Szent Gellért Gyógyfürdő és Uszoda

A Szent Gellért téren található Szent Gellért Gyógyfürdő és Uszoda, valamint a vele szemben álló Forrásház egyedi hangulattal tölti meg a Szabadság híd budai oldalán kialakított teret. A Gellért fürdő Budapest egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, egy hatalmas szálloda is tartozik hozzá – a lassan száz éve üzemelő fürdő a megépülése óta Budapest leglátogatottabb helyei közé tartozik.

Már a XIII. században, II. András uralkodásának idején megépült a fürdő elődje, és még gyógyító kórház is tartozott az akkori fürdőhöz. A török hódoltság idején egy feltehetően nyitott fürdő, Acsik ilidzsa állt itt, amely már akkoriban is különösen közkedvelt volt a törökök körében nagyobb mérete és forróbb vize miatt. A kereszténység térhódítása idejében a fürdőzés kultúrája visszaszorult. Egyes történeti források szerint ekkoriban Szent Iván – akiről a Gellért-hegyen a mai sziklatemplom helyéül szolgáló barlangot elnevezték – alakította ki a föld alatti járatokat és fürdőket, hogy a betegeket gyógyíthassa. Az alagutakban rejtőző egykori ősforrás 15 méterrel a föld alatt van, azonban ma már nem hasznosítják, mert a Duna magas vízállásakor összekeveredik a folyóvízzel.

A több mint egy kilométer hosszú alagút a Gellért, a Rudas és a Rác fürdőt köti össze. Különféle elképzelések születtek a hasznosítására –az egyik terv egy terápiás barlangvasút volt, amely a fürdők között közlekedett volna. Ezen az alagúton halad át a Kelenföldi Erőműből érkező távfűtés gerincvezetéke, és innen közelíthető meg a Karfiol-barlang, más néven a Szüzek barlangja is.

Buda visszafoglalása után az épület I. Lipót háziorvosáé, Illmer Frigyesé lett. Ezután a létesítmény cserék és házasság révén Koischor Szilárd ügyvédhez került, aki kibővítette a fürdőt, kisebb háló- és fürdőszobákat építtetett ki. A fürdőt Sáros fürdőnek nevezték a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel együtt feltörő forrásiszap miatt.

1894-ben a Ferenc József híd – a mai Szabadság híd – építésekor a Gellért-hegy Duna-közeli lejtőit levésték, a Sáros fürdőt pedig lebontották. Később Budapest fejlesztésének koncepciójában fürdők kiépítése szerepelt, kihasználandó a nagyszerű gyógyvíz-adottságokkal, több mint száz természetes gyógyvízforrással rendelkező területet. A Szent Gellért fürdő mellett a mai Rudas- és a Rác gyógyfürdő is az úgynevezett budai hőforrásokra épült. A XX. század első évtizedében írtak ki tervpályázatot a fürdő újjáépítésére.

A mai Gellért Hotel és Gyógyfürdő 1912 és 1917 között épült Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor tervei alapján. Megépülése után egy évvel, 1918-ban nyitotta meg a kapuit. Ugyanebben az évben a Gellért Söröző is megnyílt, amely a fürdőhöz és a szállodához hű stílusjegyeket kapott. A fürdőkomplexum Budapest első luxuskategóriájú létesítménye volt, akkoriban Európa legkorszerűbb gyógyfürdőjének számított. Jóformán a megnyitás után rögtön el is kezdődött a fürdő kibővítése: 1927-ben strandfürdő, 1934-ben pedig kültéri pezsgőfürdő is épült a fürdőkomplexumban. Az 1920-as évektől a Gellért Szállóba már nemcsak automobillal érkezhetett az úri közönség, de akár repülővel is – ugyanis ekkor nyitott meg a budai rakparton a nagy szenzációnak számító dunai hidroplánkikötő.

