Kopaszi-gát

A XI. kerület Nádorkert nevű városrészének szívében található a Lágymányosi-öböl és az öblöt a Dunától elválasztó Kopaszi-gát. A gát az Összekötő vasúti híd és a Rákóczi híd lábánál helyezkedik el, és mintegy kilencszáz méter hosszú. A 2000-es évek közepén megkezdett felújítása során parkosították a gátat, játszótér, és vendéglátóegységek is épültek, így kedvelt pihenőhely lett a korábban elgazosodott területen. 2016 tavaszán a gátra tervezett nagyszabású építkezések látványtervét hozták nyilvánosságra.

A Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl, nevével ellentétben Nádorkert városrészhez tartozik. Nádorkert Újbuda földrajzilag jól elkülöníthető kerületrészeinek egyike – a Budafoki út, a Dombóvári út, a Vízpart utca, Hauszmann Alajos utca által határolt terület. Egykor színvonalas gazdálkodás folyt ezen a városrészen. A körülötte lévő szántóföldektől sövénnyel, fákkal kerítették el, és gondosan művelték. Gazdasági épületek álltak rajta, és híres volt gyümölcsfa kertészete. A XX. század elején ide akarták telepíteni a Budapesti Egyetemi Botanikus Kertet – vagyis a Füvészkertet –, más tervek szerint pedig a népstadion kapott volna helyet a városrész területén.

A Kopaszi-gát kialakítása kulcsfontosságú volt a fővárosi folyószabályozásban az árvizek elkerülése végett. A mai Lágymányosi-öböl és az úgynevezett Kopaszi párhuzammű építése 1870-ben kezdődött, és 1876-ra készült el. Létesítésére azért volt szükség, mert az 1838-as jeges árvíz során a Kopaszi-, a Nyúlfutási-zátonyokon elakadt a jég, így néhány napon belül helyenként több méter vastag jégtorlasz keletkezett, amely elzárta a víz útját. Ezért 1870-ben elkezdték megtervezni Dél-Buda Duna-partjának feltöltését, és elrendelték a szabályozási munkálatok megkezdését. Először a Soroksári-Duna-ágat zárták el, majd a folyó Dél-Budánál kiszélesedő, jobb partjánál egy részét levágták – ezáltal jött létre a Lágymányosi-öböl elődje, a Lágymányosi-tó.

Lágymányosi-öböl A XI. kerületben található a Lágymányosi-öböl, amely már a XX. században kedvelt szabadidőközponttá vált: úszni, horgászni, evezni is jártak ide az emberek. A II. világháború után elhanyagolt területet az ezredforduló után megújították, és azóta is az egyik leglátogatottabb budapesti közpark.

A párhuzammű létrehozása után az öbölben korszerű, az áruk ki- és berakodására alkalmas, vágányzattal is ellátott téli kikötőt kívántak kiépíteni. A XX. század elején Nádorkert rohamos fejlődésnek indult a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – akkoriban még József Műegyetem – megépítése során mintegy hét hektáros területet töltöttek fel a tó északi részéből. 1930-ban megkezdődött a Lágymányosi-tó Összekötő vasúti híd felé eső részének feltöltése. A feltöltéshez szükséges földet a lágymányosi kikötő déli részének kotrásával nyerték, ezzel egyrészt építési területet nyertek, másrészt a tervezett téli kikötő is használhatóvá vált. 1937-re pedig három déli Duna-híd is megépült.

A mesterségesen kialakított Kopaszi-gáton csónakházak, üdülők, kisvendéglők épültek. A II. világháború után, az 1960-as években újból megélénkült a vízi élet, azonban az iparosítás során az öböl partján gyártelepek épültek, és megindult a természeti értékek pusztulása. Innentől fogva spontán alakultak ki rajta az egyes magántelkek, ipari létesítmények. Másfél évszázadon át lényegében kihasználatlanul állt, és csak a XXI. század elején kezdték el bevonni a területet a főváros életébe.

A Kopaszi-gát átalakítását már a XX. század végén is tervezték, így a terület építményei bontás alá kerültek. Nemes Gyula 1998-tól dokumentumfilmen követte nyomon a Kopaszi-gát átalakulását és a régi bódék elbontását. Letűnt világ című filmjét 2008-ban mutatták be a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon. Az alkotás elnyerte a 2008-as év legjobb dokumentumfilmjének járó díjat.

2003-ban a tulajdonosok és az önkormányzat döntést hozott a terület fejlesztéséről. Újbuda önkormányzata 2003-ban megalapította az Öböl XI. Kft. nevű társaságot. 2007 nyarára a közművesített közpark megépült a gáton és az öböl partjainál, ezáltal Budapest egyik legkorszerűbben parkosított területe jött létre. A park üzemeltetője kérelmezte, hogy hivatalosan is nyilvánítsák fürdőhellyé a Kopaszi-gátat, azonban az illetékes hatóság a fürdést nem engedélyezte. Bár strandolni még nem lehet az öbölben, azonban a kikapcsolódásra vágyókat az öböl területén egy jachtkikötő, valamint kajak-kenu és sárkányhajó egyesület is várja. Mára a Kopaszi-gát is kedvelt pihenőhely lett. A gáton éttermek, kávézók, teraszok és egyéb vendéglátó egységek nyíltak. A Kölyök Öböl Játszóház – tulajdonképpen már egy kisebb méretű kalandparknak is tekinthető – gondoskodik a gyermekek szórakozásáról, a szülők pedig kikapcsolódhatnak a játszóház kávézójában. Újbuda egyik legkedveltebb közparkja kilátása miatt sem utolsó – innen csupán pár lépés a Duna. A park ideális piknikező hely, ha azonban nem szeretnénk a piknikkosarainkat magunkkal vinni, a Fruska Picnic & Bistro a piknikezés hangulatát nyújtja vendéglátói környezetben.

