Rédics
A szlovén határnál fekvő falu Hetés tájegység egyik központi települése. Az ókorban itt haladt el a Borostyánút, a modern világban pedig szlovéniai határátkelőként funkcionál a település. Építészeti emlékei mellett érdemes megtekinteni a környékbeli erdőket is, ahol gazdag állat- és növényvilágot találunk.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák:
- Hegyre fel, völgybe le kerékpártúra - 1. nap
- Hetésre vezető kerékpáros útvonalak: Rédics
- Hívogató Hetés túra II. (69 km)
- Lendvai látogatás – kerékpártúra profiknak
- Pannon Pleasure 10. - Lenti - Zalaegerszeg
- Pannon Pleasure 2. - Lenti - Rédics - Lenti
- Zala Zöld Szíve: Lentiből Gosztolára és Lendvadedesre
Látnivalók
Szentlélek-templom A falu római katolikus templomát egy bécsi építész tervei alapján építették 1800 és 1804 között. Április 8-án, az alapkőletétel napján azóta is minden évben misét tartanak. Díszes főoltárát a Szentlélek tiszteletére emelték, a főoltárképet pedig 1823-ban festették.
Tájház A falu szélén láthatunk egy szép, műemlék tájházat a XIX. századból. A tapasztott boronafalas, zsúpfedeles házikó jó állapotban megmaradt példája a népi építészetnek.
Egyéb látnivalók: szőlőprés a Tenke-hegyen, Szent István-szobor, Szent Flórián-szobor.
Története
A település határában feltárt római sírokból lehet tudni, hogy Rédics területe már régóta lakott volt, és ekkoriban Pannónia provincia részét képezte. A község keleti részén haladt el az úgynevezett Borostyánkő út, ami az ókori világ kereskedelmi útvonala volt. A rómaiak honosították meg a területen a szőlőtermesztést is.
A mai település először 1236-ban jelent meg az írott forrásokban, ekkor Radusa néven említették. Egészen a XVII. század közepéig a Hahót nemzetségből származó Bánffyak voltak a falu birtokosai. A család kihalása után Nádasdy Ferenchez került a birtok, ám mivel őt összeesküvés miatt lefejezték 1670-ben, az Esterházy családnál között ki Rédics.
Az 1848-49-es szabadságharcban 17 helyi fiatal vett részt. A falu fejlődésében fontos szerepet játszott az 1890-ben létesített vasútvonal Zalaegerszeg és Csáktornya között, amelynek egyik állomása Rédicsen volt.
Az I. világháború 36 helyi áldozatot követelt, a II. világháború harcaiból pedig 35 fő nem tért vissza. Az 1945-ös földosztás során szétosztották az Esterházyak földjeit.