A II. világháborúban a fürdőkomplexum épületei harminc évig tartó helyreállítást igénylő károkat szenvedtek. A világháború előtti fénykorában a fürdőt neves külföldi személyek is meglátogatták: többek között Julianna holland királynő, aki a mézesheteit töltötte a szállóban, Rabindranáth Tagore indiai költő, valamint Yehudi Menuhin amerikai hegedűművész is vendége volt a szállónak. Pusztai Sándor, a fürdő egykori úszómestere a fürdőben megforduló hírességek egy részéről 1930 és 1939 között fotókat is készített. A képeken Klebelsberg Kuno kulturális miniszter, Báró Hatvany Lajos irodalomtörténész és Karinthy Frigyes is látható, hogy csak néhányat említsünk a kor nevezetes alakjai közül. 2012-ben "Miniszterek gatyában" címmel kiállították a megmaradt fényképeket.

A fürdő és a szálló együttese a késői magyarországi szecesszió jegyében épült, kupolái barokkos vonalvezetésűek. A főbejáratnál találhatók Róna József nagyszabású, gyógyulást jelképező szobrai, melyek a fürdő íves kapujának két oldalát díszítik. A fürdő fedett részében öt termál- illetve gyógyvizes medence, két merülőmedence, valamint egy úszómedence is található. A termálfürdő-részlegeket szobrok, a falakat ólomüveg és színes Zsolnay porcelánok díszítik. Az úszómedence fölött karzat épült, amelyről a büfé és a szabadtéri medencék is megközelíthetők. Az úszómedence két oldalán kiépített folyosókról hajóablakokon keresztül alulról is látható a medence vize.

A színes mozaikokkal burkolt előcsarnok a fedett, üvegtetős központi csarnokba vezet. A csarnok díszablakait Hende Vince festőművész tervei alapján Róth Miksa üvegfestő készítette. Az ablakok Arany János Buda halála című művének egyes jeleneteit ábrázolja. A főcsarnok végében Huszár Adolf Vénusz és Ámor-szobra található. A három, évszakokat ábrázoló szobor 1961-ben került a fürdő fogadócsarnokába: Dabóczi Mihály a Tavasz, Szabados Béla a Nyár, illetve Stöckert Károly az Ősz szobrának alkotója. A fürdő kertje a világháború után készült el, amelyet a század kiemelkedő szobrászainak alkotásai díszítenek: Telcs Ede Gyermekfigurák és Gárdos Aladár Küzdelem a hüdrákkal szobrai. Utóbbi szoborcsoport hátoldalán egy díszes, férfifejjel díszített kút található.

A fürdőben eredetileg külön női és férfi termál részleg üzemelt, és csak 2013 elejétől lett koedukált. A Gellért fürdő 2007 és 2008 között átfogó felújításon esett át, azonban a fürdő eredeti berendezései és stílusa szerencsére megmaradt, így újra eredeti pompájában tündököl. A fürdő korszerűsítése során a medencék új vízszűrő-forgató berendezéssel lettek ellátva. A vendégek gyógykezeléseket és szépségkúrákat is igénybe vehetnek, emellett masszázsszalonok, gőzfürdő, napozóterasz, sókamra, sőt még fogorvosi rendelő is található a fürdőkomplexumban. A fürdő különlegessége a kerthelyiségben található: a kilencven fokos finn szaunából remek kilátás nyílik a gellért-hegyi panorámára.

A Gellért fürdő bejáratával szemben található Forrásház, más néven Gellért kút kiépítése 2002-ben kezdődött el, és a következő év tavaszára készült el. A kút vízköpőiben 2004-ben kezdett el csordogálni a víz. Az eredeti terv szerint forrásvíz folyt volna keresztül a kúton, azonban ez nem valósult meg, így a Forrásházban csapvíz áramlik. A Gellért kutat Dévényi Sándor tervei alapján építették meg, emellett a tér mai állapotára való átalakítása is az ő nevéhez fűződik. 2004 óta a Fővárosi Vízművek üzemelteti a kutat.

Elérhetőségek

Telefon: +36 1 466 61 66

E-mail: gellert@spabudapest.hu

Web: www.gellertfurdo.hu

Nyitva tartás:

Hétfő-vasárnap: 6:00-20:00