A Tihanyi-félszigeten számos olyan kilátópont van, ahonnan csodás kilátás nyílik a Balatonra. Az egyik ilyen pont a Tihany óvárosának közelében lévő, 214 méter magas Óvár, ahol nem csak a pazar kilátás, de a Balaton-környék legnagyobb és leginkább épen maradt, a bronzkor végén és a korai vaskorban épült földvárának maradványai is várnak ránk. 

Az i. e. 1000-600 környékén épült földvár valószínűleg uradalmi központ, harcok idején menedék lehetett. Habár a földvár nagy részét mára házakkal, kertekkel építették be, az évszázadok során pedig a sáncot több helyen elhordták, mégis sok helyen láthatóak nyomai. I. e. 400 - i. u. 100-ban az itt élő kelták tovább építették a földvárat, amelyet a későbbi népek is használtak, de valószínűleg nem építették tovább azt. 

A hegyet könnyen megközelíthetjük az Árpád utca felől, aminek végén tábla irányít útba az Óvár és a Barátlakások felé. Innen indulva a zöld jelzést kell követnünk nagyjából fél órán át, menet közben megcsodálhatjuk a Külső-tavat is, majd elérjük az Óvár sáncait, amelyek leginkább 1,5-2 méteres töltésre emlékeztetnek. Az Óvár sáncaiban a kőkorszakból származó leleteket is találtak. Maga a földvár biztonságot nyújtott az itt lakó falusiaknak, hiszen támadás esetén teljes állatállományukkal együtt nyertek falai között menedéket. A tihanyi Óvár a Tihany-Szántódi rév forgalmát felügyelte.

Az Óvár nevű hegy keleti oldalába, a puha bazalttufa falba vájták celláikat, kápolnájukat a XI. században a helyi szerzetesek, ezeket az üregeket hívjuk ma Barátlakásoknak. Ezek eléréséhez folytatnunk kell utunkat a zöld jelzésen, ha pedig ennél is tovább megyünk, a Ciprián-forrásnál, Tihany egyetlen forrásánál találhatjuk magunkat. Itt, habár a forrásból jéghideg víz folyik, a milliónyi szúnyog zavaró jelenléte miatt valószínűleg nem fogunk túl sokáig időzni. A jelzés végül levezet a Balaton-partra, ahol kipihenhetjük magunkat a túra után.