Balatonboglár
Közúton, vasúton, vízen könnyen megközelíthető a 6200 lakosú város, Balatonboglár. A település területe már a kőkorszakban is lakott hely volt, írásos említése 1211-ből származik. II. Endre király oklevelében Villa Boclarként említik. Már a XIV. században működött révátkelő a Balaton északi partján fekvő mai Révfülöp felé. Az 1861-ben megnyitott Buda – Nagykanizsa vasúti fővonal indította el a települést (több más balatoni társához hasonlóan) a népszerű üdülőhellyé válás útján.
1979-1990 között Balatonlellével egyesítve Boglárlelle nevet viselte a település, amely 1984-ben kapott városi rangot. 1991-ben a két település különvált, de mindegyik megtartotta városi rangját.
Túraajánlatok
Látnivalók
Helytörténeti Múzeum
A hely- és ipartörténeti gyűjteményt a Fischl-házban tekinthetjük meg.
Balatonboglári Gömbkilátó A szokatlan formájú kilátót a balatonboglári Várdombon kell keresni a kalandpark és a bobpálya mellett.
Szent Kereszt felmagasztalás-templom
A modern stílusú templomot Kotsis Iván építész tervezte, 1932-ben szentelték fel. Szintén Kotsis Iván tervei alapján épült fel az 1930-as és 40-es években az Árpád utcában található római katolikus plébánia és a művelődési ház is.
Vörös kápolna és Kék kápolna
A Vörös kápolna 1896-ban épült neogótikus stílusban a Gyulay Gaál család temetőkápolnájaként. Az 1970-es évek óta képzőművészeti kiállítások otthonául szolgál.
A Kék kápolnát 1856-ban építette a Körmendy család temetőkápolnaként romantikus stílusban. A vörös kápolnához hasonlóan napjainkban képzőművészeti kiállítóhelyként működik.
Balaton Csavargőzös Műemlékhajó
1872-ben épült a budapesti Schoenichen Hermann-féle Hajógépgyárban a Zala-Somogyi Gőzhajózási Társulat számára. Balaton néven kezdte meg munkáját a tó második gőzhajójaként. Az 50 személyes hajó Balatonboglár, Révfülöp és Badacsony között teljesített szolgálatot. 1879-ben a Dunára került, ahol több tulajdonos- és névváltoztatáson esett át. Alexandra, Mohács, majd Irma néven közlekedett, később FK-312 néven teljesített szolgálatot, immáron dízelmotorral. 1981-ben került vissza a Balatonhoz, de már nem helyezték vízre. 2011-ben felújították, ma a boglári kikötőben a parton állva múzeumhajóként működik.
Balatonboglár Kalandpark Balatonbogláron a Várdombon helyezkedik el a kalandpark, bobpálya és Gömbkilátó, ahonnan kiváló kilátás nyílik a Balatonra. A parkban egy 580 méter hosszú bobpálya és egy 4 kilométeres kötélpálya húzódik, ahol különböző nehézségi fokozatú akadályokat küzdhet le a látogató.
Platán strand A Platán Balatonboglár legnagyobb kiterjedésű szabadstrandja. A déli partra jellemzően a víz itt is fokozatosan mélyül, így gyerekes családoknak is ajánlott. A strand egyik érdekessége a fűzfalabirintus, ahol elbújhatunk egymás és az erős napsugarak elől.
Egyéb látnivalók: Balatonboglári Társegyházközség temploma, Balatonboglári Szórvány temploma, Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom (Szőlőskislak), Jankovich Üdülőtelepi Nagyboldogasszony kápolna, Várdomb, Madár szobor, Bárány-kúria, Vízbelépő lány szobor és díszkút, Platán strand, Család szobor, Szerelmespár alkotás, Bugaszegi horgásztó, Jankovich-telep, Művelődési ház, Teleki Pál miniszterelnök bronzszobra, Varga Béla „Nemzeti Sírhelye”, Ágoston-Madách-kastély, Légli Fazekasház (Szőlőskislak), Lengyel-Magyar Barátság Háza.
Története
A síkságból kiemelkedő, bazalttufával borított Várdomb az őskor óta lakóhelye volt az itt élő embernek. 1211-ben a tihanyi apátság birtokaként említik Boglárt, 1337-től már fontos révátkelőhely. A török időben elpusztult, később a rendesi Bárány család birtoka lett. 1835-ben épült a család klasszicista stílusú udvarháza.
A Déli Vasút megépítése, sekély vize, homokos partja korán elindította a fürdőéletet. Az első üdülőtelkeket 1890-ben értékesítették, 1907-ben lett a település neve Balatonboglár.
Mivel a város környékén jelentős szőlőtermesztés folyik, megkezdődött a középfokú szőlészeti oktatás. Mai életét a turizmus határozza meg.