Építészeti kalandozások Újbudán

Túránkat a főváros egyik legnépszerűbb pontján, a Kopaszi-gáton kezdjük. Itt mindjárt több érdekes épületet is láthatunk: a terület felújításakor neves építészek kaptak lehetőséget arra, hogy a park kiszolgáló épületeit megtervezzék. A bejárat után elsőnek a vízi rendőrség Duna-parton álló, különleges formájú őrsparancsnoki épülete jön szembe, ami Váncza László és Szécsi Zoltán tervei alapján épült 2007-ben. Végigmenve a gáton haladó sétányon a Turányi építésziroda által tervezett pavilonokat tekinthetjük meg, amelyekben különböző vendéglátóegységek működnek.

Kopaszi-gát Az eredetileg árvízvédelmi céllal létrehozott Kopaszi-gát mára túlnőtt a kezdeti funkcióján. A 2000-es években felújított, parkosított gáton éttermek, kávézók várják az ide látogatókat. Jó időben a füvesített területeken piknikezhetünk, emellett a gát és az öböl számos sportolási lehetőséget kínál.

Menjünk vissza az öböl mélye felé, és induljunk el a partvonal mentén a Hengermalom út irányába. Itt egy kicsit visszaugrunk az időben: a Kelenföldi Erőmű és a vele átellenben elhelyezkedő Budai Hengermalom egyaránt a városnak abból az időszakából származnak, amikor hatalmas sebességgel épültek ki Budapest ipari létesítményei. A Kelenföldi Erőmű épületei 1914-ben épültek Borbíró Virgil és Reichl Kálmán tervei alapján.

Kelenföldi Erőmű A magas műszaki színvonalon üzemelő Kelenföldi Erőmű napjainkban is fontos szerepet játszik Újbuda jelentős részének távhőellátásában. A hőerőmű 2005-ben bezárt kapcsolóháza mára híres ipari műemlékké vált: a magával ragadó atmoszférával rendelkező épületben több hollywoodi filmet is forgattak.

Budai Hengermalom A Budai Hengermalom a XI. kerület, Nádorkert kerületrész ipari területén fekszik. Az 1909-ben felépült malom a századelő legkorszerűbb eljárásaival működött, hozzájárulva a főváros malomipari nagyhatalommá válásához. A budai malom több mint tíz éve nem üzemel, épülete ma helyi védelem alatt áll.

Induljunk el a Hengermalom úton a kerület belseje felé. A Budafoki út sarkán megpillanthatjuk a bevásárló körútjainkról talán ismerős Újbuda Centert. A vásárlók közül sokan talán nem is sejtik, de az épület valójában évtizedeken át a Magyar Kábel Műveknek adott otthont. Az 1960-ban épült csarnokot szerencsére nem bontották le, így ma is megcsodálhatjuk a hatalmas szerkezetet, aminek a legjellegzetesebb része a Hengermalom út felé néző, eltolt ablakokból álló homlokzat. A különbség pedig csak annyi, hogy ma kábelgyártás helyett kereskedelem folyik az épületben.

Újbuda Center A Budafoki út és a Hengermalom út sarkán áll az Újbuda Center. A bevásárlóközpont egykor a Magyar Kábel Műveknek adott otthont. A csarnokot nem bontották le, hanem átépítették így ma is megcsodálhatjuk az épület monumentális szerkezetét. Jellegzetes az épület eltolt ablakokból álló homlokzata.

A Hengermalom úton egészen a Sopron útig menjünk, majd itt (közvetetten kanyarodva) balra mindjárt az ALDI szupermarket épülete ötlik szembe. Ennek is van egy története: mielőtt szupermarket lett belőle, hajtóműgyárként üzemelt. A Kendik Géza tervei alapján újjászületett épületben ma hajtóművek és csapágyak helyett zsemlét és felvágottat találunk.

Budapesti Hajtóműgyár, ma Aldi szupermarket A Hengermalom út és a Sopron út kereszteződésénél lévő Aldi szupermarket egykor hajtóműgyárként üzemelt. A hajdani gyárat Kendik Géza tervei alapján építették át szupermarketté. Budapesti Hajtóműgyár névvel még z 1970-es években II. osztályú focicsapat is működött.

