Mikekarácsonyfa
A Göcsej tájegységhez tartozó, közel 250 fős települést lankás dombok ölelik körül. A két falu 1941-es egyesüléséből létrejött községet a Cserka folyó vágja ketté, bal partján Mikefa, jobb oldalán Karácsonyfa terül el.
A csendes kis község népi jellegzetességei közé tartozik a szinte minden udvarban megtalálható kút, amelyek közül némelyik szép bádogtetővel, rácsozott falakkal van fedve. Néhol nem csak egy egyszerű kútnak, inkább a kert díszének tűnik.
Mikekarácsonyfán modern templom áll, amely leginkább egy göcseji haranglábhoz hasonlít. Ennek a fajta építészetnek egyik szép példáját, egy különös haranglábat nézhetünk meg, ha a templomtól továbbhaladunk a Petőfi Sándor utcán.
Látnivalók
Hétfájdalmú Szűzanya-templom Két középkori község egyesülésével jött létre Mikekarácsonyfa, amelynek római katolikus templomát 1993-1994-ben építették. A leginkább egy göcseji haranglábhoz hasonlító épület belsejét díszítő festményeket és szobrokat elismert művészek készítették.
Egyéb látnivalók: két harangláb, a Cserta patak holtágából kialakított horgásztó.
Története
Mikekarácsonyfa két középkori település, Mikefa és Karácsonyfa egyesülésével jött létre 1941-ben. A két falu nevében a fa végződés a falva végre utal, amely – a tájra jellemző módon – a XVII. századra lerövidült.
Mikefa nevével először egy 1381-ben kelt dokumentumban találkozunk, ahol Mikefaluaként szerepel. Rövidült névalakja 1773-ban fordul elő elsőként.
Karácsonyfa településről 1211-ben írnak először, akkor Karasun néven említik. A XVI. század közepén Karachonfalwaként írtak róla, majd 1612-ben már ez a név is rövidítve, Karachonfa formában jelenik meg.
Karácsonyfa a korabeli feljegyzések szerint 1394-ben a veszprémi püspökséghez tartozott, 1778-ban viszont a szombathelyi püspökség tulajdonába került. A török hódoltság idejéről származó feljegyzésekből kiderül, hogy a falu jobbágyai sokat szenvedtek a szécsiszigeti várkapitánytól. Előfordult, hogy három hétig tartott fogságban karácsonyfai lakosokat, mert azok nem voltak hajlandóak palánkfát hordani a várhoz.
Mikefalváról szól az a különösen érdekes 1554-ből származó feljegyzés, amelyben ezt írják: „A török fogságból hazatért férfiak otthagyták régi feleségüket, és a kanizsai várnagy engedélyével más feleségeket vettek maguknak.” A XVI. században több nemesi család (Czigány, Geráth, Garázda, Lóránt) élt a faluban.
1895-ben megkezdte működését az első iskola Mikefán, egy tanítóval. A Csertán épült vízimalom nagy jelentőséget adott Mikefának, mert itt őrölték a szomszédos települések gabonáját.
Karácsonyfa és Mikefa 1941-ben egyesült. 1950-ben Mikekarácsonyfán önálló községi tanács alakult, amely 1970-ig működött, majd a tanácsrendszer megszűnéséig Novával és Barlahidával közös tanácsa volt a falunak, ennek székhelye Nován volt.
1990-ben önálló önkormányzat jött létre minden községben, és Mikekarácsonyfa a következő tíz évben ismét önálló közigazgatással rendelkezett, 2000-től azonban Barlahidával körjegyzőséget alkot, ottani székhellyel. A lakosság száma a legtöbb Zala megyei községhez hasonlóan csökkent az utóbbi évtizedekben, bár a betelepülők száma fokozatosan nő. Ma közel 250 fő él a községben.