Gárdony
Valószínűleg, ha bármelyikünk meghallja Gárdony város nevét, egy meleg nyári nap jut eszünkbe a Velencei-tó partján. A víz kellemes hőmérsékletű, és lehűti a nap perzselő sugaraitól felforrósodott bőrünket. Ha meguntuk a vizet, eszünk egy főtt kukoricát, mellé iszunk egy "bambit", majd az árnyékban szárítkozva elfeledkezünk a rengeteg stresszről, ami a mindennapokban ér bennünket.
A település három, egészen más típusú városrészből áll: Gárdony, Agárd, Dinnyés.
Gárdony leginkább városias, kulturális szolgáltatásokban gazdag településrész; Agárd egyfajta kertváros jelleggel bír, amit főként hétvégi házak uralnak; Dinnyés pedig természeti értékekben bővelkedik. Gárdonynak összesen több mint 8000 lakosa van.
Túraajánlatok
Látnivalók
Református templom
A Bóné Kálmán utcában áll az 1784-1785 között, késő barokk stílusban épült református templom. 1799-ben kőtornyot kapott, amelyet 1837-ben javítottak és megerősítettek. 1859-ben teljesen átépítették a templomot, amelynek nyomán elveszítette régi barokk jellegét, helyette neobarokk arculatú lett. A második világháborúban keletkezett károkat csupán az 1950-es évekre sikerült helyreállítani. Ezután többször felújították a templomot.
Jézus szíve templom
A modern római katolikus templom 1942–44 között, székely stílusú fatoronnyal épült, Goszleth Lajos tervei alapján. 1944-ben szentelték fel, fatornyát pedig 1947-ben állították fel.
Nemzedékek Háza
A település akadálymentesített, 120 főt befogadó Művelődési Házát 2010-ben építették át. A kulturális igényeket kiszolgáló épület színházteremmel, klubteremmel és színvonalas büfével rendelkezik.
Ambrus Éva szökőkút
A hangulatos kerámia szökőkutat Gárdony központjában találjuk.
II. világháborús emlékkő
Melocco Miklós készítette 1991-ben az emlékművet, amely a II. világháborúban áldozatul esett gárdonyi polgárok emléke előtt tiszteleg.
Egyéb látnivalók: Sport Beach & Camping, Hősök tere, Chernel István Általános Iskola és Gimnázium épülete, Karsai cukrászda, Vital Hotel Nautis, 1848-as kopjafa, 56-os Kettős kopjafa, Trianon Emlékmű, Kerényi Jenő: Szocialista művészet szobra, Millenniumi kopjafa, Laborcz Ferenc: Fürdőző gyermekek szobra, Hermann Zsolt: Áldozat című szobra, Öko Beach.
-
Fürdőző gyerekek domborműve Fotó: funiQ -
Halászó kisfiú-szobor -
Kettős kopjafa 1956 emlékére Fotó: funiQ -
Millenniumi kopjafa Fotó: funiQ -
Szocialista művészet című szobor Fotó: funiQ
Szolgáltatások
Szórakozás
Bio-tó - Sport Beach and Camping
- Cím: 2483 Gárdony Harcsa u. 2.
- Tel.: +36 22 355 044
- Web: www.sportbeach.hu
TóParty Rendezvény Strand
- Cím: 2483 Gárdony, Ibolya u.
- Tel.: +36 70 600 1949
- Web: www.toparty.hu
Kerékpáros szolgáltatások
Teker Bringa
- Cím: 2484 Gárdony, Székely Bertalan u 17.
- Tel.: +36 20 975 5036, +36 22 570 177
- Web: www.tekerbringa.hu
Zebrabringa
- Cím: 2484 Gárdony, Szabadság út 42-44.
- Tel.: +36 20 248 9927, +36 22 788 609
- Web: www.zebrabringa.hu
Turisztikai információ
Tourinform Gárdony
- Cím: 2483 Gárdony, Szabadság út 16.
- Tel.: +36 22 570 078, +36 22 570 077
- Web: www.velencei-to.hu
Története
Területéről késő bronzkori és kora vaskori (hallstatti kultúra) települések maradványai kerültek elő. A késő vaskorból (La Téne kultúra) női sírt találtak Gárdonyban.
A római időkben kelták lakták a környéket, Dinnyés határában és az Agárdi-árok völgyében kelta sírokat tártak fel, s Dinnyésről előkerült egy kelta, férfialakot ábrázoló markolatú tőr is. A rómaiak ittlétét sírkövek bizonyítják.
Gárdony és környékének területe eredetileg királyi birtok volt, s a Csepel-szigethez tartozott. Neve egyik későbbi birtokosának Gardun személynevéből származik.
A puszta első írott említése egy 1260-ból származó, adás-vételt igazoló oklevélből való. Lakott területként 1410-ben, Zsigmond király adománylevelében szerepelt először.
A török időkben a nagy adóterhek miatt lakossága szétszéledt, így kaszálóit a pákozdiak használták.
1870 után Gárdonyhoz csatolták Agárdot, Dinnyést és Szerecsenyt.
Az 1860-tól kiépülő Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa–Fiume vasútvonal sokat lendített a település fejlődésén, mezőgazdasági üzemek létesültek (szeszgyár, nádüzem, vágóhíd), az 1930-as évektől pedig kiépült az agárdi üdülőövezet. Strandok, strandépületek, szállodák, hajó-, vitorlás és csónakkikötők épültek, vízisporttelepek létesültek, megindult a menetrend szerinti velencei-tavi hajóforgalom.