funiQ logo

Zala Zöld Szíve

Töltsd le az útvonalat GPX-fájlként a GPS eszközödbe!
Teljes táv: 390 km
Össz. emelkedő:  4 850 m
Össz. lejtő: -5 200 m
Magasság max.: 332 m
Magasság min.: 132 m

Zala megye déli része egy felfedezetlen varázslatos vidék, ahol erdőkkel és szőlőkkel koszorúzott dombok között apró falvak bújnak meg. A szelíd természet, a béke és nyugalom birodalma ez a mindenkit befogadó táj, mely minden kerékpáros számára feledhetetlen élményt nyújt.

Keresztelő Szent János-templom

A Dél-Zalai Erdőtáj Magyarország délnyugati szegletében található, a horvát és a szlovén határ szomszédságában, Budapesttől 230 km-re. Kerékpározásra kijelölt útjai Letenye és Lenti között több mint 180 km hosszúságban kanyarognak kis forgalmú és erdei utakon.

A dél-zalai vidék dombhátakra felkapaszkodó és völgyekbe lefutó, szeszélyesen kanyargó békés útjai minden kerékpáros számára feledhetetlen élményt nyújtanak. Csodálatos, természeti kincsekben gazdag vidék ez, mely arra vár, hogy felfedezzék, rejtett értékeit mindenki számára feltárhassa.

vadászház

Az először ideérkező látogatóknak a kiterjedt erdők, domboldalakon fekvő és völgyekben megbújó apró települések, zöld rétek, mezők, szőlőhegyek tárulnak fel elsőként. A Letenye és Lenti között található, hálózatos kerékpáros útvonalak több, jól elkülöníthető természeti táj szépségeit mutatják be.

Túraajánlatok

Látnivalók

A táj

Hajdan az itt élők életét a vizek határozták meg. Tízmillió évvel ezelőtt, a Pannon medencét elborító sekély tenger fokozatos visszahúzódását követően az Ős-Mura néhány kilométeres víztömege hömpölygött a jelenlegi Kerka völgyében. Az Alpok alól kiérve hátrahagyta kavics és homoktakaróját és hatalmas hordalékkúpokat épített. Akkoriban szubtrópusi éghajlat uralkodott, növény és állatvilága lápos, mocsaras környezetben élt. A rendkívül aktív tektonikus mozgások a talajrétegeket többször átmozgatták, így alakult ki a lankás dombvidék, a föld mélyébe rejtve a kőolaj, a földgáz és a termálvíz kincset. A Mura, Lendva és Kerka az évmilliók alatt különleges élőhelyeket alakított ki, melyek egyedi növény- és állatvilágnak adnak otthont.

holtág a Murán
Holtág a Murán Fotó: MTDMSz/Cartographia ©

A Letenyei-dombság a zalai dombvidék átlagosan legmagasabbra kiemelt része, mely néhol meredeken szakad le a Mura folyó síkjára. A dombhátakat mély vízmosások és völgyek tagolják sűrűn, megannyi kis patakkal, forrással, fürdésre és horgászásra csábító tóval, s e völgyekben sorakoznak a vidék apró falvai is. Magyarország legszebb bükk erdői koronázzák a dombtetőket.

A Kerka folyót kísérő szelíden lankás vidéken a mai napig nagy hírű szőlészet és borászat folyik, a domboldalakat szőlőskertek borítják, megannyi takaros pincével. A folyócskát ártéri erdők, üde rétek és kaszálók kísérik, árterét kis falvak szegélyezik.

Erdők, erdők, erdők

Amerre a szem ellát, a dombokat hatalmas erdők, bükkösök, gyertyános tölgyesek és fenyvesek borítják, melyek Dél-Zala legnagyobb kincsei. Az ország erdőkben leggazdagabb vidéke ez. A Letenyei-dombság területén bükkösök és gyertyánelegyes kocsánytalan tölgyesek, míg a Kerka-vidék lankáin fenyőelegyes tölgyesek, kocsánytalan tölgyesek díszlenek. Szép erdőket mindenütt találhatunk, de olyan kuriózumot, mint a Vétyemi erdőrezervátum, csak itt, Dél-Zalában.

Vétyem erdőrezervátum
Vétyem erdőrezervátum Fotó: MTDMSz/Cartographia ©

Ez a dél-dunántúli bükkösök legszebb példája, mely abban a tekintetben is egyedülálló, hogy ilyen erdőtársulás ilyen kis tengerszint feletti magasságban, Európában csak ezen a helyen alakult ki. A rendkívül kedvező éghajlati- és talajadottságok következtében az erdők fahozama országos szinten itt a legmagasabb. Az erdők élővilága is rendkívül gazdag: számos védett növény- és állatfajt „fedezhet” fel a figyelmes kiránduló.

Szőlőhegyek földje

Nincs még egy olyan tája hazánknak, ahol annyi szőlőhegyet találhatnánk, mint éppen itt Dél-Zalában. A szőlőtermesztés évezredes hagyományokkal bír; azzal már az itt élő kelták és rómaiak is foglalkoztak, s azt a letelepülő magyarok is folytatták. A szőlészet és borászat számára különösen a dombvidék déli peremén ideálisak a feltételek, ott, ahol a dombok meredek lejtőkkel szakadnak a Mura síkjába.

szőlősorok a hegyen

A szubmediterrán klíma, a sok csapadék és a kedvező talajadottságok kiváló termőhelyet alakítottak ki hazánk e történelmi borvidékén. A szőlőhegyeken hatalmas gesztenye- és cseresznyefák árnyékában kisebb-nagyobb pincék, présházak sorakoznak. Sok helyen még fellelhetők a hangulatos borona vagy patics falú, zsúpfedelű pincék, bennük a nagy orsós faprésekkel.

Itt még él az elmúlt korok tisztasága, az emberek nyíltak, barátságosak, és sohasem engedik el a pincébe betérőket úgy, hogy meg ne kínálták volna munkájuk gyümölcsével, egy pohár jó borral.

olaszrizling szőlő
Zalai olaszrizling Fotó: MTDMSz/Cartographia ©

Az olajat adó föld

A vidék ipartörténeti szempontból is nevezetes, hiszen Budafapuszta (Kiscsehi), Bázakerettye és Lispe környéke volt 1937-től a magyar kőolaj- és földgázbányászat bölcsője. A vidék megélhetését több évtizedig elsősorban a szénhidrogén bányászat biztosította.

Mára a kőolaj készletek majdnem teljesen kimerültek, ugyanakkor az elmúlt időszakban hatalmas mennyiségű földgázt tartalmazó mélykitermelésű gázmezőket fedeztek fel, és a geotermikus energia kihasználásában rejlő lehetőségek is igen kecsegtetőek.

Az olajbányászat nem károsította számottevően a táji és természeti értékeket. Az olajipar emlékét a bólogató olajszivattyúk (himbák), az erdőkben megbújó tankállomások, Lispeszentadorján határában pedig kis múzeum őrzi.

A Zala Zöld Szíve mobil alkalmazás készíttetője:

Skanzen Értékvédő Hagyományőrző és Turisztikai Közhasznú Egyesület
Cím: 8888 Lispeszentadorján, Kossuth Lajos u. 57.
E-mail: delzala.skanzen@gmail.com
Koppányvölgy Natúrpark támogatási logók