A park teljes egészében kamerával megfigyelt terület, emellett a gáton a vízirendőrség is ügyel az idelátogatók biztonságára. A vízirendőrség épülete a bejárat mellett, bal oldalt, a víznél helyezkedik el. A monumentális épület – amely nem elhanyagolható darabja a kortárs építészetnek – Váncza László és Szécsi Zoltán tervei alapján, beton, fém, fa és üveg anyagokból készült. Az épületek a gáton színvilágban és hangulatban is hasonlítanak egymáshoz – a legjellemzőbb építészeti megoldás a vendéglátó egységek épületein a hatalmas üvegablakok beépítése, amelyek ily módon hozzák közelebb a természetet a vendégekhez.

A gáton számos sportesemény is megrendezésre kerül – 2012-ben az öbölben rendezték meg a harmadik Red Bull Röpnapot, melynek keretében a versenyzők kizárólag saját kezűleg épített járművekkel indulhattak – a kreatív ötletek között volt repülő rózsaszín cipő, fűnyíró, sapka alakú „repülő” jármű is. 2014-től a gáton már több helyen is vetítették a labdarúgó világbajnokság mérkőzéseit. 2016-ban pedig az IronMan triatlonverseny kiindulópontja is a Kopaszi-gát volt, és ez alkalomból számos programlehetőséggel várták azokat is, akik nem indultak el a versenyen.

Az öböl a kikapcsolódási lehetőségek mellett a természeti értékekben is gazdag – az átalakítás ellenére is igen változatos élővilággal rendelkezik. A halak jellemzően a Dunával határos területen élnek, ahol a víz kellően átkeveredik. Három védett faj is előkerült innen, a nyúldomolykó, a tarka géb, valamint a tüskés pikó. Madárvilágára elsősorban a vízhez kötődő fajok jellemzőek. A kis lile néhány évig távol maradt a gáttól, az utóbbi években viszont újbóli jelenlétét sikerült regisztrálni. Budapesten ritka, partközelben élő madarakat is megfigyeltek, például a hazánkban nem fészkelő havasi partfutót. Az öbölben rendszeresen láthatunk sirályféléket. A közelmúltban kihelyezésre került egy az énekesmadarak megtelepedését elősegítő odútelep, amely a jövőben várhatóan tovább gazdagítja az öböl és környékének élővilágát.

A gát Duna felőli oldalán dús növényzet alakult ki – az itteni területet a fákkal, a növényekkel, az élővilággal együtt természetvédelmi területté nyilvánították. A 2010-es évek elején számoltak be először az öböl környékére költözött hódról – az is feltételezhető, hogy egy egész kis hódcsalád is letelepedett itt –, amelyet a „Kopaszi-gát hódja” és az „öbölhód” elnevezésekkel is szokás emlegetni. 2014-ben Horváth Ádám az Év Természetfotósa versenyén a megnyerte a Kezünkben a Föld-kategóriát az öbölben tanyázó hódról készült fényképével. Ha szeretnénk megtalálni a hódot, akkor szürkületkor érdemes a gátra kimenni, ugyanis ekkor kanyarodik a gát déli csücskéhez, és a parttól körülbelül három méter távolságban úszik felfelé, az árral szemben.

A Kopaszi-gát értékeinek kihasználására, további fejlesztésére már évekkel ezelőtt születtek tervek: lakásokkal, irodákkal, egy bevásárló- és szórakoztató központtal, fitness-wellness-spa és egészség centerrel, egy szállodával, egy új híddal és kikötővel egészítenék ki. 2016-ban nyilvánossá váltak a Kopaszi-gát északnyugati részének beépítési- és látványtervei – az elképzelések szerint Budapart névre keresztelt lakónegyed fog itt épülni. A beruházók olyan negyedet szeretnének létrehozni, ahol nemcsak lakó- és irodaépületek fognak állni, hanem ahova az emberek szívesen eljárnak kikapcsolódni, szórakozni, eltölteni a szabadidejüket. A Budapart lakónegyed építési terveinek megalkotásához egy dán építész céget, az Adeptet bízták meg a beruházók. A tervek érdekessége, hogy magas és alacsony épületek egyaránt épülnek majd – az épületek ilyen fajta sokszínűségének, különböző magasságainak célja, hogy mindenkinek hasonlóan jó kilátása legyen a Dunára. A leendő épületek mindegyikéhez közvetlenül tartozik majd egy-egy nagyobb zöldfelület, a lakónegyed közepén pedig egy központi park kiépítését tervezik.

A Kopaszi-gát történelmi múltja, lehetőségekben gazdag jelene és a további fejlődés felé mutató jövője révén fontos szerepet tölt be a XI. kerület életében. Akár sportolni, akár sétálni vagy pihenni szeretnénk, meginnánk egy kávét a dunai természet közelségében, a Lágymányosi-öböl és környéke kitűnő választás.

Nyitva tartás:

A gát közparkja minden nap 6.00–22.00 óráig tart nyitva.