funiQ logo

Balaton

A magyar tenger, Balcsi, „pláttenzé” - de akár sorolhatnánk azt is, hogy vízi csúszda, hideg sör, hekk, lángos és palacsinta. Közép-Európa legnagyobb tava ezernyi, napsütésre áhítozó magyar zarándokhelye, és számtalan turista első élménye a büféhez való sorban állás szórakoztató viszontagságairól.

Balaton

A 77 km hosszú, 3-14 km széles tavat könnyen megközelíthetjük vonattal, autóval, a part teljes vonalát (195 km!) pedig kerékpárral is felfedezhetjük. Amennyiben az úszás és a vízi sportok vonzanak minket, érdemes megfontolni az északi és déli part különbségeit. Az északi part a Balaton-felvidék fennsíkja és tanúhegyei miatt jobban kedvez a szelet meglovagoló sportoknak - nem véletlenül Balatonfüred a magyar vitorlázás központja -, az extrémebb sportokat kedvelők pedig sárkányvitorlázás közben is megcsodálhatják a tájat. Balatonfüreden szervezik meg Európa legnagyobb vitorlásversenyét is, a Kékszalagot, amely során a versenyzők Füredről indulva kerülik meg a tavat, majd térnek vissza a városba. A déli part viszont igazi családi fürdőzőparadicsom, hosszú, homokos partszakaszokkal, ahol élmény mezítláb sétálni, és ahol a sekély part menti víz miatt hosszan besétálhatunk a Balatonba anélkül, hogy elvesztenénk a talajt a lábunk alól.

Bár, részben a földrajzi adottságok miatt, a tó északi oldalán található települések rendelkeznek jelentősebb történelmi múlttal, akárhol is sétáljunk a régióban, kulturális felfedezővágyunk biztosan nem marad kielégítetlenül. Még ha kutyafuttában, időnként ide-oda pillantva kellene végigszáguldanunk a régión, akkor is láthatnánk fényűző nemesi kastélyt (Festetics-kastély, Keszthely), hatalmas barokk templomot (Tihanyi apátság) és igazi középkori várat (Kinizsi-vár, Nagyvázsony). Hát még ha akad időnk alaposan felfedezni a partmenti településeket!

Tihany

A Balaton körül kalandozva három megye, Somogy, Veszprém és Zala határát is átléphetjük. Ám nem puszta közigazgatási változatosság ez, a környék igazán sokszínű természeti kincseket tartogat az idelátogatók számára. Itt van például a vulkanikus eredetű Keszthelyi-hegység, amely erdejeiben remek gyalogtúrákat járhatunk végig, a hegység lábánál pedig a fáradt túrázókat a gyógyító forrás táplálta Hévízi-tó várja. További szépségeket fedezhetünk fel a Káli- és a Tapolcai-medence tájain barangolva is, illetve a Tihanyi-félszigeten kereshetünk úgynevezett balatoni kecskekörmöt, ami több mint 5 millió éve megkövesedett kagylók népies elnevezése. 

Túrázásaink során rendkívül gazdag állat- és növényvilágot figyelhetünk meg a környéken, nem véletlen, hogy az északi part a Balaton-felvidéki Nemzeti Park  védelme alá esik. A park területéhez tartozik a Kis-Balaton is, ahol vízi bivalyokat és egy nemzetközileg is jelentős vízimadár-állományt, kócsagokat, gémeket láthatunk.

A gasztronómia szerelmesei külön számukra kijelölt túrák keretében, úgynevezett borutak bejárásával hódolhatnak a kiváló minőségű helyi boroknak. Már az ókori rómaiak is felfedezték a környék bortermelési lehetőségeit, ma pedig ki ne hallott volna az olaszrizlingről, a szürkebarátról vagy a kéknyelűről, amelyeket egy jó balatoni halászlé vagy fogasétel mellé fogyaszthatunk kellemes nyári estéken.

A környék híres kulturális fesztiváljairól is, itt rendezik meg minden évben a Művészetek Völgyét, illetve a Balaton Soundot, de egy spontán utazás a nyüzsgő balatoni éjszakában is mindenképp feledhetetlen élményeket tartogat.

utcakép
Alsóörsi utcakép Fotó: funiQ

Túraajánlatok

Látnivalók

Története

Kedvező földrajzi adottságai és annak ellenére, hogy már a római korban is ismerték, a Balatont igen későn fedezték fel maguknak a nyaralni vágyó hazai és a világot látó külföldi emberek. Évszázadokig főleg szőlőtermesztés szempontjából volt jelentős a partvidék, de ez nem igényelt komolyabb infrastruktúrát, így nem alakultak ki nagyobb városok, nem volt élénk vízi közlekedés, a vasút is inkább a déli part közlekedését teremtette meg.

A Balaton igazi fellendüléséhez szükséges volt a modern turistakultúra megszületéséhez, amihez az iparosodás teremtette meg a társadalmi és gazdasági alapokat. A XX. század elején indult fejlődésnek a balatoni partvidék, amikor a századelő (tehetősebb) embere szembesült azzal, hogy frissen felszabadult szabadidejét akár utazással, új helyek megismerésével is kitöltheti. Ennek hatására egyre többen utaztak a Balatonra, ahol sorban épültek a magánvillák, nyaralók, ami idővel magával hozta a közlekedés és a vendéglátás fejlődését is.

panoráma

Az 1960-as években alakult ki a tipikus balatoni fürdőkultúra, és rengeteg gyerek fordult meg a híres Zánkai Úttörőtáborban. A következő évtizedekben megjelentek a nélkülözhetetlen zimmer frei táblák is, hogy maradásra bírják az ide látogató német turistákat, akiknek olcsó és közeli célpont volt a tó.