96 méteres magasságával az ország harmadik legmagasabb épülete, bár mondhatnánk azt is, hogy holtversenyben második. A ma Bazilikaként ismert épület ötlete már 1805-ben felmerült, végül csak 1905-re vált valósággá. A közte eltelt száz évben a város rohamosan fejlődött, míg a Bazilika egyre csak épült. Lehet, hogy nap mint nap elmegyünk előtte, és nem is sejtjük, hogy mennyi mindent nem tudunk az ország egyik legismertebb épületéről.

Képzeljük el a mai Szent István teret, ahol egy hatalmas, kétezer férőhelyes amfiteátrum áll, amelyben az ókori állatviadalok mintájára oroszlánok, farkasok, medvék és kutyák marcangolják egymást. Az 1780-90-es években pont egy ilyen intézmény állt itt, amit a német Hetztheater után magyarul Heccszínháznak neveztek. A sajátos pesti bikaviadalnak is nevezett "hecc" rövid működése alatt óriási népszerűségnek örvendett, de ellenzői is sokan voltak, így Pest város tanácsa a századfordulóra megszüntette a polgári szórakozás nem túl humánus formáját.

Megszületik a templom ötlete

A XVIII. században Pest lakossága rohamosan növekedni kezdett, gombamód szaporodtak az új lakóházak a városfal mindkét oldalán, így szükségessé vált a tudatos várostervezés. Az 1800-as évek elejére a városrendezési terv már számolt egy nagy templom építésével, ezért nem is parcellázták fel az akkori Lipót teret. A heccszínház lebontása után még évekig raktárak, műhelyek, kocsiszín, sőt, pálinkafőzde is működött a téren egészen addig, amíg Zitterbarth János, Lipótváros egyik gazdag polgára egy kis templomot nem építtetett ide. A kis méretű, ideiglenes templom korabeli vélemények szerint idomtalan, falusias jellegű épület volt, amelyet rossz állapota miatt 1848-ban be is kellett zárni. A szabadságharcban a templom teteje leégett, de falai még egészen 1867-ig álltak.

A még új városrésznek számító Lipótváros plébániájának hívei már 1805-ben elkezdtek adakozni egy új templom építésére, amit évtizedeken át ígérgettek a városvezetők. Az 1820-as években több terv is készült, végül 1845-ben a város felkérte Hild Józsefet a tervek elkészítésére. Az adakozás közben megszakításokkal, de folyamatosan tartott, a tervek is elkészültek, de közbeszólt az 1848-49-es forradalom, így minden építkezés leállt.

1851-1905: A fél évszázados építkezés

A bazilika alapkövét végül 1851. október 4-én tették le, és Hild József új terve alapján kezdtek hozzá az építkezésnek. A következő másfél évtizedben többszöri (pénzhiány miatti) leállással és sok tervváltozattal épült a templom; a legtöbbször a kupola alakja, mérete és magassága változott.

1861-re az épülő bazilika délkeleti tornyában egy ideiglenes sekrestyét rendeztek be, így kialakult egy néhány száz főt befogadni képes ideiglenes templom.

Hild József haláláig, 1867-ig vezette az építkezést, amit ezután Ybl Miklós vett át. Ybl, amikor gondosan felmérte az eddigi építkezést, hibákat és repedéseket észlelt a kupolánál. Azonban hiába jelezte ezt, a kiküldött szakbizottság nem találta veszélyesnek azokat. A kisebb kupolára tervezett szerkezet és a feltehetően rossz építőanyagok azonban Ybl-t igazolták, és 1868 januárjában a kupola beomlott. Ez újabb évekre leállította az építkezést, amit ismét új tervekkel, változtatásokkal kezdtek újra 1874-ben, de még mindig Ybl Miklós vezetésével.

Ekkor már több mint 20 éve épült a Bazilika, amit a város jelképének szántak, de aminek az építése körül rengeteg probléma volt, és a pesti polgárok már gúnyolódtak is a soha el nem készülő templomon. Az sem tett jót az épület "imázsának", hogy az új városrendezési tervben emiatt nem lehetett összekötni az Andrássy utat a Lánchíddal, ráadásul 1885-ben elkezdték építeni a szintén emblematikusnak szánt épületet a Duna partján, a Parlamentet.

