Balatonkenese

A település a Balaton északkeleti csücskében található, a Kenesei-magasparton. Érdekessége, hogy lényegében se déli, se északi fekvésű városnak nem tekinthető.

Balatonkenese a Balaton kapuja: belépve a településre lenyűgöző látványban lehet részünk. Elénk tárul a Balaton keleti medencéje, a horizont aljában elveszik a végláthatatlannak tűnő víztömeg. A tó északi partján zöld földnyelv nyúlik a vízbe, melyen tiszta időben még a Tihanyi apátság körvonala is felsejlik.

A település minden évszakban más-más arcát mutatja: nyáron a tiszta víz, a nap melege és a friss levegő tölti fel energiával a nyaralókat. Ősszel az ezernyi színben pompázó természetben kerékpározhatunk, télen a befagyott tó jegén korcsolyázhatunk vagy akár horgászhatunk egy lék mellett ülve, tavasszal pedig a tanösvényt bejárva csodálhatjuk meg a védett tátorján virágzását.

Túraajánlatok

Kerékpártúrák

Bringapark, büfé Fotó: Veszelovszki Zsolt, funiQ

A község fölé emelkedő magaslaton (Soós-h.) áll Soós Lajos (1856–1902) kenesei költő emlékoszlopa, melyet 1927-ben emeltek. Közelében – az országban csak itt – tenyészik a fehér virágú, szigorúan védett tátorján. A vasútállomástól a S jelzés vezet ide.

A magaspartban 9 nagyméretű, barlangszerű nyílás látszik, a tatárlikak. A néphit szerint a lakosság ide bújt el a tatárok, ill. a törökök elől. Valószínű barlanglakások voltak, a XVII–XVIII. században állítólag még laktak benne. A Sió csatorna megépülte (1863) előtt a tó vízállása magasabb volt, ezeket az üregeket csónakon lehetett megközelíteni.

Látnivalók

A község római katolikus temploma a középkori templom helyén épült a XIX. század elején, késő barokk stílusban. A református templom építési időpontja a különböző forrásokban ellentmondó, XVII., illetve XVIII. századi. A torony később épült. Abban viszont megegyeznek a forrásmunkák, hogy 1808-ban és 1820-ban átépítették, kibővítették. A lelkészlak késő barokk (1843).

Érdemes a tájház néprajzi gyűjteményét is megtekinteni. A Kossuth téren álló Kossuth-szobrot az országban másodikként állították 1899-ben.

Balatonkenese régmúltba nyúló történelmének is számos emlékét őrzi: a magas part oldalába vájt úgynevezett „tatárlikak” a tatárok, törökök elől menekülő lakosoknak szolgáltak menedékül. Ezek közül néhány még most is megtekinthető. 1846-ban Széchenyi István a Kisfaludy gőzhajóval először itt kötött ki. A kikötő még ma is üzemel, így romantikus sétahajózáson vagy vitorlázáson is részt vehetünk. Színes programok kavalkádjában is elmerülhetsz: Tátorján Fesztivál, Kapunyitó Fesztivál, Lecsófesztivál, filmvetítések, koncertek várnak itt rád.

Bringapark, bmx pálya Fotó: Veszelovszki Zsolt, funiQ

A ma már Balatonkeneséhez tartozó Balatonakarattyán állt a több mint 400 éves Rákóczi-fa (szilfa), amely sajnos az 1960-as évek végére teljesen kiszáradt, ma már csak törzse látható. A hagyomány szerint Rákóczi ehhez a fához kötötte ki lovát. Valóságban azonban a fejedelem soha nem járt erre.

Története

A község területe az újkőkortól emberi telephely volt. A rómaiak után a népvándorlás népei is letelepedtek egy időre, a honfoglalás idején is lakott volt. Így hazánk egyik legősibb települése, 1990-ben ünnepelte fennállásának 1000. évfordulóját. Szt. István a XI. század elején néhány szomszédos, azóta teljesen elpusztult faluval együtt a veszprémvölgyi apácáknak adományozta. A településen 1532-ben országgyűlést tartottak, hogy a kettészakadt ország belső viszályait megszüntessék, de nem járt eredménnyel. 1707-ben viszont Vak Bottyán és Béri Balogh Ádám seregei eredménnyel vették fel a harcot a falu melletti Hosszú-mezőn Rabutin osztrák generális csapataival, megfutamították a császári hadat.