Egyetemek és parkok a Duna két partján

Kiindulópontunk az ELTE TTK lágymányosi campusának bejárat előtti teresedése (a park felőli oldalon). Elindulunk a Duna felé a Magyar tudósok körútján, majd balra fordulunk a Duna menti bicikliúton.

Elhaladunk a Petőfi híd alatt, és balról először a Műegyetem 50-es évekből származó „R” épülete tűnik fel, majd a Bertalan Lajos utcánál átkelve a rakpart túlsó oldalára az eklektikus-szecessziós főépületet csodálhatjuk meg.

BME - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Központi épülete A már több, mint 200 éves múltra visszatekintő Műegyetem mai otthona egy igencsak impozáns épületkomplexum. Az egyetem 1909-ben épült központi épülete, a "K" épület, amely az UNESCO Világörökség része.

Továbbhaladva a Szent Gellért tér felé az egyik legszebb budapesti fürdő, az 1918-ban befejezett szecessziós Gellért fürdő épülete uralt téren a metrólejáróval egy vonalban figyelhetjük meg Budapest egyik érdekes jelenségét, a Duna-parti jacuzzit: ha lenézünk a partra (és nem túl magas a vízállás), a fürdő vízkiömlőjét élelmes emberek takaros kőrakással vették körbe, és akár a téli mínuszokban is jegy nélkül élvezik a meleg vizet. Körülbelül 30 méterrel tovább a rakpart mellvédjénél álljunk meg az egykori hidroplán-állomásra emlékeztető táblánál: képzeljük el, milyen lehetett a környék, amikor még nemzetközi hidroplán-járatok szálltak le a Duna vizén.

Szent Gellért tér Buda egyik legszebb, látnivalókban gazdag tere a XI. kerületi Szent Gellért tér. A Szent Gellért püspök nevét viselő tér jelentős tömegközlekedési pont, alatta hőforrásokat találunk, amelyekből a Gellért Szálló fürdőjét látják el gyógyvízzel.

A bicikliútról jobbra kanyarodva átkelünk a Szabadság hídon amit eredetileg Ferenc József hídnak neveztek el 1896-os átadásakor.

Szabadság híd 1896 óta köti össze a budai Szent Gellért teret a pesti Fővám térrel Budapest zöld hídja, a Szabadság híd. A főváros legrövidebb Duna-hídja sem úszta meg sértetlenül a II. világháborút, közepét felrobbantották, ám ez volt az első állandó híd, amely a háború után újra összekötötte Budát és Pestet.

A pesti oldalon jobbra fordulunk. A rakpart képét a Budapesti Corvinus Egyetem uralja, ami eredetileg nem egyetem volt, hanem Budapest fővámháza. Ybl Miklós egyik legismertebb művét 1874-ban adták át, és akkoriban igazán fontos szerepet töltött be: minden, a városba érkező árut itt vámoltak el annak idején. Mindjárt mellette pedig a ma szintén a Corvinushoz tartozó, de régi nevét megtartó Sóházat láthatjuk, amely hasonló szerepet töltött be.

Budapesti Corvinus főépülete, egykori Fővámház A XIX. század második felétől Pest gyors fejlődésnek indult, ezért szükségessé vált egy megfelelő méretű épület a sok elvámolnivaló árunak. Ybl Miklós tervezte a korában nagyon modern és korszerű Vámpalotát, ami mára a Budapesti Corvinus Egyetemnek ad otthont.

Ebbe az irányba indulunk tovább, és a lámpánál átkelve az egykori, szintén a logisztikában szerepet játszó Közraktárak mellett folytatjuk a part menti bicikliúton. A 2000-es években a patinás épület a holland Kas Oosterhuis tervei alapján egészült ki, és ma Bálna néven boltokat, vendéglátóhelyeket, galériát rejt a gyomrában.

Továbbmenve a felújított Nehru parton, a pesti oldal zöld szigetén, eljutunk a Petőfi hídhoz, amely alatt 2016-ban építettek egy gördeszka parkot.

Petőfi híd A Petőfi híd Álgyay Hubert Pál tervei alapján épült 1933 és 1937 között, a pesti és budai körút déli szakaszainak villamos- és gépjárműforgalmát vezeti át a Duna felett. A híd építése során alkalmaztak először Magyarországon a parti pilléreknél nagyméretű vasbeton keszont.

A Gizella sétány bicikliútján követhetjük tovább a Duna vonalát. A Millenniumi Városközpont irodaházai és a folyó között a platánok alatt kerekezve érjük el lassan a közelmúlt két jelentős kulturális épületét, a Nemzeti Színházat és a Művészetek Palotáját.

Elhagyva a HÉV megállót, balra kanyarodunk, és a vasúti átjárón átkelve a MüPa háta mögött elhaladva, 180°-os fordulattal kapaszkodunk fel a budapesti viszonylatban fiatal Rákóczi hídra.

Rákóczi híd A XIX. századtól kezdve fenntartották a Rákóczi híd helyét, ám építése csak 1992-ben kezdődött el. Az 1995-ös átadásakor még Lágymányosi hídnak nevezett átkelő Újbudát köti össze a Millenniumi Kulturális Központtal. Budai hídfőjénél a Kopaszi-gát, pesti végénél a Nemzeti Színház várja a látogatókat.

Visszatérünk a budai oldalra, ahol legurulva a lehajtón egyenesen tovább megyünk a lámpánál, majd a rakparton jobbra kanyarodva a hidat elhagyva érjük el végállomásunkat, a Kopaszi-gátat. Újbuda talán legnépszerűbb zöldterületén játszótér, folyópart, vendéglátóhelyek, rengeteg tér vár minket: nagyon sokan töltik itt szívesen szabadidejüket.

Kopaszi-gát Az eredetileg árvízvédelmi céllal létrehozott Kopaszi-gát mára túlnőtt a kezdeti funkcióján. A 2000-es években felújított, parkosított gáton éttermek, kávézók várják az ide látogatókat. Jó időben a füvesített területeken piknikezhetünk, emellett a gát és az öböl számos sportolási lehetőséget kínál.