Mohács
Mohács Baranya megyében, a Duna jobb partján magasodó teraszos síkon terül el (bal partja Újmohács), közigazgatási területe átnyúlik a Mohácsi-szigetre.
Történelmünk legtragikusabb csatája zajlott határában, mely hosszú időre megpecsételte az ország sorsát. Mohács ma fontos dunai kikötő, jelentős idegenforgalmú város. A megyeszékhely Pécstől 35 km-re, a magyar–horvát határ közelében fekszik. Lakosságában, kultúrájában évszázadok óta jelentős szerepet játszik az élő néphagyományokat ápoló sok nemzetiség. A város legismertebb turisztikai látványossága a hagyományosan farsang végén rendezett busójárás.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
Látnivalók
Mohácsi Történelmi Emlékhely (Sátorhely)
Az új fogadóépület, amely 2011-ben épült, méltó módon mutatja be a mohácsi csata előzményeit, okait, lefolyását, következményeit. A négyszintes, impozáns megjelenésű létesítményt Vadász György álmodta meg, aki az Emlékhely 1976-ban átadott épületét is tervezte. A kupola formájú objektum belsejében helyet kapott kiállítóteremben úgy érezheti magát az ember, mintha egy régészeti ásatás közepébe csöppent volna. Az óvodásoknak, iskolásoknak és felnőtteknek, valamint a történelemmel foglalkozó szakemberek számára gyártott 3 darab HD-minőségben vetített film, melyet az ide látogatók megnézhetnek, a régészeti leleteket, a magyar, illetve a török történelmi forrásokat felhasználva készült.
A város 1960, vagyis a mohácsi csata első két tömegsírjának felfedezése óta támogatta egy emlékhely létrehozását, ám a megvalósításnak csak 1975-ben (újabb három tömegsír megtalálása után) tudtak nekikezdeni. A felavatásra pedig a mohácsi csata 450. évfordulóján, 1976. augusztus 29-én került sor.
A sírkertben található, szintén Vadász György építész tervezte földbe süllyesztett, átriumos építmény hangulata a török időkben elpusztult kolostorok emlékét idézi. Közepén egy fehér rózsa formájú szökőkút kapott helyet, mely szimbolikusan a három részre szakadt országért folyatja könnyeit.
A parkban lévő tiszafákat és mogyorófa ligeteket kettészakító feketefenyők a török ellentámadást jelképezi.
A tömegsírok mellett II. Lajos király, Szulejmán szultán, Kanizsai Dorottya, Tomori Pál és rengeteg elhunyt, névtelen vitéz fából kifaragott sírjelét találjuk.
A Fogadalmi templom
A bizánci stílusban épült vasbeton kupolás templomot 1926-ban kezdték építeni a mohácsi csata 400 éves évfordulójára emlékhelyként, ezért Csatatéri emléktemplomként is emlegetik. A nemzeti közakaratot az alapokban elhelyezett földcsomagok jelképezik, amiket 3000 magyar község, 52 város és 25 megye küldött. A 3600 embert befogadó épületet Árkay Aladár és fia, Bertalan tervezte, Sztehlo Lili pompás üvegablakai szenteket ábrázolnak.
Busóudvar A 2013 nyarán megnyílt Busóudvar a Mohács környékén élő délszlávok, a sokácok farsangi népszokását, a busójárást és az ehhez kapcsolódó helyi kézművesek tevékenységét mutatja be. A busójárás 2009-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára is.
A városhoz közeli területek a Duna-Dráva Nemzeti Park Béda-Karapancsa tájegységének részei. Az itteni ártéri élővilág egész Európában egyedülállónak számít. Itt fészkel a fekete gólya, melynek hazai állománya európai jelentőségű. A Mohácstól délre lévő kölkedi nagyrét a vonuló madárcsapatok kedvenc őszi pihenőhelye. Nem mindennapi élményt jelent ugyanitt a közel száz példányból álló szürkemarha gulya látványa. A Duna bal partjáról remek túralehetőség nyílik gyalog és kerékpárral a Riha-tóhoz, a Karapancsai erdőbe vagy a 3 km hosszú tanösvényhez.
