Velencei-tó
A Budapesttől 50 km-re, Székesfehérvártól 20 km-re fekvő Velencei-tó kedvező természeti adottságai és a környező városok sokszínűsége miatt kedvelt üdülőhely.
Túraajánlatok
Látnivalók
Velence A Velencei-tó partján fekszik, országunk egyik legfontosabb üdülőhelye. Velence látnivalói közül megtekinthetjük a Hauszmann-Gschwind-kastélyt, illetve a Beck-kastélyt is. 2000-ben Velence lett Magyarország legvirágosabb - akkor még - községe. A településen kerékpártúra vezet át.
Gárdony Üdülőváros, a Gárdonyi járás székhelye. Részei: Gárdony, Agárd, Dinnyés és Csiribpuszta. Látnivalói közül érdemes megnézni a Rönkvárat, amely az egri vár mintájára épült, a Gárdonyi emlékházat, illetve az Agárdi Gyógy- és Termálfürdőt.
Dinnyés A falu életében nagy szerepet játszik a turizmus, amit a rengeteg színes hagyományőrző program nyújt. Védőszentje Szent György mártír, akinek a nevét a katolikus templom is viseli. A klasszicista templom 1820-ben épült, bejárata előtt pedig kőszarkofág található.
Pákozd A községből hangulatos körsétát tehetünk a fölötte magasodó Sár-hegy és Pogány-kő erdeibe és az ingókövek birodalmába. A település környékén több fontos régészeti lelőhely van, és itt tekinthető meg a Pákozdi Csata Emlékmúzeum is, amely hadtörténeti szempontból mutatja be az 1848-as eseményeket.
Sukoró Sukorón megőrizték a hagyományos építészeti stílust, ma is számos nádfedeles ház épül, az utcakép pedig lépten-nyomon arról tanúskodik, hogy az itt lakók fontosnak tartják a régi parasztházak fennmaradását. A természet kedvelőinek ajánljuk a község külterületén található Angelika-forrást.
Nadap A Velencei-tótól északra, a Temető-hegy déli lábánál elterülő, több mint 400 lakosú szép fekvésű kisközség. Pattintott kőeszközök, állatcsontok és tűzhelymaradványok kerültek elő a környéken, ami alapján a bronzkorban település lehetett a környéken.
Története
A „Napfény tavát” évente 2050 órában süti a nap, átlagmélysége 1,5 méter, így Európa egyik legmelegebb édesvizű tava. A 26 km² kiterjedésű tó vize gyógyhatású, kénhidrogéntartama segíthet a reumatikus panaszokon, a benne található nátrium és magnézium pedig regeneráló hatással van a bőrre. Hazánk harmadik legnagyobb tava. Harmadát nádas borítja, amely a helyieknek megélhetést biztosít, a betakarított nádat kiszárítják, nagy részét külföldön használják fel.
A tó a pleisztocén korban, körülbelül 12-15 ezer évvel ezelőtt alakult ki, a mainál nagyobb kiterjedésű és mélyebb volt. Idővel a hordalék feltöltötte, de a történelem során többször kiszáradt, máskor pedig az esőzés illetve emberi beavatkozás miatt kiáradt, így nagysága és vízszintje gyakran ingadozott. A tó ilyesforma „szeszélyességét” illetve elöregedését az 1960-as évektől tószabályozással oldották meg, amelynek köszönhetően kialakult az oly sokakat vonzó Velencei-tó mai formája.
A tó gazdag állatvilága iránt érdeklődők ellátogathatnak a Duna-Ipoly Nemzeti Park részeit képző Velencei Madárrezervátumba és Dinnyési Fertő Természetvédelmi Területre. A közel ezer hektárnyi természetvédelmi területen több száz madárfaj figyelhető meg, köztük számos védett is. A Velencei-hegység remek útvonalakat kínál a túrázni vágyóknak, a bicikliutak és tanösvények mentén felfedezhetik a környék növényvilágát, sajátos földrajzi képződményeit.
A Velencei-tó partján számos strand és gyógyfürdő található, többek között Gárdony, Agárd és Velence is kedvelt fürdőhely. Rengeteg lehetőség nyílik a vízi sportoknak is hódolni, az ide látogatók szörfölhetnek, vitorlázhatnak, evezhetnek, illetve télen, a befagyott tó jegén korcsolyázni is lehet.