Az eredeti kálvária IV. Károly nevét viselte, aki 1921-ben néhány napot töltött tihanyi fogságban, de sokan trianoni kálváriának nevezték. Az 1920-as években építették fel a 14 stációból álló kálváriát, amelynek szobrai Siklódy Lőrinc alkotásai. Ezt a kálváriát azonban a stációkkal, feszületekkel, bronz korpuszokkal és az itt álló oszlopos terasszal együtt 1960-ban lebontották, hogy helyére a Veszprém megye 15 éves felszabadulására emlékeztető alkotás kerülhessen. Ez a szobor végül nem készült el, de a kálváriát lebontották, építőköveit, szobrait, képeit széthordták. A stációk bronz domborművei a veszprémi Árpád-házi Szent Margit-templomba, a keresztek korpuszai a sümegi temetőbe kerültek.

A kálvária újjáépítéséről 1991-ben döntöttek, alapkövét azonban csak 2007-ben tették le. Széthordott részeit kemény munka árán visszaszerezték, a hiányzókat a régiek pontos másolataival pótolták. 2013 őszén szentelték fel az elkészült kálváriát, a keresztek mögött pedig egy Boldog IV. Károly király ereklyéit őrző kis kápolna is helyet kapott.

A Kálvária-dombot könnyen megközelíthetjük a tihanyi visszhang felől, a stációktól pedig csodálatos kilátás nyílik a tihanyi apátságra és a Balatonra.