Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom

A Gellért-hegy déli oldalában elhelyezkedő sziklatemplom majdnem egy évszázados múltra tekint vissza. A pálos rend temploma fontos történelmi ereklyéket és műemlékeket őrzött meg azóta, hogy a rend szerzetesei a XX. század közepén hazatértek.

Gellért-hegyi Sziklatemplom
Gellért-hegyi Sziklatemplom Fotó: funiQ

A Magyarok Nagyasszonya sziklatemplomot a Szent Iván-barlangban alakították ki. Egyes történeti leírások szerint eredeti nevét a remeteként itt élő Szent Ivánról kapta, aki a hegy lábánál feltörő források meleg vizével gyógyította a hozzá érkező beteg embereket. A sziklatemplom kialakításának ötletét a Lourdes-i barlang – hivatalos nevén Massabielle-barlang – ihlette, ahol a legendák szerint a Szent Szűz többször is megjelent egy tizennégy éves kislány előtt. Az 1920-as években a barlang oltáránál tett látogatást egy magyar zarándokcsoport, és a hazatérésük után előterjesztették a sziklakápolna megépítésének ötletét. Eredetileg egy, a Lourdes-i barlanghoz hasonló szentély kialakítását tervezték.

A templomot Wichinger Károly építette dr. Lux Kálmán tervei alapján. A templom még csak egy barlangszáj volt, amikor megépítették – ez volt a templom szentélye, a főhajó a szabad ég alatt, a vasrácson kívüli sziklateraszon volt. A sziklatemplom ma két részből áll: a felső része az ősi, természetes úton keletkezett Szent Iván-barlang, az alsó pedig mesterségesen kialakított sziklaüregek rendszere, amely a hegy belsejében helyezkedik el. A hegy alatti természetes hőforrások egész évben kellemes, húsz fok körüli hőmérsékletet biztosítanak a templomnak.

a Sziklatemplom bejárata
A Sziklatemplom bejárata Fotó: funiQ

Bár a sziklatemplom kialakításának ötlete már 1924-ben felvetődött, az építési munkálatok csak később, 1931-re fejeződtek be. A templom kibővítése a megépülés után folytatódott: 1934-ben még egy neoromán stílusú kolostorral is kiegészítették, 1936-ban pedig a templom bejárata fölötti sziklaoromra állítottak egy kivilágított fakeresztet.

A templom a pálos rend számára épült, amely az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend. 1786-ban II. József osztrák császár sok más szerzetesrenddel együtt a pálos rendet is feloszlatta. A rendnek csak két kolostora maradt meg, mindkettő Lengyelországban. A csaknem százötven évnyi száműzetés után 1934-ben a kalocsai érsek Częstochowába utazott, ahonnan az addig ott letelepedett pálos szerzetesekkel tért vissza. A XX. század közepéig működő, budai közélettel foglalkozó hetilapban, a Budai Naplóban a következőképp írnak a pálosok hazajöveteléről: „A legmagyarabb szerzetesrend visszatérése nemcsak örömünnepe minden igaz magyarnak, de egyúttal szimbólum is, mint ahogy szimbólum az őrzésükre bízott Sziklatemplom, amelynél szilárdabb háza alig van az Úrnak.”

Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom
Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom Fotó: funiQ

A II. világháborúban rengeteg lengyel menekült érkezett Magyarországra, és gyakorta látogatták meg a sziklatemplomot. Mindszenty József bíboros itt tartott beszédeit zarándokok tízezrei hallgatták a templom bezárása előtt.

Az 1950-es években a kommunista rendszer eltörölte a szerzetesrendeket Magyarországon. A sziklatemplom szerzeteseit 1951-ben kitoloncolták a kápolnából, a templom bejárata fölött álló keresztet ledöntötték, majd egy évtizeddel később a templom bejáratát egy másfél-két méter széles betonfallal torlaszolták el. A rendszerváltásig a templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomás kapott helyet, a kolostort pedig kollégium céljára használta az Állami Balett Intézet.

A Gellért-hegyi Sziklatemplom feletti kereszt
A Gellért-hegyi Sziklatemplom feletti kereszt Fotó: funiQ

A sziklakápolna negyven évig állt elzárva, mígnem 1990-ben ismét a pálos rend tulajdonába került, majd újra megnyitotta kapuit. 1992-ben lebontották a bejáratot elzáró betonfalat, melynek egy darabja még ma is ott áll a bejárat jobb oldalán, a kommunista diktatúra évtizedeire emlékeztetve az odalátogatókat. Az új keresztet 2001-ben azon a napon állították fel, amelyen ötven évvel korábban ledöntötték. Ebben az évben szentelték fel Kő Pál szobrász művét, a Szent István király szobrot, amely a lova mellett álló államalapítót formázza meg, kezében egy román kori templom modelljét tartva.