Hasonló átalakuláson ment át egy utcával arrébb a fonógyár, csak jóval korábban: a Sopron úton balra kanyarodva kiérünk a Sztregova utcába, ahol balra fordulva egy rendhagyó homlokzat mögött 1995 óta működik Budapest népzenei kultúrpalotája, a Fonó. Az utóbbi években kiegészült az Artus nevű kiállítóhellyel is, amely az épületegyüttes igazán ipari hangulatú részlegében működik. Nyitva tartási időben érdemes mindkettőben körülnézni.

Fonó Budai Zeneház A magyar és a határon túli népzene és néptánc művelésének biztosít helyet Fonó Budai Zeneház. A Fonóban volt az elmúlt évek legnagyobb népzenei gyűjtése, amelyből lemezeket is kiadtak. A zeneházban a jazz és egyéb világzenei irányzatokat képviselő művészek koncertjei is megtekinthetők.

A Sztregova utca végén balra kanyarodva menjünk végig a Nándorfejérvári úton, majd a Nádorliget utcán. A számos fa mellett az utcát sok, a közelmúltban épült lakópark, lakóház szegélyezi: a kortárs lakóépület-építés jellegzetes tárháza ez.

A Nádorliget utca végén balra kanyarodunk a Dombóvári utcán. A Fehérvári útnál szemben, a tér bal oldalán a fehérvári országút régi, téglahomlokzatos vámházát láthatjuk; ma különböző cégek működnek benne. Szemben, a Fehérvári út túloldalán feltűnik egy világosabb tégla épület is, ez ad otthont a Budapest Mecsetnek, amelyet a napi imádságon kívül bármikor szabadon látogathatunk.

Budapest Mecset A 2000-ben létrejött Magyarországi Muszlimok Egyháza 2011 nyarán költözött mai központjába, az újbudai egykori irodaházból lett Budapest Mecsetbe. Az imaházban minden nap öt imádságot tartanak, ezen kívül napközben mindig nyitva áll minden érdeklődő előtt.

Mi azonban nem erre megyünk, hanem jobbra kanyarodva átbújunk a vasúti híd alatt, és mindjárt utána átkelünk az út túloldalára, majd a parkban levő bicikliúton folytatjuk utunkat. Útközben az üdülőnek is beillő, zsalugáteres villalakás-épületeket figyelhetünk meg jobb oldalunkon. Továbbkerekezve, mikor jobb oldalt feltűnik egy játszótér, térjünk le a bicikliútról, kerüljük meg jobbról az utat középen kettéválasztó szigetet. Az itt látható „gombák” egykor az itt levő, 1967-ben megépült, a korszak jellegzetes buszvégállomásához tartoztak, ma pedig a Tranzit nevű étterem és bár teraszát alkotják – ahogy az egykori váróterem az étterem belsejét.

Tranzit Art Café A XI. kerületben, a Kosztolányi Dezső tér közelében az egykor ibuszpályaudvar váróterméből alakult át kávéházzá a Tranzit Art Café. A bisztróban változatos kulturális eseményeken vehetünk részt, koncerteken, irodalmi esteken. A kávéház gyakran szervez jótékonysági rendezvényeket is.

Menjünk tovább, követve a Kosztolányi Dezső tér külső ívét az óramutatóval ellentétes irányban, elkerülve a Feneketlen-tavat, és keresztezve a Bocskai utat forduljunk jobbra a Bartók Béla úton. A második utcasaroknál jobb oldalt levő lakóház földszinti homlokzata kitűnik a többi közül mélyen kinyúló előtetejével: ez volt egykor a Simplon, majd később Bartók Mozi. Ma számos különböző egység használja a mozi területét, legnagyobb részét a Semmi Extra nevű étterem hasznosította újra.

Bartók mozi 1910-ben Simplon néven nyílt meg Dél-Buda egykor legmodernebbnek számító mozgóképszínháza, a későbbi Bartók mozi. Nyitásakor egyszerre volt mozi, ahol a némafilmeket zongorán kísérték és színház, ahol zenés-táncos revüket mutattak be. Az 1998-ban bezárt mozi helyén ma bár és kávézó működik.

Ha néhány métert tovább megyünk, már a körtéren találjuk magunkat, amelynek közepét egy igazán ismert, szintén „újrahasznosított” épület uralja, a „Gomba”, az egykori HÉV-végállomás 1941-ből származó elegáns kiszolgálóépülete, ahol ma vonaljegyek vásárlásán kívül ehetünk és ihatunk is.