Szent Miklós vízimalom
Ez a csodálatos, XIV. századi gyökerű (mai formájában XVIII. századi) kis patakmalom Mohács egyetlen ipartörténeti műemléke. Különlegessége, hogy a patak bent folyik a házban. Az idegenvezetéses látogatás során megismerhetjük a malom történetét, az eszközök használatát, a vízimalmot működés közben láthatjuk, megtekinthetünk egy őrlés- és malomtörténeti kiállítást, és egy XX. század eleji mészégető kemencével is megismertetnek bennünket. A vízimalom előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Egyéb látnivalók: Iparosház - Ipartörténeti kiállítás (volt szerb kereskedőház) Hősök parkja - Hősök emlékműve, Mohácsi-sziget Tanösvény, Duna-parti sétány - Kolbe sétány, II. Lajos emlékműve.
Nyitott műhelyek: Gagyi Zoltán maszkfaragó műhelye, Rosta Endre busómaszkfaragó nyitott műhelye.
Szobrok: Szentháromság szobor, Szent Flórián szobor, Radnóti Miklós szobra, Petőfi dombormű, Nepomuki Szent János szobor, Kodály Zoltán mellszobra, Kisfaludy Károly mellszobra, Kényszermunkatáborokba elhurcolt családok emlékköve, Busó szobrok, Bartók Béla mellszobra, Busó oszlop, A városkapitány szobra, A három leány szobra, II. Lajos szobra.
Műemlékek: Városháza, Szerb Ortodox Templom, Evangélikus Templom, Református templom, Belvárosi Plébánia templom, Ferencesek Szent István Zárdatemploma és Kolostora, Püspök templom, Kisfaludy Károly Gimnázium - volt Püspöki Palota, Kálvária vagy Csatatéri Emlékkápolna, Szent Rókus Kápolna, Görögkeleti szerb temetőkápolna.
Múzeumok, kiállítások: Kanizsai Dorottya Múzeum, kiállítás és látványtár, Busóház.
Története
Mohács több mint 900 éves város, Magyarország egyik legdélebbi települése, a Duna határkikötője.
Az i. e. I. századtól a IV. századig a terület a Római Birodalom Pannónia provinciájához tartozott. A környék a Duna mentén, a provincia határán helyezkedett el, így a fontos védelmi vonal, a limes is erre húzódott.
A város nevét a források először 1093-ban említik, mikor Szent László király a pécsi püspöknek adományozta a területet. A környéken élők állattartással, földműveléssel, halászattal foglalkoztak. Az 15. században már mezővárosként említették, a század közepén a kutatások szerint 800 lakosa volt. Az erőteljes déli török terjeszkedés miatt a várost palánkkal erősítették meg, azonban 1526. augusztus 29-én, a település határában lezajló tragikus kimenetelű csata után a törökök szinte a teljes várost elpusztították.
A török megszállás éveiben, illetve a 18. században érkeztek a városba a szerb, sokác és német betelepülők. 1687-ben, a várostól mintegy 20 km-re nyugatra, Nagyharsánynál zajlott a II. mohácsi csata, amelynek során az ország felszabadult a török hódoltság alól.
A város a Mohácsi-síkságon, az úgynevezett Mohácsi-laposon fekszik. Legmagasabb pontja a 198 méter magas Csele-hegyen található.
Népességét tekintve Mohács Baranya megye harmadik legnépesebb városa, lakossága közel 20 ezer fő. Négy nemzet öt nemzetisége él egymás mellett - magyarok, svábok, cigányok, sokacok és szerbek -, akik négy vallási felekezethez tartoznak (katolikus-, református-, evangélikus- és a görög-keleti vallás).
Mediterrán jellegű időjárása évezredek óta kedvező a mezőgazdaságnak és a szőlőtermesztés számára. Illatban és ízben gazdag, testes, zömében fehér borokat termelnek a vidéken.
2007-ben épült meg a határkikötő, melynek eredményeképpen Bécsből Mohácsra került az Európai Unió dunai vízi kapuja.
Mohács híres szülöttei: Dunai Tamás színművész, Kováts Kolos operaénekes, Michelisz Norbert autóversenyző.