Ybl tehát ismét átdolgozta a terveket, hogy a templom kiérdemelje a tiszteletet, és kiemelkedjen a körülötte egyre magasabbra növő épületek közül. Az 1874-ben újraindult építkezés azonban nehézkesen haladt a következő években is a visszatérő pénzhiány miatt, ezért még arról is lemondtak, hogy a közelgő millenniumra elkészüljön.

1891-ben, amikor Ybl 76 éves korában meghalt, végül egy külsőre kész Bazilikát hagyott hátra. A kupola megépült, készen álltak a tornyok, és a homlokzat is elnyerte végső formáját. A templom belsejében is megvoltak a térfelosztások, a díszítés volt csak hátra, amely szintén óriási vitákat kavart és évekig elhúzódott. Ezeket a munkálatokat a templom harmadik építésze, Kauser József vezette.

Az 1896-os millenniumi ünnepségek körüli lelkesedés és a megváltozott politikai viszonyok adták az utolsó lökést, hogy a templomot végül ne a Habsburgok védőszentjének, Szent Lipótnak a nevére kereszteljék, ahogy közel 50 évvel azelőtt tervezték, hanem a magyarok államalapítója, Szent István legyen a névadó.

Megnyílik a Bazilika

A Szent István-bazilikát végül - természetesen többszöri halasztás után - 1905 novemberében szentelték fel. Egy évvel később rendeztek egy zárókőletételi ceremóniát, amin Ferenc József és a teljes magyar kormány is részt vett. A két esemény között zajlott a Bazilika első nagyszabású eseménye: Rákóczi Ferenc és családja hamvainak hazahozatalakor díszes menet kísérte a koporsókat a Bazilikához, ahol ravatalt állítottak fel, és istentiszteletet tartottak a fejedelem tiszteletére.

A templom előtti Lipót teret 1909-ben nevezték át Szent István térre. Ekkortól kezdik használni a köznyelvben a bazilika kifejezést, bár ezt is hosszas vita előzte meg. A templom építészetileg ugyan nem bazilika, az elnevezés ebben az esetben az egyházi rangjára utal, de végül a Vatikán 1931-ben basilica minor rangra emelte.

1943-ban a bazilika kriptáját biztonságos raktárnak nevezték ki, ezért a Városházáról ide menekítették a levéltári és törvényi dokumentumokat. Jó döntésnek bizonyult, a templomnak nem esett olyan komoly baja a II. világháborúban, amit ne lehetett volna restaurálni. A levéltár egészen 1988-ig itt maradt.

Az 1951-es év óriási eseményt hozott az épület történetében: hosszú hányattatás után itt helyezik el a Szent Jobbot, István király mumifikálódott jobb kézfejét. A több mint 900 éves katolikus ereklyét ugyan évtizedekig csak a páncélszekrény "láthatta", 1971-ben kinevezték a Bazilikát a Szent Jobb végleges őrzési helyének. A templom északi részét ennek megfelelően átalakították, és 1987-ben felszentelték a Szent Jobb-kápolnát: ettől fogva látogathatóvá vált az ereklye. 1989-től végleg összeért a Szent István-kultusz három fontos eleme: az első királyunkról elnevezett templomban őrzik a fennmaradt jobb kézfejét, és innen indul minden év augusztus 20-án a Szent Jobb-körmenet.

Kívül-belül megújulva

A balszerencse sokáig kísértette a Bazilikát, és különösen a kupoláját: 1947-ben a kupola javítása közben kigyulladt a deszkázat, 1982-ben pedig a viharos szél az utcára sodorta a kupola lemezburkolatát. Ez világossá tette, hogy nem halasztható tovább a felújítás. 1985-ben kezdik el kidolgozni a felújítást, ami végül majd' 20 évig tartott. 2003-ban készült el a teljes rekonstrukció, ekkor nyitották meg a belső és külső kupola közti teret, ami lehetővé tette, hogy a közönség kijusson a kilátóba. Szerencsére két liftnek is maradt hely, így már nem csak a 364 lépcső megmászásával juthatunk fel a körpanorámáig.

