A Duna partján áll az ország egyik legszebb és legfontosabb épülete, a Parlament, amely a magyar törvényhozás helyszíne. A 691 helyiségből álló építmény hossza 268 méter, kupolájának magassága 96 méter. A világ harmadik legnagyobb parlamentje, építésén naponta akár ezer ember is dolgozott, akik 40 millió téglából és félmillió díszkőből hozták létre az épületet, és amelynek díszítéséhez 40 kg aranyat használtak fel, illetve 242 szobrot helyeztek el rajta és benne. Ha szabad bejárás lenne az épületbe, akkor 27 bejárat közül választhatnánk, 13 lift állna a rendelkezésünkre, vagy a sportosabbak 29 lépcsőházban mászhatnák meg a fokokat.

2000 óta az Országházban láthatóak a magyar koronázási jelvények: Szent István koronája, a jogar, az országalma és a reneszánsz kori kard. A parlament látogatására vezetett séta keretében nyílik lehetőség, amire a Látogatóközpontban lehet jegyet váltani.

Az épületben számos értékes műalkotás is látható, mint Munkácsy Mihály Honfoglalás című festménye, vagy Róth Miksa színes üvegablakai.

A városképet meghatározó épület megépítése előtt az országgyűlésnek nem volt állandó helye, a törvényhozás évszázadokon keresztül más és más helyen történt. A reformkor társadalmi, kulturális és gazdasági változásainak hatására alakult ki a magyar nemzet fogalma, és érett meg a politika egy állandó parlament igénybe vételére. 1882-ben írták ki végül a pályázatot az ország házának megépítésére, amit Steindl Imre nyert el. Az ő tervei szerint épült meg parlamentünk 1885 és 1904 között.

Steindl a londoni Parlament historizmusa által ihletve egy eklektikus stílusú épületet tervezett, amiben keverednek a reneszánsz és a barokk stíluselemei, de meghatározó irányzata a neogótika. Az épület szerkezete tükrözi az országgyűlés korabeli szerkezetét: az alsóházi és felsőházi ülésterem a törvényhozás egységét jelképező kupola két oldalán található. A formálódó korabeli nacionalizmus hatására igyekeztek kizárólag magyar anyagokból, magyar építészek segítségével építkezni. Az egyetlen külföldi elemek a holland gránitoszlopok, amikkel megegyezők találhatók az angol parlamentben is. A falakat dekoráló motívumokat pedig hazánk őshonos növényvilága ihlette.

Egy nem szembetűnő különlegessége az Országháznak a korabeli fűtési és szellőztetési rendszere, amely megépítésekor az egyik legmodernebb volt Európában. Karbantartásának köszönhetően a rendszer ma is remekül szolgálja a parlamentet. A hűtést eredetileg vízmedencéken átáramló hideg levegővel oldották meg (a világ első légkondicionált épülete!), majd 1994-ig az épületben tárolt több tonna jéggel oldották meg.