Tata
Megannyi műemlékéről, kulturális rendezvényeiről ismert, ezerarcú város a Gerecse nyugati lábánál. Tavairól, csatornáiról, még működő és hajdani langyos forrásairól a „vizek városának” szokták nevezni. Remek sétákat tehetünk az Öreg-tó és a Cseke-tó környékén: felfedezhetjük az Esterházyak egykori kastélyát, az ország első angolparkját, számos barokk műemléket, és persze a tatai várat is.
A város több meghatározó épületét is Fellner Jakab tervezte, a fehér sziklákkal körülölelt Kálvária-dombon lévő kápolna és kilátó neki állít emléket. Nem véletlen, hogy vizeivel való harmonikus kapcsolata meghatározza Tata városképét, hisz sétáink során lépten-nyomon egykori vízimalmokba botlunk, fürdője pedig egy források által létrehozott természetvédelmi területre épült.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
- A vizek városában - A festői Cseke-tó körül
- A vizek városában - A tatai Öreg-tó körül
- Kerékpártúra: Tata–Kocs–Dad–Bokod–Oroszlány–Majk–Környe–Tata (53 km)
- Tata környéki kerékpártúrák 2.: Tavak nagykör
- Tata környéki kerékpártúrák 3.: Gyermekes tókerülő túra az Öreg-tó körülTatai tókerülő túra
- Tata környéki kerékpártúrák 4.: Gyermekes tókerülő túra a Cseke-tó körül
- Tata környéki kerékpártúrák 5.: Borvidéki kiskör
- Tata környéki kerékpártúrák 6.: Nyugat-Gerecsei túra
- Tata környéki kerékpártúrák 7.: Közép-Gerecsei túra
- Tata környéki kerékpártúrák 8.: Közép-Gerecsei hosszútúra
- Tata környéki kerékpártúrák: Vadak útja
- Tata környéki kerékpártúrák: Vízek útja
Látnivalók
Tatai vár Az 1300-as évek végétől folyamatosan épített és átépített vár ma Tata egyik gyöngyszeme. Fénykorát Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás idején élte, mint királyi nyaralókastély, az itt élt Esterházy-család építkezése pedig romantikus stílusjegyeket kölcsönzött az épületnek.
Kuny Domokos Múzeum A múzeum 1954 óta működik a tatai vár épületében. A kiállítások között található egy római kori tárlat, középkori kőtár, hely- és ipartörténeti kiállítás is. A gótikus lovagterem látványosságai egy Zsigmond-kori ablak és Mátyás király idejéből származó ajtó.
Esterházy-kastély Az Öregvártól nem messze, a Hősök terén található a barokk volt Esterházy-kastély. Az épület 1765-69 között, Fellner Jakab tervei alapján épült. A főépület mellett egy kiskastélyt és számos melléképületet is magába foglal a műemlékegyüttes, egykor volt várszínházát még Gustav Klimt is megfestette.
Tatai Öreg-tó A közel 250 hektáros mesterséges tó a világ legfontosabb vízi élőhelyeinek védelmére született nemzetközi, ún. Ramsari-egyezmény hatálya alá tartozik. Európa egyetlen olyan városi tava, melyen az őszi és téli hónapokban vadludak és más költöző madarak tízezrei találnak átmeneti menedéket.
Szent Kereszt felmagasztalása-templom A kéttornyú, barokk, római katolikus templomot Tata főterén találjuk. A Szent Kereszt felmagasztalása titulusú templom 1751 és 1787 között épült Anton Pilgram és Fellner Jakab tervei alapján.
Kálvária-domb és környéke A városképi jelentőségű, fehér sziklákkal csipkézett Kálvária-domb ad otthont a Kálvária-szoborcsoportnak, illetve a Kálvária-kápolnának. Tata híres építészének állít emléket a Fellner Jakab-kilátó. A dombon végigjárhatjuk a parkosított Szabadtéri Geológiai Múzeum lenyűgöző kiállításait is.