Szent István-szobor a Gellért-hegyen, háttérben a Szabadság híd
Szent István-szobor a Gellért-hegyen, háttérben a Szabadság híd Fotó: funiQ

A templom bejáratánál, a vasrácson a pálos rend címere látható. Az egykori Szent Iván-barlangba lépve a lourdes-i Szűzanya szobra, a bejárattal szemben pedig Boldog Özséb, a pálos rend alapítójának szobra áll. A szobortól balra Mindszenty József bíboros domborműve található. A barlangból alagútszerű folyosó vezet a mesterségesen kialakított templomrészbe, amely a szentmiséknek ad otthont.

Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom
Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom Fotó: funiQ
  • Mindszenty József domborműve
    Mindszenty József domborműve Fotó: funiQ
  • a filmvetítő terembe vezető lépcső, két oldalán Boldog Özséb-szobrával és egy régi fakereszttel
    A filmvetítő terembe vezető lépcső, két oldalán Boldog Özséb-szobrával és egy régi fakereszttel Fotó: funiQ
  • Magyarok Nagyasszonya-szobor a nevét viselő sziklatemplomban
    Magyarok Nagyasszonya-szobor a nevét viselő sziklatemplomban Fotó: funiQ
  • a barlangrendszer temploma, ahol a szentmiséket tartják
    A barlangrendszer temploma, ahol a szentmiséket tartják Fotó: funiQ

A Szűzanya Szent Koronával ékesített szobrának különlegessége, hogy a kis Jézus nem Mária karján ül, hanem a lábánál áll, és az országalmát édesanyjának nyújtja. Az ábrázolás Szent István királyra is vonatkoztatható, aki Isten akaratát teljesítve a Szent Koronát és az egész nemzetet a Boldogasszony oltalmába ajánlotta. A Szűzanya szobra mellett kapott helyet Szent István, az első magyar király szobra.

A Mária-szobor közelében áll Szent Pál szobra sajátos, állandó jelvényeivel körbevéve: egy oroszlánnal és egy hollóval, aki egy kenyérdarabot tart a csőrében. Továbbmenve a lengyel kápolnához lehet eljutni, ahol a háború végét várták a templomban menedékre lelő menekültek. A kápolna korlátján a két nemzet címere látható, amelyet a harmadik, pálos címer középen összefog. A híres częstochowai szentély képének, a Fekete Madonnának egy másolata is megtalálható a lengyel kápolnában, valamint a lengyel uralkodóház jelképe, a Jagelló-sas is itt látható. Itt kapott helyet a magyar Szent Hedvig szobra is, aki lengyel királyné volt.

Jagelló-sas és Szent Hedvig szobra a sziklatemplom lengyel kápolnájában
Jagelló-sas és Szent Hedvig szobra a sziklatemplom lengyel kápolnájában Fotó: funiQ

A lengyel kápolnából a főhajóba vezet az út. A főoltárt 1990-ben Angelo Acerbi pápai nuncius szentelte fel. Az oltár Sikota Győző iparművész tervei alapján a pécsi Zsolnay Porcelángyárban készült. Az elején lévő díszítés az őskeresztények egyik jelképét, a halat ábrázolja: a domborművön a Szentháromságot jelképezi a három hal, melyeknek egy feje van. Az oltár előtt álló hatalmas feszületen a haldokló Jézus látható. Eredetileg a limpiászi minta alapján készült feszület 1951-ben megsemmisült; ma Szerváciusz István faragóművész hársfa-feszülete áll az oltárnál.

A főoltárral szemben, a bal oldalon Majzik Mária keramikus alkotása, a Szent Gellért dombormű található. A domborművön a szent nem püspökként, hanem imádkozó remeteként látható. A templom szentségháza fölött található a pálosok legfontosabb ereklyéje: Szent Pál lábszárcsontjának egy darabja.

A sziklatemplomban egyedülálló módon találkoznak a történelmi a nemzeti, kulturális, vallási, valamint természeti örökségek és értékek. Mindenképpen érdemes megcsodálni a hegyoldalban elhelyezkedő templomot, amely a nyitva tartási időben, a szentmisék időpontjainak függvényében szabadon látogatható.

Elérhetőségek:

Tel.: +36 1 385 1529
E-mail: info@sziklatemplom.hu
Web: www.sziklatemplom.hu

Nyitva tartás:

Hétfő-szombat: 09.30-19.30
Vasárnap: zárva

Szentmisék:

Hétfő-péntek: 8.30, 17.00, 20.00
Vasárnap: 8.30, 11.00, 17.00, 20.00