Pápa
A barokk arcú város Kisalföld és a Bakony találkozásánál, Veszprém megye északnyugati részén fekszik. Nevének eredetéről sokféle feltételezés született, a legelfogadottabb nézet, hogy egy Popo nevű bajor lovagról nevezték el.
A szűk, kanyargós utcákon járva olyan, mintha egy igazi középkori városban járnánk: ez nem véletlen, hisz egykor várfalak mögött alakult ki ez a hangulatos utcaszerkezet. Pápát gyakran nevezik soktornyú városnak, mert városképét meghatározzák az itt-ott felbukkanó templomtornyok, főterét pedig Közép-Európa egyik legszebb barokk főterének tartják.
A város maga is igyekszik megóvni különleges épületeit: a műemlékek ápolásáért és restaurációjáért 1989-ben Hild János-emlékéremmel díjazták Pápát.
A lenyűgöző történelmi örökség mellett itt található Veszprém megye egyetlen gyógyfürdője is, tehát garantált a teljes körű kikapcsolódás a turisták számára.
Látnivalók
Esterházy-kastély A késő barokk Esterházy-kastélyt 1717-ben az egykori vár falainak felhasználásával kezdték el építeni. Az építkezés 1783–84 között fejeződött be, ekkorra olyan neves építészek dolgoztak már a kastélyon, mint Franz Anton Pilgram, Fellner Jakab és Grossmann József.
Várkertfürdő Veszprém megye egyetlen gyógy-és termálfürdőjében számos kültéri és beltéri medencét és csúszdát próbálhatunk ki, illetve enyhülést találhatunk mozgásszervi panaszainkra.
Nagytemplom (Szent István vértanú-templom) Az impozáns, 72 méter magas templomot 1771-ben kezdték el építeni Esterházy Károly megbízásából és Fellner Jakab tervei alapján. A felszentelésre 1795. május 3-án került sor. A késő barokk, copf stílusjegyeket felmutató templom ma a város egyik ékessége.
Református ótemplom Pápát már már korán elérte a reformáció szele, de a felekezet saját temploma csak II. József türelmi rendelete után épült fel 1783 és 1784 között. A torony és harang nélküli, téglalap alaprajzú épület késő barokk, copf stílusú. 1972 óta egyháztörténeti múzeum működik benne.
Református templom (újtemplom) A református felekezet ma is használt templomát 1932 és 1941 között építették Dudás Kálmán terve alapján. 50 méter magas tornyaival a Dunántúl legnagyobb református temploma. Stílusában keveredik a neoreneszánsz, a neobarokk és a késő szecesszió.
Nagyboldogasszony bencés templom A templomot eredetileg az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok építették 1737 és 1742 között, majd 1806-tól 1950-ig a bencések használták az épületet. A kis barokk templom belseje az érett barokk rendkívüli díszítettségének példája. Oltárképe a híres Fekete Madonna.
Kékfestő Múzeum A múzeum a Kluge család történetén keresztül mutatja be a kékfestés történetét és technikáját, akik 1790-től kezdve hét generáción keresztül működtették az üzemet. A múzeumban látható Győry-gyűjtemény a Pápa környéki textíliákból és kerámiákból mutat be egy válogatást.
Zsinagóga Az ország harmadik legnagyobb zsinagógája, amelyet egykor a megye legnagyobb zsidó közössége használt. A zsinagóga monumentális tömbjét klasszicista stílusban építették. A Holokauszt alatt szinte megsemmisült a helyi közösség, így ma az épületben róluk szóló kiállítás tekinthető meg.
Korvin-ház és egyéb műemlék házak Pápán rengeteg műemlék épületet láthatunk, többek között a késő barokk lenyűgöző építményeit is. A város legrégebbi épülete a XV. és XVI. század fordulóján épült Korvin-ház, amely a szájhagyomány szerint Mátyás király vadászháza volt. Fontos műemlék épület még a Zichy-ház és a Griff Szálló is.
Vízimalmok Pápa egykor a vízimalmok paradicsoma volt, a Tapolca-patak mentén haladva lépten-nyomon malmokba ütközhettünk. Történetüknek a hengermalmok megjelenése és a II. világháború utáni államosítás vetett véget. Ma mindössze néhány maradt fent, ilyen például az Edvy-malom és a Sávoy-malom.
Története
Pápa mai területén egykor 11 középkori falu volt. A települések közül Pápa, Udvarsoka, Bellérszeg és Zsembér összenövéséből alakult ki a mai Pápa őse.
A város már az Árpád-korban a terület központja volt, királyi udvarház is állt itt. Gazdaságilag is fontos hely volt, számos iparos dolgozott itt, a Tapolca mentén pedig sok malom őrölte a gabonát.
A XV. század elején Garai Miklós birtoka lett, családja a mai Várkastély helyén épített egy megerősített udvarházat. Ez már komolyabb erődítménynek számított, mivel 1442-ben sikeresen verte vissza cseh zsoldosok ostromát.
A várost védő külső várat a mohácsi csata után kezdték el építeni, majd Martonfalvay Imre deák további falakat húzatott fel 1543 után, kijelölve ezzel a későbbi belváros területét. a XVI. század közepétől Pápa már fontos végvárnak számított.
1642-ben került a pápai várkastély uradalma az Esterházy család kezére. A század közepére az Esterházyiak lettek a megye legnagyobb földbirtokosai.
1704 és 1709 között kurucok és császári seregek küzdöttek a vár birtoklásáért. A harcok közben többször kifosztották és felégették a várost. Ekkor használták utoljára katonai célokra a várat. Az 1740-es években az Esterházyak elkezdték átépíteni főúri rezidenciává, amivel a század végére készültek el. Mária Terézia kérésére Esterházy Ferenc 1752-ben lebontotta a külső vár falait. A következő évtizedre Pápa lett az Esterházyak uradalmi központja.
A reformkorban a szellemi élet egyik központja a Református Kollégium volt. Itt tanult többek között Petőfi Sándor, Jókai Mór és Eötvös Károly. (Itt vette fel Petrovics Sándor a „Petőfi” vezetéknevet.)
A XIX. században a város ipara fejlődésnek indult. Itt alapították Steingut európai porcelángyárát és a Kluge család kékfestőüzemét is. A század végén dohánygyárat és szövőgyárat is nyitottak a városban.
A XX. századra Pápa jelentős közigazgatási központtá vált, de a század tragédiái nem kerülték el. A II. világháború szörnyűségeinek hatására a lakosság hatalmas része pusztult el, a 2500 fős zsidó közösség pedig csaknem teljesen megsemmisült. 1945-ben a megszálló szovjetek beköltöztek a városba, és több épületet, köztük az Esterházy-kastélyt is elfoglaltak.