Kapucinus templom A kapucinus rendet Esterházy József hívta Tatára 1743-ban. Egykori templomuk 1743-46 között épült, tervezője Kuttner József, Fellner Jakab tanítványa volt. A puritán külsejű, barokk templom díszes belsőt rejt: különösen szép gazdag faragású főoltára és a két mellékoltár.
Harangláb Az Országgyűlés téren álló harangtorony az úgynevezett Óratorony, melyet Fellner Jakab tervezett 1763-ban. Alsó része téglából készült, felső, fából készült része pedig Éder József tatai ácsmester alkotása. Az építmény különlegessége, hogy fa részét vasszögek nélkül, lapolással készítették.
Angolpark Hazánk első angolparkját 1783-ban kezdték el építeni Esterházy Ferenc kérésére. Az egykor nagy kiterjedésű park ma a Cseke-tavat öleli körbe. Itt látható a copf stílusú Kiskastély, amelyet az Esterházyak nyári lakként használtak. A park romantikus jellegét műromok és egy török mecset is erősíti.
Tatai malmok Tata a vizek városának is nevezik, így nem véletlen, hogy 200 éve 15 vízimalom is működött a városban. Bár mára ezekből egy sem működik, az építmények különleges ékességei Tatának. Egyik leghíresebb a Cifra-malom, amely már a XV. században is állt, mostani, barokk külsejét pedig 1753-ban nyerte el.
Vízi vágóhíd Közvetlenül a tó vízén, a Kodály térnél található egykori vágóhíd ipari műemlék. Az épületet 1780 körül, barokk stílusban, Fellner tervei alapján építették, jelenleg hajótárolónak használják. A valaha nádfedelű épület különlegessége a rajta látható pislogónyílások.
Volt piarista rendház A barokk épületet Fellner Jakab tervezte, és 1767 és 1770 között épült fel. Az egykori refektóriumában (ebédlő) barokk stukkók láthatók. Az intézményben egészen az 1950-es évek államosításáig tanítottak a piaristák. Jelenleg az Eötvös József Kollégium gimnáziuma működik az épületben.
Volt kamalduli szerzetesház Az olasz eredetű kamalduli szerzetesrend 1747-ben telepedett le Tatán. Egykori szerzetesházuk homlokzatát hét rokokó kovácsoltvas ablak díszíti, a belső ajtó vörösmárvány kerete fölött pedig szintén rokokó vasrács látható. A Kocsi utcában található épület ma lakóházként funkcionál.
Kristály Szálló A nagy múltú épületben található az ország legrégebb óta működő szállodája. Az épület történelmi jelentősége, hogy az 1848-49-es forradalom idején két napig itt volt Görgey Artúr főhadiszállása. Vendégei közt olyan hírességek is voltak mint Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály és Bajza József.
Fényes Fürdő Az Által-ér és az Almásfüzitői országút közötti természetvédelmi területen található a Fényes Fürdő. A langyos források táplálta, egykor mocsaras területen létesített komplexum kiépített medencéivel, horgásztóval jó kikapcsolódást biztosít a strandolni, kempingezni és horgászni vágyóknak.
Zsinagóga A Hősök terén áll az egykori zsinagóga épülete. Az 1861-ben zsinagógává alakított épület a II. világháború után sokáig üresen állt. 1977 óta itt működik a Görög-Római Szobormásolatok Múzeuma, ahol 96 görög és római szobor gipszmásolata látható. 2004-ben holokauszt-emlékhellyé avatták.
Új Kajakház Ökoturisztikai Központ Az információs- és oktatóközpontként is működő ökoturisztikai központ a Vértes és a Gerecse gyalogos- és kerékpáros túraútvonalainak egyik legfontosabb indító állomása.
Old Lake Kalandpark A tatai Old Lake Kalandpark a család minden tagját rendkívüli élményekkel gyarapíthatja, hiszen minden korosztálynak van kialakítva kötélpálya, így senki sem maradhat ki a buliból.
