Lechner Gyula-ház

Szinte mindenkinek ismerősen csenghet a Lechner családnév, és így talán meglehetősen furcsa is, hogy jelen esetben nem az Ödön keresztnév áll mögötte. De, van kapcsolat: Lechner Gyula a nagynevű építész, Lechner Ödön testvére volt, és nem mellesleg szintén nagyon tehetséges ember. Festett, írt, ő fordította németre Az ember tragédiáját, és az ő számára tervezte meg a magyar szecesszió atyja a Bartók Béla út 40. alatt álló bérházat is.

Lechner-ház
Lechner-ház Fotó: funiQ
  • Lechner Gyula-ház alulnézetből
    Lechner Gyula-ház alulnézetből Fotó: funiQ
  • Lechner Gyula-ház a Szatyor Bár és Galéria mellett
    Lechner Gyula-ház a Szatyor Bár és Galéria mellett Fotó: funiQ
  • műemlék védelmi tábla a Lechner Gyula-ház falán
    Műemlék védelmi tábla a Lechner Gyula-ház falán Fotó: funiQ
  • a Lechner Ödön tervezte Lechner Gyula-ház
    A Lechner Ödön tervezte Lechner Gyula-ház Fotó: funiQ

Mindez akkor történt, amikor még egészen másmilyen volt a ma már nyüzsgő Bartók Béla út és környéke. Lechner unokaöccse, Kismarty-Lechner Jenő visszaemlékezése alapján valahogy így kell elképzelni a környezetet: „A Fehérvári út még kövezetlen sáros országút, a mai Körtérig bepöfögő budafoki helyiérdekű vasúttal, kávédarálónak csúfolt zömök lokomotívjaival. A mai körtér valamikor nádas, vizes terület lehetett, mert még az említett Lechner-bérház építésekor, az úttest közepén ott állott a figyelmeztető tilalomtábla a felírással, hogy halászni és vadkacsára vadászni tilos. Itt volt a városi vámsorompó és a ma vendéglőül szolgáló kertes kis ház volt a vámépület. Szomszédságában hamarosan felépült néhány spekulációs bérház a Lágymányosi utca sarkán, szörnyű giccses gipszarchitektúrával. Ezek mellé építette Lechner Ödön ezen a vidéken az első modern és építőművészi szempontból is első jelentősebb épületét a később rohamosan beépülő lakóterületnek”.

a Lechner Gyula-ház díszes bejárata
A Lechner Gyula-ház díszes bejárata Fotó: funiQ

Tehát erre a vidékre tervezte meg Lechner Ödön a bérházat, amely 1899-re készült el. A szecesszió mesterének tipikus stílusjegyei ezen az épületen is felfedezhetőek: ilyen például a jellegzetes téglakeretezés az ablakok körül vagy a cirkalmas kéménydíszítések, a hullám- és függönyíves záródású ablakok, magyaros vasrácsozatok a lépcsőházban. Az épületnek három teljes értékű emelete van, bár eredetileg eggyel magasabb lett volna, azonban Lechner egy teljes emeletet lebontatott, mert nem volt elégedett a kivitelezéssel. Ez ahhoz vezetett, hogy megduzzadtak a költségek, ami miatt állítólag összetűzésbe került a testvérével, ráadásul nem futott már tisztességes kapura sem, így az éveken át csak gyalulatlan deszkákból állt. Itt csatlakozott be később Ödön unokaöccse, Jenő a történetbe, aki szép tölgyfakaput tervezett a háznak, nagybátyja stílusához igazodva. Ez máig eredeti állapotában maradt fenn.

A legfelső emeleten időközben egy műtermet alakítottak ki, ahol többek között Zemplényi Tivadar festőművész is élt és alkotott.

Túraajánlatok

Séta Újbuda szívében Dél-Buda kulturális központját sétáljuk körbe, miközben olyan kérdésekre is választ kapunk, hogy miért neveztek el egy épületet 500 ezüst dénár nyomán, hogyan kerül egy máig működő templom egy bérháznak látszó épület első emeletére vagy hogyan szórakoztak egykor a fiatalok a Budai Parkszínpadnál.