Visegrád
A Duna jobb partján, a Visegrádi-hegység lábánál fekvő Visegrád Magyarország egyik legrégibb városa a festői Dunakanyar gyöngyszeme. A 328 méter magas Várhegyen áll a Fellegvár, mely romjaiban is Visegrád régi dicsőségét és nagyságát hirdeti. A középkorban királyi székhely, Mátyás uralkodása idején Európa-hírű reneszánsz királyi rezidencia. Műemlékei és a környező táj páratlan szépsége miatt az ország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, turisztikai célpontja.
Látnivalók
Királyi palota Az eredetileg a XIV. században épített gótikus palota Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt Európa egyik legszebb királyi lakhelyévé vált. Mátyás király magyar és olasz mesterekkel reneszánsz palotává alakíttatta. Itt jelent meg Itálián kívül először ez a stílus. 1934 óta dolgoznak a helyreállításán.
Salamon-torony A Salamon-torony a IV. Béla által a tatárjárás után létesített kettős várrendszer részeként épült. A hatszögletű lakótorony 34 méter magas. Tévedésből hívják Salamon-toronynak, mert valójában Salamon király visegrádi fogsága alatt az épület még nem is létezett.
Fellegvár A tatárjárás pusztítása után IV. Béla építtetett várrendszert Visegrádon. Ennek fő része a 328 magasra épült Fellegvár, amely 1335-ben a királytalálkozó helyszíne volt, és itt őrizték a Szent Koronát a török időkig, amikor is lerombolták a vár nagy részét. Újjáépítése az 1870-es évek óta tart.
Zugfőzde Pálinkamúzeum A kiállításon megismerkedhetünk a pálinka történetével egészen az etruszkoktól indulva, illetve a hazai tiltott pálinkafőzéssel, azaz a zugfőzéssel is. Az interaktív múzeumban megtervezhetjük és kinyomtathatjuk saját pálinkásüveg-címkénket is.
Görgey-ház Görgei Artúr, az 1848-as szabadságharc fővezére élete utolsó éveit Visegrádon töltötte, háza ma is látható.
Sibrik-domb A domb több történeti korszak emlékeit is őrzi. Itt található a római kori Pannonia provincia egy táborának romja. amelyet 320-as években építettek eredetileg. Később Szent István létesített itt ispánsági központot, ami miatt itt volt az egykori Visegrád központja.
Keresztelő Szent János-templom A barok templomot Schade Lénárd tervezte, az építkezés 1773 és 1782 között zajlott. XVIII. századi oltárképét a budavári Zsigmond-kápolnából hozták ide az 1930-as években.
Mária-kápolna A kis barokk, homlokzati tornyos kápolnát a Duna-partra építtették feltehetőleg a várost a törököktől visszafoglaló hadak vagy az utána betelepülő német közösség.
Kálvária-kápolna és stációk A barokk kápolnát és az eredeti kálváriát az 1770-es években építtette a német közösség. A most is látható stációkat Szakály Ernő faragta 1961-ben.
Visegrádi Gokart és Kalandpark A Visegrádi Gokart és Kalandpark az év minden napján várja a csúszni, mászni, ugrálni, játszani, versenyezni vágyó fiatalokat és fiatal lelkűeket. Indulás előtt azért telefonáljunk oda, vagy nézzünk ki az ablakon, erős hóesésben, esőben és fagypont alatti hőmérsékletben ugyanis a park zárva tart.
Funextreme Canopy A Dunakanyarban található a Funextreme Canopy, elképesztően hosszú drótköteles csúszópályákkal. A parkban csoportokkal lehet közlekedni, így remek alkalom egy csapatépítő tréningre.
Nagyvillám Sípálya A sípályáról csodálatos kilátás nyílik a Fellegvárra és a környékre. A füves talajnak és a hóágyúknak köszönhetően a visegrádi síszezon már kevés hó leesése után megkezdődik. A széles és enyhe lejtésű pálya kiválóan alkalmas kezdő síelők számára is.
Egyéb látnivalók: Vízibástya, Nagy-Villám: Zsitvay-kilátó, téli-nyári bobpálya, Apát-kúti-völgy: botanikus kert.
Fesztiválok
A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok 1985 óta állít emléket az 1335-ös visegrádi királytalálkozónak, a középkori Európa egyik legfontosabb eseményének. E három napon látványos lovagi tornák, pompás királyi menet és esti fáklyás felvonulás, vásár, koncertek és királyi borudvar várja az idelátogatókat, megidézve azt az utánozhatatlan középkori hangulatot, melynek egyik hiteles helyszíne Visegrád.
Története
A Római Birodalom Duna menti határának számos erődítménye maradt fenn, Visegrádot is egy ilyen építmény közelében alapították. Mai nevét először 1009-ben írták le, mint Visegrád vármegye székhelyét és várát. A Sibrik-dombon elhelyezkedő Árpád-kori település a tatárjáráskor pusztult el.
Az újjáépítés IV. Béla uralkodása alatt történt, a királyné hozományának egy részéből épült ki a visegrádi várrendszer a Fellegvárral, az Alsóvárral és a Vízibástyával.
Károly Róbert uralkodása idején jelentős fejlődésnek indult a település, hiszen 1323-ban Visegrádra tette székhelyét, és ettől kezdve a város fontos szerepet játszott Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás uralkodása idején is. A Nagy Lajos és Zsigmond uralkodása alatt épült királyi palota Európa egyik legszebb királyi rezidenciája volt, melyet Mátyás később reneszánsz elemekkel gazdagított.
A középkori Visegrád legfontosabb eseménye az 1335-ös királytalálkozó volt, amelyen Luxemburgi János cseh, Nagy Kázmér lengyel és Károly Róbert magyar király, valamint a német lovagrend küldöttsége vett részt. Az itt hozott megállapodásokat tekinthetjük Európa első írásos államközi szerződésének, melyek hosszú időre meghatározták Közép-Európa történelmét.
A török háborúk idején a település hanyatlásnak indult, és gyakorlatilag elnéptelenedett, az egymást követő ostromoknak köszönhetően pedig a várrendszer is romhalmazzá vált.
A török kiűzése után svábok telepedtek le Visegrádon, szorgalmas munkájuknak köszönhetően Visegrád ismét élővé vált.
A romantika korában fedezi fel ismét az ország lakossága a települést, és azóta is töretlen népszerűségnek örvend, melyet elsősorban a táj páratlan szépségének és az épített kulturális örökség harmóniájának köszönhet.
A XX. században az egykori királytalálkozó színhelye ismét történelmi eseményeknek adta nevét: 1991-ben a királyi palotában írták alá a részvevő országok állam-és kormányfői a Visegrádi Országok együttműködési megállapodását.