrző jellege mellett a mai kor stílusát is magában hordozza.

A Szent Imre-templom olykor kiállításoknak, műsoroknak, hangversenyeknek, koncerteknek is otthont ad. Adventkor a templom külsői falain fényfestéssel szórakoztatják az arra járókat. Nyitva tartási időben, a szentmisék időpontjainak függvényében látogatható. Csoportos látogatásra előzetes egyeztetés után van lehetőség.

a Szent Imre-templom díszes bejárata
A Szent Imre-templom díszes bejárata Fotó: funiQ

Elérhetőségek:

Telefon: +36 1 466 58 86
E-mail: iroda@szentimre.hu
Web: www.szentimre.hu
Nyitva tartás:
A templom a szentmisék előtt egy órával nyit ki.
Szentmisék:
Hétfő-szombat: 7:30, 18:00
Vasárnap: 7:30, 9:00, 11:00, 18:00, 21:00

Túraajánlatok

Séta Újbuda szívében Dél-Buda kulturális központját sétáljuk körbe, miközben olyan kérdésekre is választ kapunk, hogy miért neveztek el egy épületet 500 ezüst dénár nyomán, hogyan kerül egy máig működő templom egy bérháznak látszó épület első emeletére vagy hogyan szórakoztak egykor a fiatalok a Budai Parkszínpadnál.

Panoráma séta a Gellért-hegyen át A Világörökség része, népszerű randihelyszín és az egyik legszebb panorámájú kilátó. Ez mind a Gellért-hegy, amit hiába látunk nap mint nap, mégis ritkán sétálunk fel rá. Itt az alkalom, látogassuk meg az örökifjú hölgyet a tetején, majd pedig sétáljunk le az arborétumon keresztül a Feneketlen-tóig.