Gomba A Móricz Zsigmond körtér közepén áll egy kör alakú épület, amelyet manapság csak Gombaként emlegetünk. A Gomba egykor közlekedési csomópont volt, az 1956-os forradalom idején lőszerraktárként is használták, napjainkban pedig kávézóknak, illetve BKK-ügyfélközpontnak és jegypénztárnak ad otthont.

Érdemes megemlíteni a hátunk mögött ívben kanyarodó épületeket is, a Gregersen házsort, amely a '30-as évek egységes modern épületegyüttesének egyik ritka példája. Ha végigmegyünk a tér külső körívén, menjünk tovább egyenesen a Váli utcába, majd az utca végén jobbra a Bercsényi utcába. Mindkét szakaszon számos változatos homlokzatot figyelhetünk meg főleg a '70-es évekből, de van itt '50-es évekbeli szocreál homlokzat (Bercsényi utca, Építész Szakkollégium) és kortárs színes erkélyek is az Allee-hoz csatlakozóan.

A Bercsényi utcából tovább, keresztezve a forgalmas Október huszonharmadika utcát, a Baranyai tér jobb oldalán át, majd jobbra és kétszer balra kanyarodva a Hamzsabégi útra jutunk. Itt bal oldalunkon több kapubejáró körül is kerámiából készült, különböző állatokat, arcokat ábrázoló plaketteket figyelhetünk meg.

Az utca végén egy rövidebb bicikliútszakaszon át jutunk ki a Budafoki úthoz. Enyhén balra kanyarodva keresztezzük az utat, és folytassuk a kerekezést a túloldalon, a Neumann János úton. A következő lehetőségnél balra kanyarodva a Warga László utat kövessük. Bal oldalon feltűnik a Lázár Antal és Magyar Péter által tervezett Tüskecsarnok épülete, amelyet 1996-ban kezdtek el építeni, de csak 2014-ben fejeztek be.

Tüskecsarnok A Tüskecsarnok az 1996-os világkiállításra tervezett sportcsarnok, amely végül csaknem húsz évvel később, 2014-ben készült el. A csarnokban két squashpálya, konditerem, spinning-gépek, valamint fitnesz- és wellness részleg is helyet kapott. 2016-ban pedig átadták a Lágymányosi Sportuszodát is.

Ismét balra kanyarodva a Magyar tudósok körútján láthatóvá válik a 2016-ban átadott uszodakomplexum is. Érdekesség, hogy eredetileg a Tüskecsarnok „kistestvére” állt volna itt, vagyis a csarnok arányosan kicsinyített épületében lett volna az uszoda, ám a 16 év kényszerszünet után végül más elképzelések alapján épült fel.

Menjünk tovább a körúton. Míg jobb oldalon a BME új épületeit (I és Q), illetve az MTA TTK új épületét láthatjuk, bal oldalon két templom áll egymás mellett. Az első az ún. Lágymányosi Ökumenikus Központ, tiszteletet parancsoló téglahomlokzattal, éles szögekkel, elegáns ablaksorral, Benczúr László tervezésében (2002). A másik a Magyar Szentek temploma, amely eredetileg az 1996-os világkiállítás Vatikán pavilonja lett volna, és Török Ferenc és Balázs Mihály tervei alapján épült. Törökös kupolájával és piramisszerű harangtornyával, favázas összekötőhídjával mindenképpen megtekintésre érdemes: lépjünk be a kapun, és nézzünk körül.

Magyar Szentek temploma A Magyar Szentek temploma a Petőfi híd budai hídfő mellett épült fel. A templom főleg egyetemi épületek veszik körbe, így a lágymányosi egyetemisták lelki központjaként szolgál. Török Ferenc és Balázs Mihály Ybl Miklós-díjas építészek tervezték az épületet, amelyet 1996-ban szenteltek fel.

Kiérve a Duna-partra távolról megnézhetjük az A38 koncerthajót, majd jobbra kanyarodunk, és a bicikliúton a lámpán átkelve, majd a híd előtt a rakpart túloldalára érünk vissza kiindulópontunkra, a Kopaszi-gátra.