Hollókő
A Nógrád megyei falu az első településünk, amely a világörökség része lett. 1987-ben, Budapesttel egy időben került fel az UNESCO Világörökség-listájára. A palóc falu azzal érdemelte ki ezt a címet, hogy egyedi módon élő hagyományként őrizte meg a XVII-XVIII. századi faluképet és a modern kor előtti falusi életet. Hollókő azonban nem vált skanzenné, hanem az itt lakók maguk őrzik a hagyományokat és használják rendeltetésszerűen védett épületeik nagy részét.
A világörökségi oltalom kiterjed a falu keleti szélén található középkori várra és a falut körülvevő tájvédelmi körzetre is.
A hagyományok élő ápolásának része, hogy a helyiek szívesen beszélnek a falu történetéről, a népviseletükről vagy éppen a palócleves titkáról. Emellett a sztrapacska, a tócsni, a kemencében sült kenyérlángos és nem utolsó sorban a görhe receptje is generációról generációra hagyományozódik a helyi palóc családoknál.
Hollókő a népszokásairól is híres: minden évben több ezren jönnek megnézni a hagyományos húsvétolást, de hasonlóan népszerű ünnepeknek számítanak a pünkösd, a szüret vagy éppen a bornapok is.
Ünnepekkor megcsodálhatjuk a helyiek színes, gazdagon díszített népviseletét.
Túraajánlatok
- Felsőtold – Hollókő (gyalog-, kerékpáros-, lovastúra)
- Hollókő – Garáb (gyalog-, kerékpáros-, lovastúra)
- Hollókő – Nagylóc (gyalogtúra)
- Nagylóc – Hollókő (gyalog-, kerékpáros-, lovastúra)
- Nagylóc – Hollókő /Jézus nyoma/ (gyalog-, kerékpáros-, lovastúra)
- Nógrádsipek – Hollókő (gyalogtúra)
- Pusztavár körtúra (Hollókő)
- Rimóc – Hollókő (gyalog-, kerékpáros-, lovastúra)
Látnivalók
Hollókői vár A XIII. században épült vár Hollókő legismertebb látnivalója, a Hollókői vár a környéket járva szinte bárhonnan jól láthatóan emelkedik a szikla csúcsán. A várat 1966-ban kezdték el feltárni és felújítani, és 1996-ban nyitották meg a nagyközönség számára.
Ófalu A képekről jól ismert fehérre meszelt, több mint száz éves parasztházak sorakoznak a fatornyos, zsindelyes templom körül: ez Hollóháza Ófalu része, ahol kézműves műhelyeket, múzeumokat és bemutatóházakat is találunk.
Szent Márton-templom Hollókő egyik jelképének tekinthető ez a fatornyos római katolikus templom, amelyet Szent Márton püspök tiszteletére szenteltek fel. Az 1889-ben egyszerű, téglalap alaprajzú, vályogból és terméskőből épült templom fából ácsolt tornya egyetlen szög felhasználása nélkül készült.
Fazekasház Az Ófalu részen található hagyományőrző udvarban megismerkedhetünk a fazekassággal, a mézeskalács díszítéssel, a nemezeléssel. A bemutató előadás során a korongozástól egészen az égetésik megismerhetjük a fazekasságot. Az itt található háziállatok között van egy pulikutya, macskák, tyúkok, nyulak.
Falumúzeum Az eredetileg 1867-ben épült, 1909-ben újjáépített egykori lakóház, amely ma a Falumúzeumnak ad otthont, a palóc építészet tipikus példája. Az 1964-ben nyílt múzeum az Ófalu központjában, a templommal szemben található. Az épületben egy háromgenerációs palóc család életvitelét ismerhetjük meg.
Tájház A falu történelmét, a palóc nép kultúráját és az évszázados kisparaszti gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be a műemlék épületben berendezett kiállítás.
Kézműves Nyomdaműhely A kiállításon egy XIX. századi nyomdász életét, munkáját, munkaeszközeit lehet megismerni, illetve ki lehet próbálni egy 200 éves Gutenberg-prést is. A műhelyben a kézi betűszedéstől kezdve, a nyomtatáson át a kézműves könyvkötésig a teljes munka folyamat kipróbálható.
Palóc babamúzeum 2001-ban nyitották meg Hollókő Ófalu részén ezt a babamúzeumot, ahol mintegy 200 nagyméretű porcelán baba látható, palóc települések színes népviseleteibe öltöztetve. A Palócföld településein viselt ruházat mindegyike eltér valamelyest a többitől, ezeket a különbségeket is megismerhetjük itt.