Tata egyéb látnivalói Tata sok-sok védett lakó- és középülete kínál látnivalót a XVIII-XIX. század építészete iránt érdeklődőknek. Érdekes felkeresni a barok Mária-szobrot, az Által-éren átívelő hídon álló Nepomuki Szent János-szobrot is. További műemlékek a török fürdő és a Farkasházy-ház.
A Tatához tartozó Agostyántól mintegy 2,5 km-re, a Bocsátó-völgyben fekszik a 25 hektáros agostyáni arborétum.
Története
Tata története egészen az ősidőkig nyúlik vissza, amit az itt talált ősemberre utaló leletek is bizonyítanak. Kova- és kvarciteszközöket, valamint mamutfogból készült csurungát, azaz szent, rituális tárgyat is találtak a régészek a feltárások során. A tatai Eötvös József Gimnázium és a Kálvária-domb környéki agyag- és löszrétegekből ősemberek telephelyét ásták ki. Emellett előkerültek bronz- és vaskori tárgyak is, valamint a rómaiak jelenléte is bebizonyosodott.
A népvándorlás idején germánok és avarok, később a honfoglaló magyarok telepedtek le a területen.
Az Árpád-házi uralkodók idején Tata is királyi birtok volt. Írásos bizonyítékok alapján tudjuk, hogy a XI. században bencés kolostor épült a mai város területén, és kialakult a két középkori Tata, vagyis Thota és Thata is. Ezután a Csák nemzetség tulajdonába került a két város és a környező vidék, később pedig, 1326-ban királyi birtok lett.
A XIV. század közepén a Lackfiak területeinek egyike volt, akik a két Tata között megépítették az Öreg-vár elődjeként számon tartott L alakú épületet, mely birtokközpontként funkcionált. Az okiratok 1388-tól Ótatát már városként említették (Újtatát csak a XV. századtól); ekkoriban 6 vízimalma működött. A XIV. század végén a terület ismét tulajdonost cserélt, és így Zsigmond király birtokába került. Ő a századforduló környékén a Lackfiak épületét kibővítette, mely így egy négyszög alaprajzú, gótikus várkastéllyá vált. A Tatai (Öreg)-tavat pedig vízszabályozással halastóvá duzzasztotta.
Zsigmond király halála után a két Tata és a hozzájuk tartozó terület a XV. század egyik legnagyobb családjának, a Rozgonyiaknak kezébe került. A köztük kitört testvérviszály miatt azonban a vár, a birtok és velük együtt a két város is a teljes megsemmisülés felé tartott. A folyamatos pusztulást Mátyás király állította le, akinek 1467-ben került birtokába a föld. Ekkor elkezdte reneszánsz stílusban átalakítani és bővíteni a várat.
Hunyadi Mátyás halála után fia, Corvin János tulajdona volt a vár és a mezőváros, ám mindez 1494-től már II. Ulászló tulajdonát képezte. Az 1510-es országgyűlést a pestisjárvány miatt a mai Tóváros területén található, a ferencesek kolostora előtti főtéren tartották meg.
Az 1500-as években megkezdték a Tatai vár erődítési munkálatait, ugyanis a város és a vár is fontos szerepet töltött be a törökök ellen kiépült végvári rendszerben. Négy bástyával, tóparti védőfallal és kazamatával bővült ebben az időben. A mohácsi csatát követően a török csapatok feldúlták Tata környékét, de a várat csak 1543-ban tudták elfoglalni.
A kuruc időkben Bottyán János generális egyik fő dunántúli támaszpontja lett a vár, de 1707-ben a császáriak elfoglalták és részben lerombolták.
A XVIII. század első felében Tata és a környező falvak Esterházy József birtokába kerültek, majd az 1848-49-es szabadságharcot követően a Tatai vár a család uradalmi központja lett. A város ekkor rohamosan fejlődni kezdett: fellendült a gazdasága, jelentőssé vált a fazekas- és malomipara.
A Bécs-Budapest vasútvonal megépülése és a környéken beindult szénbányászat komoly lökést jelentett Tata fejlődésében. A mai város Tata és Tóváros községek 1938-as egyesülésével jött létre, majd 1954-ben kapta meg a városi rangot.