funiQ logo

Tihany

A Tihanyi-félszigeten fekszik Magyarország egyik legszebb fekvésű települése.

Látnivalók

A félsziget sok látnivalója közül a legismertebb a bencés apátsági templom és kolostor. Alapítása (1055) egy küzdelmekkel, csatározásokkal teli korszakot követett, melynek során I. Andrásnak az országon belüli pogány lázadókkal és a határon túlról betörő ellenséggel (III. Henrik német császár) is meg kellett küzdenie. Hálából a győzelemért monostort építtetett, ahová bencés szerzeteseket hívott. Felesége – a kijevi nagyfejedelem leánya – kíséretében jött bizánci szerzetesek pedig az Óvár oldalában, a bazalttufában vájtak maguknak kolostori cellákat. A király a templomot jelölte temetkezési helyéül, sírja ma is látható az altemplomban.

A kolostorépület egy részében múzeum van, ahol a régmúlt idők régészeti leletein túl IV. Károlyra, az utolsó Habsburg uralkodóra is emlékezhet az utókor. 1921-ben, a trónja visszaszerzésére tett sikertelen kísérlet után feleségével együtt Tihanyba vitték, ahol 5 napot töltött szobafogságban, mielőtt Madeirára szállította volna egy brit hajó (= 1922. ápr. 1-jén Madeira szigetén). A múzeum 1994 óta a bencés rend tulajdona. A templomhoz vezető lépcsősor mellett áll „Az alapító” király szobra, Varga Imre alkotása.

A templom közelében, a Batthyány u. és a Piski sétány között helyezkedik el a több épületből álló szabadtéri néprajzi múzeum (skanzen). Az egyik épület egy halászház, ahol a halászcéh felszerelési tárgyai – többek között egy farönkből kifaragott ún. bödön-, vagy bodonhajó – láthatók. A fazekasházban a fazekasság eszközeit és a kész alkotásokat mutatják be. A harmadik épületben egy XIX. századi gazdaház berendezését, felszereléseit tekinthetik meg.

A babamúzeum (Visszhang u. 4.) régi népviseletbe öltöztetett babákon mutatja be a Balaton-felvidék öltözködési szokásait.

Közelében állnak az 1960-ban szégyenletesen lebontott, de 2000-ben helyreállított IV. Károly-kálvária gyönyörű stációi.

A Balaton partján, a móló közelében van a MTA Tihanyi Limnológiai Kutatóintézete, amely 1926-ban Magyar Biológiai Kutatóintézet néven létesült. A tó vízkémiájának és a vízi élőlények életének kutatása a fő feladata.

Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) Tihanyi Obszervatóriuma a földmágneses erőtér vizsgálatával foglalkozik. Az obszervatórium épületében kapott helyet az Eötvös Loránd (1848–1919) emlékkiállítás. A világhírű magyar fizikus 1901 és 1903 telén itt, a félsziget mellett, a Balaton jegén végzett kísérleti méréseket a torziós ingával, amely a gravitációs erő változásainak mérésére alkalmas.

Tourinform: 8237 Tihany, Kossuth Lajos u. 20. Tel./Fax: 87/448-804

Túraajánlatok

Tihany körüli kerékpártúrák:

Gyalogtúrák:

A barátlakások a kikötőtől, vagy a templomtól is, a Z jelzésen érhetők el, de a Lóczy Lajos tanösvény (Zt) is érinti.

A hajóállomástól induló, Zt jelzésű Lóczy Lajos tanösvény végigvezet a félszigeten. Az út során megismerhetők az érdekes geológiai képződmények (Szélmarta sziklák, Aranyház), a terület földtörténete. A tanösvénybe a hajóállomásról dél felé induló Z jelzésen is be lehet kapcsolódni. E jelzés érinti az Akasztó-dombot, amelynek neve a XV. századból származik: az 1417-ben pallosjogot kapott tihanyi apátság itt állíttatta fel az akasztófákat.

Története

A Tihanyi-félsziget, megkoronázva az apátsági templom-kolostoregyüttessel, a Balaton-part egyik legszebb tájegysége. Ha Tihanyról beszélünk, általában az egész félszigetet értjük alatta, amely ma már valóban egy közigazgatási egység. A középkorban azonban több falu állt itt.

A félsziget „nyakánál” terült el a török időkben elpusztult Apáti, melynek néhány évvel ezelőttig teljesen romos, XII. századi templomát felépítették és lezárták. Ma már nem nevezhető „romnak”, mégis így emlegetik. A révnél kialakult Újlak falura is csak templomának romja emlékeztet. Az Óváron bronzkori, kora vaskori földvár állt, sáncrendszerének maradványai még észlelhetők. Értékes leletanyag került elő innen: temetkezési urnák, edénytöredékek.

A monostor számára írt királyi adománylevél a legrégebbi, írott magyar nyelvemlékünk, az eredetit a pannonhalmi apátság levéltárában őrzik. A templom a török időkben majdnem teljesen elpusztult, csak a román stílusú altemplom maradt meg. Itt van az 1061-ben meghalt templomalapító, I. András sírja.

A jelenlegi díszes, barokk templomot 1719–54 között emelték. A kolostort is ez időben építették újjá és bővítették. Ekkor alakult ki a mai négyszögletes épület. A templombelső kialakítása 1753-ban kezdődött Stuhlhoff Sebestyén munkájával, aki a csodálatos fafaragványokat készítette. Haláláig itt dolgozott, a templom alatti kriptában temették el. A templomot 1778 szeptemberében szentelte fel a veszprémi püspök.

Sajnos egy évszázaddal később az egyik fele – amelyik nem sziklára épült – megroggyant, nagyobb helyreállításra volt szükség. Felújították a templombelsőt is, melyet ma Lotz Károly, Székely Bertalan és Deák-Ébner Lajos freskói díszítenek.

Híres volt a tihanyi visszhang, a templom É-i fala több, akár 10 szótagot is „visszamondott”. Sajnos, a nagyobb arányú beépítés ezt tönkretette.

A tatárjárás után a Csúcs-hegyen palánkkal is megerősített kővár épült, amely a törökkel folytatott harcokban a végvárrendszer fontos láncszeme volt. A XVIII. század elején a többi várunk sorsára jutott, a császár felrobbanttatta.