A tatai angolpark 1783 után épült, amikor gróf Esterházy Ferenc kérésére elkezdték telepíteni az első fákat a mesterségesen kialakított Öreg-tó és Cseke-tó köré. Ez volt Magyarország első angolparkja.

Az tette különlegessé, hogy egykoron nemcsak a ma is látható kiterjedésében pompázott, hanem gyakorlatilag az egész Tatát behálózta és harmonikusan illeszkedett az őt körülvevő tájba.

A park bejáratánál álló két kőgriff Schweiger Antal alkotása. Az európai uniós támogatással ismét régi pompájában látható Pálmaház már korábban is a turizmust szolgálta, mivel a benne kialakított kioszkban a 20. század elején is szívesen szórakoztak Tata város polgárai és a fővárosból ide érkezők.

A sétányok mellett itt-ott különböző kerti építmények tűnnek a látogatók szeme elé. Ilyen a Pokol nevet viselő műbarlang, melynek egyik oldalán egy forrás vize csorog lefelé.

Az Angolpark legkorábbi épülete a Kiskastély, amely eredetileg nyári laknak épült, copf stílusban. Érdekessége a terasz lépcsője, mely a vízbe dobott kavics keltette koncentrikus köröket idézi. Az épület előtti lejtős területet egykoron Esterházy Miklós Ferenc gróf színielődások megtartására használta.

Az Angolpark északi részén háromhajós templom maradványait utánzó rom romantikus stílusú falai állnak. Az 1801-ben épült műromokat a francia építész, Charles Moreau, tervezte, és az építménybe a Vértesszentkereszti templomrom 24 oszlop- és pillérfejezetét is beépítették.

1840 körül építették a szabályos nyolcszög alaprajzú, csúcsíves török mecsetet idéző kis épületet.  Érdekessége, hogy a hiedelmek szerint helyén egykor egy szentéletű török remete kunyhója állt. Az építmény előtt megpihenhetünk a Kazinczy-padon, mely az író itteni látogatásaira emlékezik.

A park déli részét elfoglalja az élsportolóink felkészülését szolgáló Tatai Edzőtábor. A tábor és a Cseke-tó közötti területen gyönyörű, öreg platánok díszlenek, melyek hibrid egyedek lévén, növényrendszertani szempontból külön értéket képviselnek.