Postamúzeum Az Ófaluban 1990-ben nyílt Postamúzeum a palócság postahálózatával kapcsolatos emlékeket mutatja be. A kiállításon palóc tájakat, embereket megörökítő bélyegeket, képeslapokat is láthatunk.
Szövőműhely A fonó- és szövőházakban készítették elő a kendert, majd varrtak belőle különböző ruhadarabokat. Ezek a helyek még a XX. század közepén is megvoltak. A hollókői szövőműhely a kézi szövés fejlődésével, a kender feldolgozásával, eszközeivel és a szövés különböző típusaival ismerteti meg a látogatókat.
Bercsényi Fazekasház A Bercsényi fivérek Hollókő Ófalu részén nyitották meg fazekas műhelyüket, ahol az érdeklődők megtekinthetik és ki is próbálhatják a korongozást, agyagozást, sőt saját munkájukat helyben ki is égettethetik. A két fazekas testvér kézi korongozással készíti munkáit, amelyeket helyben értékesítenek is.
Egyéb látnivalók: Mívesház (Szatócsbolt).
Története
A település története a XIII. századtól kezdve ismert. Neve valószínűleg abból, a Hollókői várhoz kapcsolódó legendából alakult ki, amelyben a várat építtető Kacsics András elrabolta egyik szomszédja feleségét, akit aztán a várba zárt. A történet szerint ennek az asszonynak a dajkája egy boszorkány volt, aki szövetséget kötött az ördöggel, hogy a lányt kiszabadítsa. Megmentésére hollóvá változott ördögfiókák érkeztek, akik éjjel köveket hordtak el a várból. Egészen addig tették ezt, míg a fiatal asszony ki nem szabadult börtönéből. Így lett a vár Hollókő vára, a község neve Hollókő.
A fenti legenda egy másik változata szerint egy gőgös nemes építtette a várat, és a félkész építménybe asszonyt rabolt magának. A nőnek azonban volt két idomított hollója, akik éjjel elhordták a nappal beépített köveket, egyszóval az építkezés elakadt. A vár egészen addig nem épült fel, amíg az asszonyt szabadon nem engedték.
A különféle korabeli okmányok csak a várat jegyzik, így a faluól nincsenek információink. Azt tudjuk, hogy XIV. századi Hollókő a vártól dél-nyugatra állt, és a feltárások alapján már ekkor egyházas település volt. 1969-ben tárták fel a középkori Pusztatemplom helyét, amelyet a helyiek Előttyinek neveznek. Az itt használt Pusztavár, Pusztatemplom, Pusztaszőlők helynevek valószínűleg a tatárjárás után alakultak ki.
A Csák Máté halálát követő több mint egy évszázad Nógrád megye aranykorának számít. Ekkor ugyanis egyetlen hadjárat sem pusztította a vidéket, kolostorok, templomok épültek, a várakat palotákkal, a lakók kényelmét szolgáló épületrészekkel bővítették, nőtt a gazdasági termelés, fejlődött a kereskedelem. A békés fejlődésnek az 1430-as években szakadt vége, amikor a cseh husziták felvidéki betörései elkezdődtek. Írásos bizonyíték van arról, hogy 1442 őszén Hollókő várában egyezkedtek a Felvidéket megszálló cseh Giskra huszita vezér megbízottai Nógrád és Hont vármegye képviselőivel, a következő év április 24-ig, Szent György-napjáig tartó fegyverszünetet kötve.
A török hódoltság idején Hollókő is elnéptelenedett. Az 1715-ös összeírások szerint csupán 3 adóköteles ház volt a faluban ebben az időben. 1720-ban azonban már nemes községként említik a feljegyzések, tehát ekkorra nyilván újratelepítették a települést.
Hollókőn több alkalommal is tűzvész pusztított, ami nem is olyan meglepő, ha azt nézzük, hogy a házak fából épültek, zsúptetős fedéssel, a szabad tűzhelyeket pedig kémények helyett csak füstlyukakon szellőztették. Miután 1909-ben egy újabb tűzvész emésztette el a falu nagy részét, az akkori vályogfalú házak helyett kőalapra épült, szarufás tetőszerkezetű, cserépzsindellyel fedett házakat építettek, megőrizve azok eredeti formáját. Az UNESCO világörökség listáján 1987 óta szereplő, az ősi palóc népi építészeti stílus jegyeit viselő hollókői Ófalu 1911-ben nyerte el mai arculatát.