A két évtizedes felújítás során renoválták a templom értékes műtárgyait is, a mozaikokat, a képeket, a szobrokat és az ólomüveg ablakokat. Az oldalhajók üvegablakait Róth Miksa készítette, de később sajnos megsemmisültek. Az eredetiek alapján az újraüvegezést Pituk József készítette. Az épület díszkivilágítást kapott, és felújították a Szent István teret is, ami azóta is az egyik legnépszerűbb pontja a városnak.

A főhomlokzatot díszítő timpanonon Fessler Leó A magyar szentek és Szent Lipót hódolata a Madonna és a kis Jézus előtt című szoborcsoportja látható. Alatta, a párkányon a Bibliából vett krisztusi mondat: EGO SUM VIA, VERITAS ET VITA - vagyis "Én vagyok az út, az igazság, az élet" - olvasható. A torony falfülkéiben Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Gergely és Szent Jeromos, míg a kupolatamburon a négy evangélista szobra látható. A keleti oldalon, a sekrestye- és a Szent Jobb-kápolna félkörívét koronázó mellvéden a tizenkét apostol, fölöttük pedig Krisztus alakja látható.

A belső térben számtalan szobrot, festményt, domborművet, mozaikot találunk, a kor legkiválóbb alkotóitól: Székely Bertalan, Than Mór, Benczúr Gyula, Stróbl Alajos, Fadrusz János, Feszty Árpád és Ferenczy Béni műveit fedezhetjük fel.

Különlegessége még a Bazilikának, hogy a carrarai fehér márványból készült főoltárt Stróbl Alajos műve, Szent István szobra díszíti, gyökeresen eltérve a katolikus hagyományoktól, ezért külön pápai engedélyt kellett kérni rá.

A Szent István tér felőli tornyokban összesen hat harang függ, a bal oldaliban öt, a jobb oldaliban egy. Ez utóbbi a 9250 kg-os, 252 cm alsó átmérőjű Szent István-harang, Magyarország legnagyobb harangja.

A Bazilika ma az ország harmadik legmagasabb épülete a 96 méteres magasságával (az első az esztergomi bazilika), és csak azért előzi meg az egyébként szintén 96 méter magas Parlament, mert az végül egy évvel korábban, 1904-ben készült el.

A számok is jól tükrözik az épület monumentalitását: 4147 m² nagyságú területet foglal el, hossza 86 méter, szélessége 55 méter, a tornyok magassága 80 méter, a nagykupola belső magassága 65 méter, a templombelsőben pedig több mint 8000-en férnek el.

A Kincstárban megnézhetjük a hosszadalmas építkezés tárgyi emlékeit vagy akár Erzsébet királyné saját kezű hímzését, illetve Mindszenty József bíboros teljes hagyatékát.

A Bazilikában rendszeresen tartanak ingyenes orgona koncerteket és gyakran hallhatunk kórusműveket is.

Hild eredeti klasszicista épülete az építkezés több mint fél évszázada során Ybl neoreneszánsz templomává vált, a szakértők még láthatják is itt-ott a stílusváltás nyomait.

Több mint másfél évszázaddal az alapkőletétel után a Bazilika végül teljes egészében beváltotta építtetői reményét: a város szimbóluma lett. Az épület csodájára járnak a turisták, Magyarország egyik legvonzóbb idegenforgalmi és kulturális látnivalója lett, és közben betölti egyházi szerepét is.

A Szent István-bazilika látogatásához online vagy a Bazilika melletti jegypénztárban lehet jegyet vásárolni.

Nyitva tartás

Hétfő-péntek: 9.00 - 17.00-ig

Szombat: 9.00 - 13.00-ig

Vasárnap: 13.00 - 17.00-ig

A Bazilikában a különböző szertartások a nyitva tartás és a látogatás időpontját módosíthatják.

Elérhetőség

Tel.: +36 1 338 2151, +36 30 703 6599

E-mail: turizmus@basilica.hu

Web: www.bazilika.biz