Balatonföldvár
Balatonföldvár nevezetessége a fürdőtelep, amely városképi jelentőségű: a XIX. század végén alakult ki, stranddal, villákkal, vendéglőkkel, sétányain a tájjal harmonizáló platánsorokkal, fenyőligetekkel.
A település fekvéséből származó előnyöket már az ókor népei is kihasználták. A nevében is szereplő erődítmény a keltákhoz köthető, akik Szántód-Szalacska útvonal mentén földvárat emeltek.
Túraajánlatok
Látnivalók
- Szent Kereszt templom
- Kármelhegyi Boldogasszony kápolna
- Jubileumi tér
- Székelykapu
- Galamb-sziget híddal
- Gyaloghíd – Műemlék vasbeton híd
- Kvassay emlékmű
- 1956-os emlékmű
- Segítő Madonna
- Halászfiú
- Balaton szobor
- Széchenyi szobor
- Napba néző nő
- Ülő nő szobor
- Szent Antal szobra
- Adolf Kolping-emléktábla
- Balatonföldvár címere
- Emlékkő a partnervárosi együttműködés emlékére
- Helyi védettségű híres villák – Kandó Kálmán villája, Démusz család villája
- Bajor Gizi nyaralója
- Korányi Frigyes nyári kastélya
- Széchenyi Zsigmond volt nyaralója másnéven „Kulipintyó”
- Feszület
- Platánfasor
- Kelta sétány
- Podmaniczky Pince
- Mozaik kép (Önkormányzat épületében)
- Velencei üvegmozaik (Riviéra Park Hotelben látható)
- Samott dombormű (Három hattyú Hotelben látható)
Strandok
Nyugati szabadstrand A Kvassay-sétány végén elhelyezkedő Nyugati szabadstrand nagy részén hatalmas fák árnyékában pihenhetünk, a bejárat közelében több büfé várja az éhes szájakat, egy külön épületben ingyenes mosdókat találunk. A strandon homokozó és hinták várják a gyerkőcöket.
Keleti strand A Balaton egyik legjobban felszerelt strandja a város keleti részén lévő fürdőhely. A strand ad otthont a "Strandidőutazás - fürdőbugyogótól a monokiniig" kiállításnak, ahol megtudhatjuk, mit is viseltek fürdőző felmenőink. A gyerekekre ugrálóvár, trambulin, gumikötél és óriáscsúszda is vár.
Története
Balatonföldvár 2300 lakosú város, közvetlenül a Balaton déli partján.
A település létrejöttét kedvező természetföldrajzi adottságainak köszönheti. Ezt felismerve terveztették meg az üdülőtelepet a környék urai, a Széchényiek, ebből fejlődött ki a ma is méltán kedvelt üdülőhely. A természet és táj szépségei, az eredeti kertészeti, rendezési tervek alapján kialakított település zöldterületeivel, tágas parkjaival, sétányaival, változatos építészeti stílusával gazdag, hangulatos környezetet biztosítanak, a település karakterét adják.
A régészeti leletek szerint i.e. IV. században kelta kultúra virágzott a vidéken. Ebben a korban épült földvár a település névadója, amelyet délről földsánc, északról a Magaspart szakadéka és a tó védett.
Földvár nevének első írásos emléke a XI. századból ismert, majd később 1358-ban említették. A XVII-XIX. században Földvárpuszta néven jelezték a térképen és a Széchényi-család birtokainak része volt. A Széchényi család háziorvosa, a nagy tekintélynek örvendő dr. Korányi Frigyes egyetemi tanár volt a fürdőtelep kialakításának egyik kezdeményezője. Gróf Széchényi Imre az ő javaslatukra parcelláztatta fel 1894-ben a korábbi pusztát. A környezet szakszerű kialakítása Spur István uradalmi mérnök és Schilhán József uradalmi kertész munkáját dicséri.
A fürdőtelepet hivatalosan 1896-ban nyitották meg, ettől fogva nevezték a települést Balatonföldvárnak. Ebben az időben már több mint 40 csodaszép villa fogadta és gyönyörködtette a vendégeket. Kedvelt helye lett az arisztokráciának, a főuraknak, a magas hivatalnoki és katonai köröknek.
Az első világháborút követően az Adriai tengerpart elvesztésével fokozódott az érdeklődés a tó iránt, a harmincas években úgyszólván divatba jött a Balaton. Balatonföldvár fejlődése a két világháború között tovább folytatódott, így a település a déli part egyik legkeresettebb üdülőhelye lett. Országos jelentőségű összejövetelek színhelye is volt, és több neves művész, tudós közéleti személy kötődött a településhez, többek között Bajor Gizi, Kandó Kálmán, Németh László, Rákosi Jenő, Rákosi Szidi, Kvassay Jenő, Szabó Lőrinc, Ránky György.
A második világháború a fürdőhelyek fejlődésében is óriási szakadékot jelentett. A felújítások az 1950-es években kezdődtek el. Az elkövetkezendő években a földvári nyaralótelep nagy fejlődésen ment keresztül, a parti sáv összefüggő üdülőterületté alakult, ugyanakkor létrejöttek a lakóterületek, és egymás után épültek az új szállodák, a vállalati és magánüdülők, lakások, éttermek, bevásárló és szolgáltató üzletek. Megépült a szabadtéri színpad, megkezdte munkáját a művelődési ház, majd megnyílt a kertmozi.
Az 1990-ben megalakult önkormányzat jelentősen fejlesztette a település intézményhálózatát, amelynek eredményeként 1992-ben várossá nyilvánították, majd a kistérség központja lett.
A város vezetése a település rendezettségére, tisztaságára és virágosítására is nagy figyelmet fordított. Elismerésként a város 1994-ben Európa-díjat, 1995-ben a "Virágos Magyarországért" pályázatban első díjat nyert.