BME - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Központi épülete

A már több, mint 200 éves múltra visszatekintő Műegyetem mai otthona egy igencsak impozáns épületkomplexum. Az egyetem 1909-ben épült központi épülete, a "K" épület, amely az UNESCO Világörökség része.

A "K" épület az egyetem legnagyobb épülete. Eredetileg kétszintes volt, mára már három szinttel büszkélkedő műemlék. Különböző rendezvényeknek, előadásoknak ad otthont. Többek között itt található az egyetem színháza, a Szkéné színház, ami színvonalas előadások és izgalmas vendégszereplések otthona. A központi épületben található az egyetem hatalmas gyűjteménnyel rendelkező könyvtára is.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem „K“ épülete Pestről nézve
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem „K“ épülete Pestről nézve Fotó: funiQ

Az egyetem épületei és az azokat körülölelő park is szobrokkal, plasztikákkal gazdagított. Ezek közül a legkiemelkedőbb a központi épületet főbejáratát díszítő négy monumentális szobor. Ez a magas művészi színvonalon elkészített együttes allegorikus formában jeleníti meg a technikai tudományokat. A szobrokat eredetileg Senyei Károly szobrászművész mintái alapján faragták, ám sajnálatos módon a II. világháborúban megsemmisültek. A campus 100 éves évfordulójának tiszteletére 2007-ben a szobrokat újrafaragták.

Ahogy a főépület homlokzati része is mutatja, a tető is folyamatos renoválás alatt áll. Nem csak a cserépmintázat megtervezése, hanem az ácsszerkezet helyreállítása és a villámvédelem kiépítése is nagy szerepet kapott a rekonstrukcióknál.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi „K” épülete
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi „K” épülete Fotó: funiQ

Az egyetem könyvtárának olvasóterme neogótikus stílusban épült. Az ablakmezők egy részét eredetileg Róth Miksa műhelyéből származó színes üvegezés díszítette. A könyvtárépület bejárati ajtajának a falán pedig Raksányi Dezső és diákjai által készített hatalmas méretű freskó volt. A festmény a II. világháborúban megsérült. A sérülés mértékéről egymásnak ellentmondó információink vannak, de az biztos, hogy a világháború után ezt a falat lefestették. Azóta az Országos Műemlékvédelmi Hivatal freskórestauráló szakemberei felülvizsgálatot végeztek, de sajnos a freskónak még a nyomát sem találták meg.

Az egyetem keretein belül évről-évre számos programot rendeznek. A rendezvények sokszínűségét mutatja, hogy azok nem csupán az egyetemi hallgatóságnak szólnak, hiszen a családi sportnaptól kezdve a Műegyetemi Zenekar koncertjein át a Gyerekegyetem táboráig mindenféle programból válogathatunk.

BME - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem CH épülete A CH néven ismert, mára szépen megújított neoreneszánsz épületbe valójában 1904-ben költöztek be a leendő vegyészmérnökök, bár az épület homlokzatán az 1782-es év szerepel. Mivel ezt a dátumot tekintik a műszaki egyetem alapítási évének, az új campus első épületére is nagy betűkkel ráírták.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem CH épülete
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem CH épülete Fotó: funiQ

Története

A Műegyetem elődjét, az Institutum Geometricumot, 1782-ben alapították a budai tudományegyetem bölcsészeti karának részeként. Ez volt első polgári mérnökképző intézet Európában. Az évek során egyre nagyobb igény lett egy önálló mérnökképző intézmény kialakítására. Ebben nagy előrelépést jelentett Mária Terézia 1777-es Ratio Educationis rendelete. Egy kicsit váratott magára az iskola létrejötte, de 1846-ban megnyithatta kapuit a József Ipartanoda.

Az évek folyamán többféle változtatáson ment keresztül az intézmény. 1850-ben az Ipartanodához csatolták az Institutumot, így jött létre a Joseph Industrieschule. Itt az oktatás német nyelven folyt. 1856-ban Industrieschulét Joseph Polytechnicum néven felsőfokú tanintézetté vált, majd nem sokkal később az intézmény a Királyi József Műegyetem nevet kapta. Állítólag ez volt az első műszaki egyetem a világon, ami a nevében az egyetem szót viselte. Az oktatás nyelve a magyar lett. Az intézmény első igazgatója Stoczek József volt.

a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem „K“ épülete, a Gellért Hotel és a Gellérthegy a pesti oldalról nézve
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem „K“ épülete, a Gellért Hotel és a Gellérthegy a pesti oldalról nézve Fotó: funiQ

Az egyetemi hallgatóság létszámának fokozatos növekedése miatt szükségessé vált egy nagyobb létesítmény létrehozása. A korábban többek közt a Budai Várban és a Trefort kertben is működött egyetem 1909-ben költözött jelenlegi helyére. Ezt az épületkomplexumot Hauszmann Alajos, Petz Samu és Czigler Győző tervezte.

Az 1934-ben Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem névre keresztelt iskola az ország legnagyobb felsőoktatási intézményévé vált.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem „K“ épülete
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem „K“ épülete Fotó: funiQ

A II. világháború alatt az egyetem épületében is harcok dúltak, amelyek során nagy károkat szenvedett. A szervezeti átalakítások következtében 1949-ben a Budapesti Műszaki Egyetem nevet kapta az intézmény. A sok-sok szervezkedés és bővülés miatt a további helyhiányt 11 tanulmányi épület létrehozásával oldották meg. A XXI. század elején újabb bővítésekre volt szükség, ekkor épült az „I“ és a „Q“ épület. 2000. január 1-jétől az egyetem új neve: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

Túraajánlatok

Séta Újbuda szívében Dél-Buda kulturális központját sétáljuk körbe, miközben olyan kérdésekre is választ kapunk, hogy miért neveztek el egy épületet 500 ezüst dénár nyomán, hogyan kerül egy máig működő templom egy bérháznak látszó épület első emeletére vagy hogyan szórakoztak egykor a fiatalok a Budai Parkszínpadnál.

Egyetemek és parkok a Duna két partján Az egyetemi negyedtől a Kopaszi-gátig tartó rövid, de annál tartalmasabb túra a lágymányosi és a ferencvárosi Duna-partok patinás városképét járja végig, miközben rengeteg érdekes épületet ismerünk meg, és többször is keresztezzük a Dunát.