Budapest jelenlegi városképét a XIX. század végén kezdődött mederszabályozási munkák alakították ki – Lágymányos Budapest egyesítésekor, 1873-ban még mocsaras, vizenyős terület volt, a Műegyetem épületei helyén még a Duna hullámzott.

A folyó szélessége a Gellért-hegy alatt csaknem háromszáz méter. Esése a budapesti szakaszon átlag körülbelül nyolc centiméter/kilométer, a felszínen mérhető folyási sebesség pedig a vízhozamtól függően kettő és kilenc kilométer/óra között van. Budapesten a Duna átlagos vízhozama több mint kétezer köbméter másodpercenként.

A Duna szabályozása a nagy mértékű pusztítást végzett árvizek miatt elengedhetetlenné vált. A műszaki munkálatok megtervezéséhez természetesen részletes adatokra volt szükség, ezért a helytartótanács rendeletére 1823-ban megindították az úgynevezett dunai mappációt, amely a folyam pontos helyszínrajzára, mélységére, sebességére, vízszínének esésére és ingadozására, a jég és hordalék viszonyaira terjedt ki.

A Duna ezen szakaszának legfontosabb szabályozási munkálata a Kopaszi-gát kialakítása volt. Megépítése után egy, a Dunától elzárt, vízzel borított tórendszer alakult ki, amelyet a XIX. század végén a fővárosi építkezéseknél kitermelt talajjal töltöttek fel. A feltöltés után épülhetett fel a József nádor Műegyetem – amely napjainkban már Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet viseli – az 1910-es években, 1930-ban pedig megkezdődött a Lágymányosi-tó – a mai Lágymányosi-öböl – Összekötő vasúti híd felé eső részének a feltöltése is.

A Gellért Gyógyfürdő népszerűsége miatt 1920-as években hidroplánkikötőt nyitottak a budai rakpart Szent Gellért tér felőli részén. Az 1923 és 1926 között működött repülős kikötő emlékére emléktáblát helyeztek el a Szabadság híd szomszédságában, a mellvéden.

A több mint hétszáz méter hosszan a Dunába nyúló gát ártéri vegetációja mára átalakult, helyére épületeket emeltek, illetve parkokat létesítettek, melynek következtében az eredeti ártéri növényzet nagy része megsemmisült. A fekete és fehér nyárfák megmaradtak itt, és az átalakítás ellenére a Lágymányosi-öböl gazdag élővilággal rendelkezik. A halak közül három védett faj is él itt, madárvilágára pedig elsősorban a vízhez kötődő fajok jellemzőek.

A Szabadság híd közelében, a Gellért-hegy lábánál nagyon alacsony vízálláskor felszínre bukkan az Ínség-szikla. Elnevezése abból ered, hogy az általában vízzel fedett sziklaszirt csak olyan alacsony vízállásnál látható, amely kizárólag az aszályos időszakban, vagyis az "ínség idején" fordul elő. A sziklát legutóbb 2015 szeptemberében lehetett látni, azelőtt 2011-ben és 2003-ban bukkant fel.

A Savoya Park közelében, a Duna partján található a Dunaparty Megálló szórakozóhely. A kiülős hely jellegzetessége a kétemeletes, piros angol busz, ahol le lehet adni a rendeléseket. Jó idő esetén minden nap nyitva van, és hétvégén élőzenével várják a vendégeket. A szórakozóhely felnőttek és gyermekek számára is kellemes kikapcsolódást nyújt, emellett a Dunaparty Megálló kutyabarát vendéglátó egység. Kocsival és biciklivel egyaránt könnyedén megközelíthető.

További információk elérhetők a Dunaparty Megálló honlapján: www.dunapartymegallo.hu